Ma Magyarországon legalább 280 ezer nő lehet érintett párkapcsolati erőszakban a legutóbbi reprezentatív felmérés szerint. Ez nagyjából azt jelenti, hogy minden tizenharmadik 18-74 év közötti nő tapasztalt ilyen erőszakot egyetlen év alatt.
Dr. Végh-Orosz Gabriella válóperes ügyvéd a Meglepetés magazinnak arról mesélt, hogy hogyan élik meg az érintett nők a családon belüli erőszakot, és hogy még 2026-ban is mennyire rosszul reagálnak azok az intézmények, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak.
Miért bugyiban alszik?
„A saját praxisomban a válóperek 30 százalékában jelen van a kapcsolati erőszak különböző formája. Van, ahol a férj álmában közelít a feleségéhez szexuálisan, máshol az anyagi biztonságot vonja el (nem ad pénzt),
de erőszakos viselkedés a zaklatás is, ha például egy elhagyott férj napi 60 fenyegető, alázó sms-t küld a volt párjának”
– meséli a négygyermekes ügyvédnő, aki rendszeresen azt tapasztalja, hogy sem a rendőrségen, sem a bíróságon, sem a gyámhivatalban nem veszik elég komolyan a nők problémáját, sőt az áldozathibáztatás még 2026-ban is jelen van a tárgyalóteremben.
„Megdöbbentett, amikor a zokogó anyukától, akit álmában rendszeresen molesztált a férje, a nyomozó azt kérdezte, hogy miben alszik, mert a bugyiban alvás, az szerinte ráutaló magatartás, és egyébként is honnan tudjuk, hogy az abúzus a feleségnek nem volt jó.
De az is felháborít, hogy ha csak egyszer adott a férje egy pofont a tíz év alatt, vagy csak egyszer írta üzenetben, hogy meg fogja ölni, akkor az a vélekedés, hogy az nem is számít, nem is úgy gondolta. Nagyon nehezen adják meg a távoltartást, ahogy mondani szokták, csak akkor veszik komolyan a nőket, ha vér folyik” – mondta dr. Végh-Orosz Gabriella.
Az ügyvédnő véleménye szerint, ha egy férfi azzal szembesül, hogy a bíró sem kifogásolja a viselkedését, az tovább bátorítja. Ilyenkor a nőnek ugyanúgy haza kell mennie, és senki sincs ott vele, hogy megvédje az esetleges megtorlástól.
(Forrás: Adobe Stock)
A pertaktika része
Arra a kérdésre, hogy de mi az oka az ilyen bírói viselkedésnek, az ügyvédnő a következő választ adta:
„Az is igaz, hogy a válóperek esetén nagyon sokszor a pertaktika része, hogy a nők azt állítják, a férjük a gyerekek előtt viselkedett agresszívan. Tudják, ezzal elérhetik, hogy a férjnek ki kelljen költözni a közös ingatlanból, illetve relevanciával bír a szülői felügyelet és kapcsolattartás rendezése során.
Jogi képviselőként ebben is van felelősségünk, a bizonyítékok gondos mérlegelése nélkülözhetetlen részünkről.
Ami szintén nehéz, mert a telefonnal lefényképezett kék-zöld foltokat nem minden esetben fogadja el sem a nyomozó hatóság, sem a bíróság, csak a látleletet. Igen gyakran vonja kérdőre mind a nyomozó, mind az eljáró bíró a sértettet: miért nincs látlelet?
De gondoljunk bele abba, hogy például egy kis faluban, ahol mindenki mindenkit ismer, a megszégyenüléstől való félelmük miatt a legtöbben nem is mernek elmenni az orvoshoz. Szóval nem egyszerű a bizonyítás lefolytatása, különös tekintettel arra, ha
a bántalmazás hirtelen felindulából történik, nincs mód sem videó, sem hanganyag rögzítésére.”
Az erőszak nem mindig ütés
A kapcsolati erőszak nem csak akkor kezdődik, amikor elcsattan az első pofon. A rendszeres megalázás, megfélemlítés és bizonyos esetekben az anyagi kiszolgáltatottság előidézése is átlépheti azt a határt, amelyet már a büntetőjog is szankcionál.
- Amikor valakit rendszeresen megaláznak, megfélemlítenek. Ide tartozhat az olyan erőszakos viselkedés is, amikor például dühében tárgyakat tör össze vagy borogat fel azért, hogy a másikat megalázza, megfélemlítse.
- Kapcsolati erőszak lehet az is, amikor valaki rendszeresen elvonja a közös vagyonhoz tartozó pénzt vagy más anyagi javakat, és ezzel a másikat súlyos nélkülözésnek teszi ki.
- A törvény súlyosabban bünteti, ha valaki a hozzátartozójával szemben rendszeresen testi sértést, tettleges becsületsértést, személyi szabadságának megsértését vagy kényszerítést követ el.
Akit bántanak, az szégyelli
A szégyen egyébként is meghatározó áldozati érzés. A nők nem is értik, hogyan fordulhatott éppen velük elő, hogy az a férfi bántja őket, akinek gyerekeket szültek. Arra is van kutatási adat, hogy általában azokból az emberekből lesznek bántalmazók, akik gyerekkorukban maguk is bántalmazottak voltak.
„Ha látjuk a párunkról az ismerkedés szakaszában, hogy egy-egy szituációban másokkal agresszívan lép fel, akkor benne lehet a pakliban, hogy a szerelem elmúltával, konfliktusos helyzetben velünk is hasonlóan fog viselkedni.
De például a verbális erőszakra, amikor a férfi nőiességében, becsületében, anyaságában alázza meg a nőt, arra nem lehet felkészülni.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a praxisomban nemcsak bántalmazott nők vannak, hanem férfiak is. Ők még nehezebben kérnek segítséget, és őket még inkább nem veszik komolyan a hatóságok. Miért hagyta?, hangzik el igen gyakran” – hangsúlyozta dr. Végh-Orosz Gabriella.
Az ügyvédnő mindig azt mondja az ügyfeleinek, amikor felkeresik, hogy az első és egyben a legnehezebb lépést már megtették azzal, hogy mertek segítséget kérni, mertek szakemberhez fordulni.
Összefogtak a női magazinok vezetői
A magyar női magazinok vezetői és szerkesztőségei azért kérik az Isztambuli egyezmény haladéktalan ratifikálását, mert szerintük a nők és a gyermekek biztonsága nem magánügy vagy ideológiai kérdés, hanem alapvető emberi jogi és társadalmi felelősség.
A 2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján indított „Biztonságot a nőknek!” elnevezésű kampányuk főbb érvei közé tartozik a családon belüli erőszak visszaszorítása. Az egyezmény ugyanis átfogó, komplex rendszert kínál a nők és gyerekek ellen elkövetett erőszak megelőzésére, a bántalmazottak védelmére, valamint a bűnismétlés megakadályozására.
Fotó: Adobe Stock, Archív
