Gyerekkora óta a bogácsi tanyavilágban él, már a nagyszülei is mezőgazdasággal foglalkoztak. A sors akkor döntötte el végleg, hogy lovakat fog tartani, amikor tinilányként egy szilveszteri mulatságon csikót nyert a tombolán. Azóta a lovaglás, a lovasoktatás és a lovas életmód bemutatása az élete. Korábban élt már házasságban, amelyből két, mára kisiskolás korú gyermeke született.
Gyerekei áldásukat adták
„Már régen követtem a Házasodna a gazda című műsort, és amikor lehetőségem adódott arra, hogy részt vegyek benne, azonnal izgalmat éreztem – meséli Vera gazda. – Spirituális beállítottságú vagyok, hallgatok a megérzéseimre, ezért belevágtam. Persze előtte megbeszéltem a gyerekeimmel, akik biztosítottak a támogatásukról. Négy éve maradtunk hármasban. Az igazság az, hogy egyedülálló édesanyaként teljesen beszippantottak a hétköznapok, az a legfontosabb, hogy a gyerekek jól legyenek, így hát az elmúlt időszakban a nőiességemmel nem sokat törődtem. Mostanra kialakult az új életünk, és bár a fókusz még mindig a munkán és a családon van, elérkezettnek láttam az időt, hogy nyissak egy új párkapcsolat felé. Mivel a hétköznapi taposómalomban kevés az ismerkedési lehetőség, arra jutottam, miért is ne adhatnék magamnak egy esélyt ebben a műsorban? Hátha éppen az a férfi látja a videómat a tévében, aki számomra a legjobb társ lehet, és lesz benne annyi bátorság, hogy jelentkezzen” – bizakodik a gazdasszony, akivel egy nap nagyon jól jár majd a párja, ugyanis nemcsak lovakkal foglalkozik, hanem okleveles gyógymasszőr is.
„Egy hónapban tíz napot egész biztos, hogy masszírozok. Ezt is nagyon szeretem csinálni, mert a masszázzsal hozzájárulhatok az emberek pozitív lelkivilágához. Jó érzés látni, hogy feszülten és gondoktól terhelve érkeznek meg, de ellazulva lépnek ki az ajtón. Jellemző rám, hogy szeretek adni, ami párkapcsolati téren triplán igaz. Ha a társam boldoggá tesz, én sokszorosan adom neki vissza.”
Őrzi a családi hagyományt
Vera gazdának háromhektáros területe van, ahol gazdálkodással is foglalkozik. Két hektáron mindig terem nála valami, legutóbb kukorica és napraforgó – a fiatalasszony így tiszteleg nagyszülei emléke előtt. Örülne annak, ha majdani párja is besegítene olykor a gazdaság működtetésébe, de ez persze nem elsődleges cél.
Újra nyitott a szerelemre
A bájos gazdasszony elárulta, életében egyszer hagyta el imádott lovait és a tanyavilágot, amikor huszonévesen Londonba ment szerencsét próbálni. „Szerettem volna megtapasztalni, milyen az élet máshol, és hogyan tudok helytállni egy számomra ismeretlen közegben – meséli.
– Angliában a vendéglátásban dolgoztam, amit nagyon élveztem, különösen azért, mert számtalan barátra leltem a világ minden tájáról. Imádtam a brit kultúrát, a tájakat, rengeteget kirándultunk. Aztán egyszer hazajöttem látogatóba Bogácsra, és elemi erővel tört fel bennem, hogy valójában mennyire hiányzott az otthonom és persze a lovak. Maradtam, aztán nem sokkal később férjhez mentem, és gyerekeink születtek. Sajnos a házasságunk egy idő után nem működött, mert mindketten nagyon másként képzeltük el a jövőnket, ezért hét év után elbúcsúztunk egymástól. Kudarcként éltem meg, hogy a közös történetünk véget ért, és nehéz lelkiállapotba kerültem, azonban a természet közelsége, a lovak szeretete és a sok fizikai munka idővel valahogy kidolgozta belőlem a fájdalmakat. Előfordult, hogy csutakoltam a lovat, és közben pityeregtem, de a gyerekeim érdekében erősnek kellett maradnom. Nem baj, ha olykor szomorúnak látnak, hiszen ez a helyzet természetes velejárója, de érezniük kell a belőlem sugárzó biztonságot, nyugalmat, stabilitást. Így ment ez, aztán egy nap eljött a pillanat, amikor észrevettem, ismét képes vagyok felhőtlenül nevetni. Akkor környékezett meg először a gondolat: ideje lenne nyitni a szerelem felé.”
Két lábbal a földön álló férfira vágyik
És hogy milyen férfira vágyik Vera gazda? Mint mondja, nem hajtja az azonnali összeköltözés vágya, ami a gyerekek jelenléte miatt egyébként is lehetetlen volna.
„Elsősorban lelki társra vágyom. Nem baj, ha mondjuk, száz kilométerre él tőlem, és csak hetente találkozunk, ha egyébként mindennap beszélünk, és érzelmi támaszt jelentünk egymásnak. Szeretném őt alaposan megismerni, mielőtt komolyabban összefűznénk az életünket, hiszen nem egy 20 éves lány vagyok, felelősségek és kötöttségek nélkül. Itt a két gyerekem, aszeretett hivatásom, a tanya. Csak olyan férfit vonok be a közös életünkbe, aki minden valószínűség szerint velünk is marad. Ez persze tudom, hogy alaposan megszűri a jelentkezőket, de így legalább csak az jut el a toronyba akirálylányhoz, aki előtte megküzdött az erdőtűzzel, a gonosz manókkal és a sárkánnyal is – nevet Vera.
– Összegezve: érzékeny, a spirituális világra nyitott, de mégis két lábbal a földön álló férfira vágyom, akivel értjük egymás humorát, és aki mellett igazi nőnek érezhetem magam. Persze fontos, hogy vonzó legyen, de a külseje mégis másodlagos, mert számomra egy kapcsolatban a lelki közelség a legfontosabb, hogy együtt haladjunk az úton, egymást támogatva, segítve a fejlődésben.”
Kiemelt kép: RTL Klub
