Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, az agy egyeduralkodóként irányítja a testet. De lassan egy évszázada már, hogy új központokat kezdtek felfedezni az emberi szervezetben. Bebizonyították, idegrendszer nem csak az agyban létezik, testünk legkülönbözőbb szegleteiben is idegsejtek milliói rejtőznek. 1996-ban az amerikai Michael Gershon kutatásokkal igazolta, hogy emésztőrendszerünk saját idegsejthálózattal rendelkezik. A bélidegrendszert második agyként kezdte emlegetni.
„A Szegedi Orvostudományi Egyetemen is komoly eredményeket értek el a témában, és a mai napig világszínvonalú kísérleteken dolgoznak” – avat be dr. Kuklis Eszter orvos, életmód-tanácsadó.
„Kiderült, az agy csak egyötöd részben irányítja a bélműködést, a bélidegrendszerben lévő idegsejtek négyötöd részben hatnak az agyunkban lévő folyamatokra. Mindebből megdöbbentő következtetések születtek. Hiszen, ha emésztőrendszerünk ilyen befolyásos szerv, nagyon fontos, hogy mit eszünk, hogyan vigyázunk rá. Nem mindegy milyen érzelmeket, gondolatokat és agyi parancsokat indít el bennünk. S ha működése felborul, és pszichés zavarokat okoz, vajon mit kell előbb meggyógyítani, az agyat vagy az emésztőrendszert?”
Iskolafóbia
A gyerekek emésztőrendszeri panaszai mögött is állhatnak bélidegrendszeri problémák. A szülők sokszor meggyanúsítják csemetéjüket, hogy szimulálnak, pedig az iskolaundor valós gyomorfájdalommal, és akár még hányással is járhat. Emögött gyakran teljesítménybeli kudarcok, az osztálytársak csúfolódása, a pedagógus elutasító magatartása áll. A gyerek gyomorfájása, csak a lelki problémák feloldásával oldható meg.
Lelkünkre hatnak a belek
Ezek a tudományos felfedezések nemcsak az egészséges étkezésre hívják fel a figyelmet, az egészséges gondolkodást is hangsúlyozzák. Egyértelművé teszik, hogy az agyból kiinduló feszült és terhelt információk, mint például az idegesség, a túlhajszoltság, tönkretehetik a bélidegsejteket is. Mindez egy összetett folyamat, ami komoly betegségek kialakulásához vezethet. Ezekkel a kísérletekkel végleg bebizonyosodott, hogyan hatnak a negatív gondolatok és szorongások az egészségünkre. A bennünk lévő idegi működésnek szüksége van a feszültség leküzdésére, a pihenésre és a kikapcsolódásra. Sőt, ma már azt is bebizonyították, hogy boldogságunkat is komolyan befolyásolja bélidegrendszerünk működése. Szerotonin nevű hormonunk nagy része is, mely az öröm- és boldogságérzetért felel, szintén az emésztőrendszerben termelődik. Ebből is látszik, nem csak agyunknak fontos, hogyan viselkedünk, mit érzünk. Bélrendszerünknek is szüksége van a harmonikus kiegyensúlyozott mindennapokra. A meditációra, a letisztult, stresszmentes gondolkodásra.
Különös betegségek nyomában
Kutatók ma már azt is tudják, hogy olyan idegrendszeri elváltozások, mint a depresszió, az autizmus és a hiperaktivitás jelei is felfedezhetők a belekben. Legújabb kísérleteikben abból indultak ki, hogy autista kisgyerekeknek gyakran vannak emésztési panaszaik. Rájöttek, hogy ezeknek a betegeknek egy különleges baktériumtörzs található az emésztőrendszerükben, ami egészséges emberek szervezetében egyáltalán nincs jelen. „De a bélidegrendszer és az agyműködés kapcsolatát bizonyítja az is, hogy Amerikában
a hiperaktív gyerekeket nem csak pszichológusok, de dietetikusok is gyógyítják” – meséli dr. Kuklis Eszter. –
„Rájöttek, hogyha a viselkedészavaros gyerekeknek egyáltalán nem adnak például fehér cukrot, sokkal kezelhetőbbé válik a betegségük. Szintén a bélidegrendszer működését igazolja az alkoholisták teljesen felborult emésztése is. Ma már egyértelmű, hogy nem csak az agysejteket zavarja meg az ital, de a bélben lévő sejtek is képesek lerészegedni, és ettől szabálytalanul működni. Ebből a kutatók arra is következtettek, hogy a mesterséges színezőanyagok, ízfokozók is idegsejt-károsodást okozhatnak az emésztőrendszerben, ami szinte egyenes következménye lehet akár a depresszió kialakulásának és népbetegséggé való terjedésének is.”
Óriási felfedezéseket hozhat a jövő
„Mindezek alapján egyre több orvos és tudós következtet arra, hogy a bélidegrendszer és a bélflóra között is szoros összefüggés lehet” – állítja a szakember. – „Hiszen, ha egy olyan létfontosságú szervben, mint az emésztőrendszerünk, két ilyen hatékony egység van jelen, természetes, hogy egymással is kapcsolatban állnak. De ezt még a jövő kutatásainak be kell bizonyítania. Azt azonban már ma is kijelenthetjük, hogy bélflóránk tökéletes állapotára immunrendszerünknek szüksége van. Mindehhez elengedhetetlenül fontos az egészséges étkezés, életmód és gondolkodás, betegségek esetén a gyógyszerek helyes használata. Mindezekből tisztán látszik, az orvostudomány csak hitte, hogy ismeri az emberi test működést. Újra és újra felbukkannak felfedezésre váró területek.”
Érdekesség
A hasmenés például a félelemből fakad, gyakran a felelősségtől való aggodalom áll a háttérben. Vizsgák előtt, nagyobb utazáskor, komolyabb döntés előtt jelentkeznek a tünetek. A szorulás, pedig egyfajta ragaszkodást jelent. Amikor nem tudjuk túltenni magunkat, és megállás nélkül rágódunk sérelmeinken. Hashajtóval lehet ezen segíteni, de ha a lélekből nem oldjuk fel a gátat, a kellemetlen tünetek visszatérhetnek.
