Béremelési kilátások 2026-ban
A bértervezés már javában zajlik, és nem egyszerű feladat: az infláció, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia szabályok mind beleszólnak a cégek mozgásterébe.
Ehhez jön még a frissen elfogadott bérmegállapodás, ami komoly emelést hoz: 11%-kal nő a minimálbér, 7%-kal pedig a garantált bérminimum. De mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan reagálnak a munkáltatók, és mire számíthatunk mi, dolgozók? A Humán Centrum szakértője segít eligazodni a trendek között, és tippeket ad a felkészüléshez.
Minimálbér és garantált bérminimum: számokban a változás
Megszületett a döntés:
- 2026. január 1-től a minimálbér 11%-kal, bruttó 322 800 forintra nő,
- a garantált bérminimum pedig 7%-kal, bruttó 373 200 forintra. Nettóban ez nagyjából 214 662 forintot jelent a minimálbér esetében,
- míg a szakmunkás minimálbér nettója 248 178 forint lesz.
- Az órabérek is emelkednek: 1 856 és 2 145 forintra.
„A minimálbér minden évben viszonyítási alap. A kötelező emelés nemcsak az alacsonyabb bérszinteket érinti, hanem közvetve a magasabb kategóriákban dolgozók alkupozícióját is javítja” – hangsúlyozta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője.
Hozzátette: ez bérfeszültséget is okozhat, hiszen a magasabb keresetűek szeretnék megőrizni a korábbi arányokat. Ha a cégek nem tudnak azonnal lépni, gyakran tavaszra halasztják a béremelést, így a magasabb bérkategóriákban dolgozók 3-4 hónappal később kapnak kompenzációt.
Ez is érdekelhet
Mekkora fizetésemelésre számíthatunk?
A cégeknek ma kulcskérdés, hogy megtartsák a tapasztalt, nagy értéket képviselő munkatársakat, mert az új kolléga felvétele és betanítása sokkal drágább és kockázatosabb. A KSH adatai szerint a betöltetlen állások száma csökkent, miközben a meghirdetett pozíciók száma nem változott.
„Az a meglátásunk, hogy azok a szervezetek, amelyek már döntöttek a jövő évi béremelésről, többnyire egységes, az egész állományra kiterjedő 5-10 százalékos emeléssel számolnak” – mondta a HR szakértő. Ahol erre nincs lehetőség, ott egyelőre a juttatási csomagokat finomhangolják.
Költségmegtakarítás: továbbra is fókuszban
A Humán Centrum tapasztalatai szerint 2026-ban a költségcsökkentés marad az egyik legfontosabb téma. Sok cég már idén is visszafogottabb működési modellt vezetett be: termeléscsökkentés, szervezeti egységek bezárása, létszámstop vagy leépítés. A háttérben a lassuló gazdaság, a bizonytalan megrendelések és a fix bérköltségek emelkedése áll.
Ha gyors bérfelzárkóztatásra kerül sor, az jelentősen növeli a bérköltségeket, ami alapos tervezést igényel.
„Ennek egyszerű oka van: ugyanis például a kölcsönzés esetében sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, miközben rövid határidővel oldja meg a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is” – tette hozzá Dénes Rajmund.
Az atipikus foglalkoztatás – részmunkaidő, diák- és nyugdíjas szövetkezetek, munkaerő-kölcsönzés – egyre népszerűbb, és rugalmas lehetőséget kínál az inaktívaknak is.
A diákok és nyugdíjasok foglalkoztatása adómentességi előnyökkel jár: nincs szociális hozzájárulási adó, nincs társadalombiztosítási járulék, a diákok pedig élvezik a 25 év alattiak szja-kedvezményét. A megváltozott munkaképességűek alkalmazása szintén pénzügyi előnyöket hoz, hiszen így elkerülhető a rehabilitációs hozzájárulás, amely a minimálbér-emelés miatt jövőre már 2 905 200 forint lesz hiányzó munkatársanként.
Mit jelent, hogy az álláshordetésekben látod majd a fizetési összegeket?
Az éves értékelő beszélgetés jó alkalom a fizetésemelés szóba hozására, és ezt a 2026 nyarán életbe lépő bértranszparencia irányelv is támogatja. A cégeknek átláthatóbbá kell tenniük a bérviszonyokat, és már az első interjú előtt közölniük kell a fizetést vagy bérsávot.
Megszűnik a fizetések titkolásának lehetősége, a 100 fő feletti cégeknek pedig rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. Ez erősíti a munkavállalók alkupozícióját, hiszen pontosabban látják, mennyit ér a munkájuk.
Piaci információk: kulcs a sikeres bérigényhez
A fizetésemelés kérésénél nem elég az eredményekre hivatkozni, fontos a piaci viszonyok ismerete. A KSH szerint 2025 szeptemberében a bruttó átlagkereset 687 100 forint volt, ami 9,5%-kal magasabb az előző évhez képest. Érdemes megnézni az adott munkakörre, régióra és ágazatra jellemző bérszinteket – ebben segítenek a KSH adatai, bérfelmérések és az álláshirdetések.
„A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. Közel ötezer béradatot tartalmazó álláshirdetést elemeztünk. Korábban ezeket elsősorban a munkáltatók használták, most viszont egyre több munkavállaló keres információt – ez arra utal, hogy a bérigények emelkednek, és sokan szeretnék tudni, hogyan pozicionálhatják magukat a jelenlegi munkaerőpiacon” – emelte ki a szakértő.
Fotó: archív
