Nemzeti Botanikus kert, Vácrátót: A leggazdagabb élőhely
Tizenháromezer növényfaj kápráztatja el azt, aki végigsétál a vácrátóti arborétum kiépített ösvényein. Hazánk legbőségesebb növénygyűjteménye romantikus tavacskák láncolata mellett, apró hidak, műromok között virágzik, de van itt trópusi pálmaház és kaktuszház, sőt a környezettudatos szemlélet terjesztését célzó Karbonház is. Minden évszak, sőt minden hónap más érdekességeket tartogat, amelyhez alkalmazkodva tematikus sétákat is hirdetnek. A Biblia növényeitől a kert történetéig számos ismerettel gazdagodhatunk a vezetett sétákon, sőt, ha előre jelezzük, csoportosan, de egyénileg is kérhetünk idegenvezetést. Hosszú sétákra csábít a rózsakert épp virágzó lakóinak illata, és a körülöttük szorgoskodó rovarok zümmögése is.
ELTE Füvészkert: A főváros virágoskertje
A pesti belváros sűrűjében húzódik meg a város rejtett oázisa, az ELTE botanikus kertje. Ha máshonnan nem, A Pál utcai fiúk című regényből mindenki ismeri, hiszen itt volt a vörösingesek bázisa – Nemecsek Ernőre szobor emlékezik a híres tóban. De itt, a Viktória-házban nyílnak a leghatalmasabb amazonasi tündérrózsák is, amelyek akár 50 kilogrammot is elbírnak a leveleiken. Tavasszal a cseresznyefák virágzása kényezteti a látogatókat, de 200 éves páfrányfenyőkkel is találkozhatunk odabent. Aki szakvezetéssel járja be a kertet, még több élménnyel és ismerettel távozhat.
Jeli Arborétum, Kám: Évszázados varázslat
Európa egyik legszebb botanikus kertje különösen áprilisban és májusban elbűvölő, ilyenkor virágoznak ugyanis a rododendronok, amelyeket az arborétum különlegességeként ismerünk. A 300 fajta rododendron színkavalkádja és illatfelhője mellett figyelemre méltó az impozáns mamutfenyőkből álló Óriások erdeje is. A Magnolia gyűjteménybe telepített 15 ezer tőnyi nárcisz együtt virágzik a magnóliákkal, szintén csodálatos látványt nyújtva. A fák között 130 méter hosszú lombkoronasétány kanyarog. Ha telefonnal beolvassuk a kódot a táblákról, különféle madárfajok énekét szólaltathatjuk meg.
Folly Arborétum, Badacsonyörs: Balatoni panoráma
Fenyőmúzeumnak is nevezik azt a csaknem öthektáros területet, amelynek alapjait 1905-ben dr. Folly Gyula teremtette meg, amikor a hegyoldalba itt nem honos növényfajokat, főleg örökzöldeket telepített. Ma a Folly család negyedik generációja gondozza a gyűjteményt, amelyben számos növényritkaság, több száz fenyőféle és 200 lombos fa, cserje található. Legértékesebb lakói az atlaszcédrusok. A terület legmagasabb pontjáról kilátóból élvezhetjük Badacsony és a Balaton panorámáját. A parkban a gyerekeket játszótér, kalandpark, a felnőtteket pedig borászat várja, de étterem és saját cukrászműhely is szolgálja a látogatók kényelmét. Változatos programok csábítanak ide a borvacsoráktól a kerti szabadulószobákon keresztül a hangulatos, fényfestéses sétákig.
Zirci Arborétum: Őzek a tóparton
Különleges nyugalmat áraszt a Bakony fővárosának arborétuma: itt megpihenve kizárhatjuk a mindennapok zaját. A 18. században a Ciszterci Apátság szerzetesei fogtak neki az angolkert kialakításának – ennek jellegzetessége, hogy a fák és cserjék szabálytalanul, természetesen nőhetnek. A 600 fa- és cserjefaj többsége a Bakony őshonos növénye – mint például az ország egyik legöregebb tölgyfája, egy 400 éves kocsányos tölgy –, de egzotikus jövevényeknek is otthont ad a kert. Mókusokkal, denevérekkel, kétéltűekkel találkozhatunk a sétányokon, és időnként őzek is felbukkannak. A vízi élővilágot a halastavak lakói képviselik – mivel a hal böjt idején is megengedett étel volt, a szerzetesek több ilyet is létesítettek. A bejáratnál lévő Sörös-tó is ennek az emléke, ahogy a parkot átszelő Cuha-patakon létesített duzzasztógátak nyomai is. A patak két oldalán tavasszal igazi látványosság a védett lágyszárúakból álló virágszőnyeg.
Szarvasi Arborétum: Pepi gróf öröksége
A Holt-Körös partján elterülő 82 hektáros arborétumot az Alföld zöld szigeteként tartják számon. Kialakítását a Pepi grófnak becézett Bolza József kezdte meg a 19. században, ma pedig 1600 fa- és cserjefajjal ismerkedhetünk meg itt. A világ minden tájáról érkeztek növények, a legnagyobb különlegesség egy 36 méteres, 150 éves hegyi mamutfenyő. Tavasszal az ibolya, a liliomfa és az aranyvessző tartogat csodás színeket és illatokat. Szabadon kószálnak a pávák, a mókusok, a Varázstanyán pedig egy emupár is otthonra lelt. Az izgalmakra éhes látogatókat kalandpálya és több szabadulószoba is várja, a Mini Magyarország nevű interaktív makettparkban pedig hazánk számos nevezetességének kicsinyített mását láthatjuk viszont.
Tiszakürti Arborétum: A Tiszazug ékköve
Áprilisban már elkezdődik és májusban teljesedik ki a virágpompa a Hármas-Körös és a Tisza által körülölelt Tiszazug legszebb arborétumában, amelyet a szarvasihoz hasonlóan a Bolza családnak köszönhetünk. Az 500 fa- és cserje között még mindig ott él az alapító, Bolza József 150 éves tiszafája. A legidősebb lakó az a 350-400 évesre becsült kocsányos tölgy, amely őshonos a területen. A csigalépcsős kilátóból remek panorámában lehet részünk, a park pedig minden hónapban más látnivalóval kényeztet a tavaszi rododendronvirágzástól a közeli Tisza júniusi tiszavirágzásán keresztül egészen az őszi levélpompáig.
Fotó: Szarvasi arborétum, Adobestock, mti
