Hol a félelem és a fóbia határa? Röviden: lényeges különbség, hogy míg előbbi a szervezet természetes védekező reakciója egy adott élethelyzetre, a fóbia olyan intenzív, extrém, irracionális félelmet jelent, mely spontán, kiváltó okok nélkül konkrét és jól meghatározott dolgokra irányul. A fóbiák a szorongásos zavarok külön fajtái, és az ezekkel küzdő emberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne érintkezzenek azzal a körülménnyel vagy tárggyal, amitől rettegnek. Ha pedig mégis a közelükbe kerülnek, a következő tüneteket észlelik magukon: szorongás, pánik vagy félelem, gyors szívverés, légszomj.
A fóbiák három fő típusa
- Specifikus fóbiák: Ahogy a neve is sugallja, ezek a fóbiák egy adott kiváltó okra vagy félelemre összpontosítanak. Irracionális szintű félelmet keltenek olyan tárgyakkal vagy helyzetekkel szemben, amelyek természetüknél fogva nem veszélyesek. Ez lehet például a pókoktól, a magasságtól, az autóvezetéstől vagy a repüléstől való félelem.
- Szociális fóbia: Ezek az egyének rettegnek más emberek közelségétől. Ennek oka lehet az alacsony önbecsülés és a félelem attól, hogy zavarba jönnek mások előtt. Ez a szorongás csökkentheti a társas kapcsolatokat, gátat szabhat a barátságok kialakulásának, nehezítheti az iskolába és a munkába járást is.
- Agorafóbia: Az agorafóbiában szenvedők félnek a nyílt tereken, zsúfolt területeken való tartózkodástól. Egyes esetekben a pánikrohamok olyan súlyossá válhatnak, hogy a fóbia az újabb pánikrohamtól való félelemből fakad. A pánikbetegségben szenvedők körülbelül egyharmadánál alakul ki agorafóbia. Szélsőséges esetekben ezek az emberek nem merik elhagyni az otthonukat, és teljesen elzárkóznak a külvilágtól. A kötelező karantén óta egyre több ilyen tünettel küszködő emberrel találkoztak az orvosok világszerte, hiszen a hosszú karanténidőszak alatt nagyon sokan teljesen elszigetelődtek a társadalomtól, és amikor már ki lehetett lépni, nem érezték magukat biztonságban a négy falon kívül. Aki még ma is így érez, érdemes egy szakembert felkeresnie, hogy újra a régi életét élhesse, és ne legyen „bezárva” a saját félelmeibe.
A leggyakoribb esetek
- Akrofóbia: A magaslati félelem az emberek több mint 6%-át érinti. Az ettől szenvedők szorongásos rohamokat kaphatnak, ezért elkerülik a hidakat, a tornyokat és a magas épületeket.
- Aerofóbia: A repüléstől való pánik sok embert érint annak ellenére, hogy a repülőgép-balesetek valójában nagyon ritkák. A gondolattól is fellépő tünetek közé tartozik a remegés, a szapora szívverés és a tájékozódási zavar.
- Arachnofóbia: A pókoktól, illetve a pókféléktől való félelem. Az ízeltlábú látványa félelemreakciót válthat ki, de bizonyos esetekben pusztán egy kép vagy akár a pók gondolata is pánikot okozhat.
- Ofidiofóbia: A kígyóktól való félelem a leggyakoribb fóbia. A tudósok azt gondolják, hogy azok az őseink, akik elkerülték a mérgező kígyókat, életben maradtak, és ezek a gének öröklődtek tovább mostanáig.
- Tripanofóbia: Ez a fóbia arra késztetheti az embereket, hogy elkerüljék az orvosi kezeléseket és az orvosokat, ugyanis rettegnek az injekcióktól. Becslések szerint a felnőttek 20-30%-át érinti, és ha ők mégis tűvel találkoznak, akkor fokozott ijedelem lesz úrrá rajtuk, megemelkedett pulzusszámmal. Néhányan el is ájulnak az injekció beadása közben.
- Asztrafóbia: Az ettől szenvedő egyének remegést, szapora légzést és szívverést tapasztalnak magukon, amikor kint villámlik és mennydörög az ég.
- Mizofóbia: A baktériumoktól és szennyeződésektől való túlzott riadalmat jelenti. Ezeket az embereket extrém takarítási kényszer jellemzi, indokolatlanul sokat mosnak kezet, illetve messziről elkerülhetik azokat a dolgokat vagy helyzeteket, amelyekről azt gondolják, hogy piszkosak lehetnek. A koronavírus-járvány óta egyre több ilyen esetet diagnosztizáltak.
A 7 legfurcsább rettegés
- Az ablutofóbiások nem bírnak tisztálkodni és mosni sem.
- Az efebifóbiások rettegnek a tinédzserektől, ezért mindféle interakciót kerülnek velük.
- Az anemofóbiában – más néven a szélfóbiában – szenvedők csak korlátozottan tudják elhagyni az otthonukat, ugyanis attól pánikolnak, hogy a szeles időben faágak esnek rájuk.
- Szinte hihetetlen, de léteznek olyan emberek, akiket a hideg is kiráz a csokoládétól. Ők a xocolatofóbiások.
- Azok pedig, akik a zöldségek gondolatától is borzadnak, lachanofóbiában szenvednek.
- Az orvosi szaknyelv koumpounofóbiásoknak nevezi azokat, akik rettegnek a gomboktól. Egy öltöny vagy gombos kabát látványa iszonyattal tölti el őket, így nem tudnak részt venni olyan hivatalos eseményeken, mint egy esküvő, szalagavató bál vagy temetés.
- A pogonofóbiás a szakálltól, az erősebb borosta látványától pánikol be.
Szöveg: Sinkó Edit
Fotó: Adobestock
