Európában minden harmadik menstruáló nő, a várandósok háromnegyede, a kisgyerekeknek pedig közel fele vashiányos. Kezelés nélkül vashiányos vérszegénység alakulhat ki, amely a fejlett országok lakosságának 2-4 százalékánál is előfordulhat.
Árulkodó tünetek
A vasnak számos élettani folyamatban van központi szerepe. Elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk, az izmaink és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez, valamint fizikai és mentális energiaszintünk fenntartásához. A hiányállapot legismertebb és leggyakoribb tünete a tartós fáradtság. Emellett az érintettek gyakran számolnak be sápadtságról, a koncentrálóképesség csökkenéséről, a nők erős menstruációs vérzésről. Az ismertebb tüneteken kívül többször ad hírt magáról a probléma fejfájással, halláscsökkenéssel, légszomjjal, memóriazavarral, a libidó csökkenésével, vagy olyan kellemetlenségekkel, amilyen az ajkak berepedése, a szájban fekélyek, a sérülékennyé váló bőr, a töredező köröm vagy a hajhullás. Sőt, a hidegérzékenység, a nyugtalanláb-szindróma, valamint a jég vagy más, ehetetlen dolgok iránti sóvárgás is kapcsolatban állhat a vas elégtelen mennyiségével.
Nem csak a nőket veszélyezteti
Sokan úgy tudják, hogy a vashiány elsősorban női probléma, valójában azonban mindkét nemnél és minden életkorban kialakulhat. A menstruációs vérzésen kívül más, krónikus vérvesztések is vezethetnek hozzá, de a gyulladással vagy felszívódási zavarral járó krónikus betegségek nyomában is járhat. Olyan életszakaszok is adódnak, amikor megnő a vasigény: a várandósoknak, a kisgyerekeknek, a serdülőknek, valamint azoknak is több vasra van szükségük az átlagos 8-18 mg-os napi szükségletnél, akik tartós és erőteljes fizikai megterhelésnek vannak kitéve. Ha fogyókúra vagy krónikus betegség miatt diétázunk, vagy vegetáriánus, vegán étrendet követünk, szintén előfordulhat, hogy kevesebbet viszünk be a szükségesnél ebből a fontos ásványi anyagból.
Súlyos, de kezelhető
Az elégtelen vasbevitel miatt közel harmadával csökkenhet a fizikai teljesítőképességünk, minden második vashiányos panaszkodik a kisebb aktivitásról. Hatására súlyosbodhatnak a krónikus betegségek, akár a halálozások aránya is növekedhet. Kisgyermekeknél rontja a szellemi és a mozgásfejlődést. Várandósság esetén pedig nemcsak az anyára, hanem a születendő babára is veszélyes: növelheti a koraszülés, az alacsony születési súly és a károsodott agyi fejlődés kockázatát. Amennyiben a tartósan fennálló hiány miatt kialakul a vashiányos vérszegénység állapota, az már azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Ha időben felfigyelnénk az árulkodó tünetekre, elkerülhető lenne a jelenlegi állapot: az emberek többsége ugyanis átlagosan 9 hónappal a tünetek jelentkezése után fordul orvoshoz. Ha viszont ezt korábban megteszik, hamar úrrá lehetnek a problémán. Ebben segít a kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás, például a máj, a vörös húsok, a búzakorpa, a magvak, a hüvelyesek, valamint a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztása. Különösképp, ha a vasforrások mellett az ásványi anyag felszívódását segítő, C-vitaminban gazdag élelmiszerek is rendszeresen a tányérunkra kerülnek. Ha az orvos szükségesnek ítéli, gyógyszeres vaspótlást is előírhat. Ha pedig még súlyosabb a helyzet, és ezek a nem segítenek, a vas injekcióban vagy infúzióban történő intenzív pótlására is van lehetősége az orvosnak..
Fotó: adobestock
