Az éjszakai pihenés lehetőséget ad rá, hogy testünk-lelkünk regenerálódjon, kipihenjük, feldolgozzuk a nappal történteket. Hat az emésztőrendszerre, a keringésre, a memóriára, az immunrendszerre és sok más testi folyamatra. Ha viszont nem alszunk jól, ezek a funkciók mind károsodhatnak. Mindenki tapasztalta már életében legalább egyszer, hogy egy rosszabb éjszaka után, kialvatlanul hamarabb lankad a figyelmünk, ingerlékenyebbek vagyunk, sőt az édesség iránti vágyunknak is nehezebben parancsolunk. Hosszú távon pedig akár súlyos betegségekre is hajlamosabbá tehet az alváshiány.
Nem csak a mennyiség számít
Mindez nem csak akkor érvényes, ha túl későn fekszünk le, vagy túl korán kelünk. Van, hogy az ideálisnak tekintett napi 7-8 órás időtartam ugyan megvan, az alvásunk mégsem pihentető. Ilyenkor valami megzavarja a mély és felületes alvásciklusokból álló ritmust. Elvileg a teljes alvásidő nagyjából egynegyedét kellene a mély alvás fázisában tölteni, ekkor tudnánk másnap frissen ébredni. A nikotin, a túl későn elfogyasztott koffein, az alkohol, a stressz, különféle gyógyszerek és betegségek azonban mind gátolhatják, hogy az alvásunk jó minőségű legyen, és a felszínes alvás felé billentik a mérleget. De az is sokat árthat, ha nem figyelünk rá, milyen körülmények között töltjük a pihenőidőnket.
Ha feszül, bizsereg a láb
Az alvás minőségét rontó egyik jelentős probléma, amely az európai lakosságnak akár a 10 százalékát is érintheti, az úgynevezett nyugtalanláb-szindróma, vagy RLS (Restless Leg Syndrome). A beteg ilyenkor furcsa, nehezen leírható, zsibbadó, feszítő érzést tapasztal a lábaiban, esetleg a karjaiban, és hogy ez elmúljon, késztetést érez a végtagjai mozgatására. Ez a mozgáskényszer főként az éjszakai pihenés közben jelentkezik, megzavarva azt. De előfordulhat hosszas ülés, például utazás vagy mozi, színházi előadás közben is.
Ennek az idegrendszeri zavarnak a kialakulásában genetikai hajlam is szerepet játszhat, de állhat a háttérben a dopamin nevű ingerületátvivő anyag egyensúlyhiánya, a vashiány vagy bizonyos gyógyszerek (például egyes antidepresszánsok) mellékhatása is. Van, hogy a várandósság idején alakul ki, ilyenkor a szülés után általában megszűnik. A pontos diagnózis felállításához mindenképpen fontos az orvosi vizsgálat. Ha súlyos a helyzet, az orvos kezelésként gyógyszereket is felírhat. Enyhébb esetben a rendszeres mozgás, az érintett végtag hideg vizes borogatása vagy váltózuhannyal való hűtése is segíthet. Számos betegcsoport létezik, ahol lelki, pszichológiai segítség is elérhető a betegek számára.
Hangolódjunk a pihenésre!
Az ágyunk legyen kényelmes, a hálószoba hűvös, csendes és besötétített. Amennyire csak lehetséges, mindig ugyanabban az időben térjünk nyugovóra és keljünk fel. A lefekvés előtti órákban ne igyunk kávét és alkoholt, és ne együnk nehéz ételeket. A megerőltető testmozgásnak sem este van itt az ideje, és ha lehet, a pörgős akciófilmeket, ijesztő filmeket, híradásokat se ekkorra időzítsük. A képernyőkből áradó kék fény sem tesz jót, lefekvés előtt nagyjából egy órával kapcsoljunk ki minden elektronikus kütyüt, inkább meleg fürdővel, halk zenével igyekezzünk ráhangolódni a pihenésre.
Fotó: adobestock
