Több, mint egy éve, hogy Vágó István 2023. áprilisában váratlanul örökre elaludt. Neje, Judit azóta is gyászolja, hamvait is a közös otthonukban őrzi, és ugyan férje halála előtt is csak ritkán vállalt nyilvános szereplést, azóta gyakorlatilag magába zárta a gyász, szinte megközelíthetetlen.
Hogy megértsük, hogy miért is képtelen még ennyi idő elteltével is néhai ferjéről nyilatkozni, egészen 2012-ig kellett visszamennünk az időben, ahol is találtunk az archívumunkban egy szokatlanul ritka páros interjút kettejükkel.
Új értelmet nyertek a szavai
2012-ben még István édesanyja is élt, az asszony pedig úgy vélte akkor, ha nem Judit lenne a fia felesége, a műsorvezető már nem élne, mert nincs még egy olyan asszony, aki elfogadná a műsorvezető rigolyáit.
„Édesanyám halálosan komolyan gondolja, hogy egy másik nő már rég végzett volna velem! Aláírom, nagyon nehéz velem élni, mert egy zsörtölődő, szurka-piszka ember vagyok. A mi hosszú házasságunk a feleségem toleranciájának köszönhető, annak, hogy elfogadott engem” – vélte 12 éve Vágó István.
„Én sosem azt keresem egy másik emberben, hogy mi az, ami nem tetszik benne, hanem azt, hogy mi benne a szerethető. István nem mindennapi személyiség: érdekes, okos és művelt. A nekem átadott tudása által másként tekintek a világra, máshogy értelmezem a dolgokat. Többek között ezért is szeretek István felesége lenni” – veszi át a szót Judit.
Milyen ember volt a kvízmester?
De vajon a négy fal között, a saját otthonában, milyen ember volt a kvízmester? Ez is kiderült Judit szavaiból:
„Számítani nem tudok rá. A hétköznapi dolgokban ő nincs jelen. Kettőnk közül én vagyok a gyakorlatiasabb, döntéseket hozok, szervezem a családi életünket, bevásárolok, takarítok, és ha úgy adódik, villanyégőt cserélek
a lámpában. István tudós típus, de én inkább elvarázsolt királyfiként tekintek rá. Naphosszat elüldögél a számítógép előtt, az internetet böngészve, vagy éppen távirányítóval a kezében a különböző tévécsatornákat nézi. A konfliktusaink is ezekből adódnak: ha rajta múlna, emberi kapcsolatai nemigen lennének, mert ő annyira jól érzi magát a saját világában.”
„Még szerencse, hogy a feleségem szeret vendégeket hívni hozzánk, így egyáltalán nem élek remeteként” – viccelődött felesége korholását hallva István, aki azt is elárulta, miután néhány héttel korábban köszvényes rohama volt, az interjú idején épp egy szigorú diéta kellős közepén tartott. Mint annyi minden másban, ebben is szüksége volt a felesége támogatására.
„Judit remekül főz, de most csak tojásból, tejtermékből és zöldségfélékből készül a vacsora, mert a kedvenc ételeimet nem ehetem. Nem megy könnyen az átállás, mivel a húsételek nagyon hiányoznak. Hát azokról most egy időre le kell mondanom.”
Még szerencse, hogy Istvánnak nem volt sok ideje a diétáján elmélkedni. Új kihívás találta meg: a STORY4-en akkoriban indult a saját találmányú vetélkedője, az ÁtVágó. A műsorvezető azt mondta, váratlanul érte a tévécsatorna megkeresése.
„Miután 2 éve kirúgtak a TV2-től, azt hittem, többé már nem lesz rám szükség. Kezdtem berendezkedni a nyugdíjaséletre.”
Istvánnak hirtelen annyi felesleges ideje lett, hogy régóta dédelgetett álmát is megvalósította.
„20 éves koromban azt mondtam, nem halhatok meg addig, amíg nem tudom meg, hogy a kínai nyelv miként működik. Egy nyelvtanárnő segítségével végül 62 évesen belefogtam. Pokoli nehéz, de érdekel, és boldog vagyok, hogy már többé-kevésbé beszélek is.”
Kudarckerülő volt
„Na, épp ez az, amit a beszélgetésünk elején említettem! – vette át a szót Judit. – István sokoldalúsága és tudásszomja nagyon imponál nekem. Nem sok embert ismerek, aki nyugdíjasként képes belefogni egy ilyen nehéz nyelv megtanulásába. Biztos vagyok benne, hogy a mindennapokban nem fogja hasznát venni, mégsem sajnálja rá az időt és az energiát. Ha a családjával, emberi kapcsolataival ugyanannyit foglalkozna, mint a kedvenc időtöltéseivel, maradéktalanul boldog lennék mellette.”
István azt mondta, a héten legalább egy teljes nap a családé volt. Szombatonként ugyanis náluk ebédelt a műsorvezető akkor 86 éves édesanyja, Judit anyukája és a házaspárvközös fia, Péter is.
Az akkor 31 éves fiatalember egyébként tudatosan kerülte a nyilvánosságot.
„A fiunk a vendéglátóiparban dolgozik, egy újlipótvárosi kávézót vezet. Sosem akart tévés lenni, ahogy nekem sem jutott eszembe vállalkozni. Kettőnkben az a legnagyobb különbség, hogy amíg Péter sikerhajhász, én kudarckerülő vagyok” – árulta el István.
Nagypapa szeretett volna lenni
Bármi legyen is apa és fia közt a különbség, Vágó István már 2012-ben is nagyon vágyott arra, hogy Péter unokával ajándékozza meg. Olyan sokat egyébként nem kellett várnia, Borisz 2017-ben jött a világra.
Így beszélt még egy lehetséges unokáról évekkel korábban:
„Évek óta készülök a nagypapaságra. Imádom a gyerekek »miért-korszakát«. Alig várom, hogy a majdani unokámnak továbbadhassam az ismereteimet, feltárjam előtte a világ érdekes dolgait. Sajnos egyelőre ez az álmom távolinak tűnik. A fiam házassága nem volt sikeres, így a következő generáció még várat magára…”
De Istvánnak nem az az unoka volt az egyetlen álma:
„A másik, hogy Woody Allen kedvenc New York-i dzsesszkocsmájában felléphessek a zenekarommal. Eddig csak a magunk szórakoztatására, szűk körben örömzenéltünk. De ha személyesen Woody Allen hívna, nem mondanék neki nemet. Sőt, még Juditot is magammal vinném, hiszen ő is csak elvétve hallhatja, hogyan pengetem a húrt a basszusgitáron.”
Fotó: archív, Schiller Noa
