Kezdő bemondóként nagyon nehezen tanultam meg mosolyogni a képernyőn. Mert amúgy mosolygós fiatal lány voltam, de a tévében sehogy sem tudtam természetesen elmosolyodni. Fischer tanár úr sokat nyüstölt, egyre csak mondogatta, mosolyogjon már, az isten áldja meg! Én meg egyre csak azt hajtogattam, de tanár úr, én mosolygok. Mert „befelé” tényleg úgy éreztem, de a képernyőn sokáig csak egy igen komoly lányt láthattak a nézők. Éppen ezért otthon, a tükör előtt egyre csak gyakoroltam a mosolygást. Mára már sikerült megtanulnom, ha látnak, akár csak itthon, Szentendrén, az utcán, többnyire derű van az arcomon.
Hogy miről jutott mindez eszembe? Gyakran szembesülök azzal, postán, boltban, ügyintézés közben, hogy a velem szemben ülő valaki rosszkedvűen néz rám. Így volt ez a mai bevásárlásnál is. Próbáltam kedvesen reagálni, de nem sikerült feloldanom a pénztáros hölgy rosszkedvét. Nem akarok most azzal viccelődni, hogy biztosan ezt váltom ki belőle. Inkább az az érzésem támadt, hogy talán nem igazán szereti azt, amit csinál, unja, de az is lehet, hogy fáradt. Vagy meglehet, nem tudja, milyen egészséges mosolyogni. Kutatások sokasága bizonyítja, hogy a lelkiállapotunk hatással van a testünk fizikai állapotára. Pusztán egy mosoly számos olyan folyamatot indít el a szervezetünkben, amitől jobban érezzük magunkat. Ráadásul egyik mosoly szüli a másikat, ugyanis ha rámosolyogsz valakire, ösztönösen viszonozza. Bármilyen hihetetlen, ha mosolyra húzzuk a szánkat, abban a pillanatban beindul a szervezetünkben az endorfin és szerotonin termelődése. Pár perces nevetés után pedig még a stresszhormonok mennyisége is csökken. Érzelmeinkkel és gondolatainkkal tehát nemcsak negatívan, hanem pozitívan is befolyásolhatjuk immunrendszerünk működését. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, nevetni egészséges.
Éppen ezért mosolyogjunk naponta többször is, még ha nincs is kedvünk hozzá! És nyugodtan lehet gyakorolni otthon, a tükör előtt. Kipróbálni, milyen, amikor komolyak vagyunk, amikor rossz a kedvünk, amikor csak a szemünk mosolyodik el, és milyen, amikor valóban elmosolyodunk. Érzékelni fogjuk a különbséget. És még az is lehet, hogy gyakorlás közben valóban megjön a kedve hozzá.
Szeretettel: Judit
Judit további cikkeit ide kattintva olvashatja.
