A felnőtt magyar lakosság mindössze 19 százaléka állíthatja, hogy egyetlen természetes fogát sem vesztette még el. Ezzel sajnos az uniós lista végén kullogunk. 65 éves korára a magyar lakosság harmada elveszíti a teljes fogazatát, a rögzített fogsorra szorulók negyede pedig még a 60. évét sem töltötte be. Pedig az alapos rágás rendkívül fontos az egészségünk megőrzéséhez. Ha a fogaink nem tudják elég apróra őrölni az ételt, abból nem tudnak ideális módon felszívódni a tápanyagok, ráadásul az emiatt erjedésnek indult étel az emésztőrendszerben kellemetlen tüneteket, például puffadást okozhat. Az étel alapos feldolgozására viszont csak a hiánytalan, jól illeszkedő fogsor alkalmas, vagyis az elvesztett fogakat valamilyen módon pótolni kell. De milyen lehetőségei vannak a fogpótlásnak?
Egyre fejlettebb a tudomány
„Röviden összefoglalva minden olyan eljárás a fogpótlás témaköréhez tartozik, amellyel a fogak koronai részét, vagy magát a fogat teljes egészében pótoljuk” – foglalja össze az eljárások lényegét dr. Dergez Márk, a MindentMent Fogászati Rendelőhálózat fogszakorvosa. – A fogpótlások helyettesíthetnek egyes fogakat, de akár több hiányzó fogat is, ez utóbbi esetben fogászati hídról beszélünk. Akár a fogak teljes hiánya is megszüntethető különféle fogpótlások segítségével. A fogpótlásnak ma már megkülönböztetjük a hagyományos módszereit – híd, korona, kivehető fogpótlások – és az implantációt, amely az állkapocs csontozatába beépülő műgyökérre rögzített fogpótlást jelenti” – teszi hozzá szakértőnk.
Mit kell tudni a koronákról?
Dr. Dergez Márk szerint a fogászati koronáknak alapvetően három típusa van, a fém-kerámia, a cirkónium-kerámia és a préskerámia korona.
- Fém-kerámia korona: Ebben az esetben fémvázra kerül a többi fog színéhez igazított árnyalatú porcelánréteg.
Ez a legolcsóbb és a legtartósabb változat. A fém rugalmasságából eredően ez bírja legjobban a rágónyomásból adódó erőhatást. - Cirkónium-kerámia korona: A fémváz helyett fehér cirkónium-dioxidot használnak, erre kerül a kerámiaréteg.
A fém-kerámia koronáknál élethűbb és esztétikusabb.Valamivel drágább, mint a fém-kerámia korona. Mivel a cirkónium valamivel merevebb a fémnél, kicsivel sérülékenyebb, mint a fém-kerámia. - Préskerámia korona: A teljes fogpótlás kerámiából készül. Megtévesztésig hasonlít a természetes fogakra, frontfogak pótlására is kiválóan alkalmas. A számítógép vezérelte tervezésnek köszönhetően a pontos széli záródás és illeszkedés is garantált. Teljesen fémmentes, így fémallergiások számára is megfelelő. Valamivel drágább és érzékenyebb, mint a korábban felsorolt változatok.
Létezik még kivehető fogsor?
Sajnos idősebb korban a teljes fogazat elvesztése sem ritka. „Ebben az esetben alapvetően három lehetőség áll a beteg előtt: a rögzített, illetve a kivehető fogsor, valamint az All-on 4, amikor implantátumokon történik a pótlás elhorgonyzása” – mondja dr. Dergez Márk.
A kényelmesebb és tartósabb megoldás a rögzített fogsor. A fogazatnak ez a típusú pótlása tartós, és nem mozdul el evés, illetve beszéd közben. Ha a teljes, alsó és felső fogsort is pótolni kell, akkor először implantátumokat kell beültetni, és ezekhez a műgyökerekhez rögzítik majd a teljes fogsort. Az All-on 4 módszer lényege, hogy fogívenként 4-4 implantátumot ültetnek be az állcsontba, és ezekhez rögzítik a végleges fogsort.
„Ha valaki nem tudja vállalni a rögzített fogsorral járó költségeket, akkor megoldás lehet a kivehető fogsor is” – ismerteti a lehetőségeket a fogszakorvos. – Ebben az esetben a teljes vagy részleges fogsor alaplemeze akrilátból készül, és egy része felfekszik a szájpadlásra. Ez a klasszikus fogsormegoldás természetes hatású, jól bevált, de valamivel kevésbé tartós, és kissé kényelmetlenebb, mint a rögzített fogpótlások, étkezés közben elmozdulhat a szájban” – teszi hozzá dr. Dergez Márk. A korábban használt megoldások mellett ma már létezik rugalmas műanyagból készült fogsor is, amely fémkapcsok helyett áttetsző rögzítéssel rendelkezik, vékonyabb, stabilabb és kopásállóbb a hagyományos fogsoroknál, viszont sérülés esetén nem javíthatók.
Hibrid megoldások
A rögzített pótlások, vagyis a saját fogak csiszolása után készített korona, híd vagy az implantátumon elhorgonyzott pótlások, illetve a kivehető pótlások mellett léteznek még kombinált megoldások is, például az implantátumos lokátoros megoldás, amelynek esetében a kivehető részt a páciens „rögzítettnek” érezheti, mivel a hagyományosnál stabilabban foglal helyet a szájban.
Több hiányzó fog esetén a híd ad biztonságot
A fogászati hidakat a koronákhoz hasonló módszerrel alakítják ki. A rögzítésükre két opció létezik:
- A foghiányt határoló fogakat lecsiszolja a fogorvos, és ezekre a csonkokra rögzíti a hidat. Ez viszonylag egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldás, azonban foganyagvesztéssel jár, mivel a szomszédos fogakat kell hozzá lecsiszolni.
- Az implantátum beültetése komolyabb beavatkozás. Az orvosnak fel kell mérnie a javallatokat és az ellenjavallatokat (ilyen lehet például a nehezített sebgyógyulás), és ezek ismere-tében kell meghozni a döntést a műtétről, amely után gyógyulási idővel is számolni kell. Ez a megoldás azonban nem jár a szomszédos fogak lecsiszolásával, azaz foganyagvesztéssel.
Mire számíthatunk a rendelőben?
A fogorvos először állapotfelmérést végez, rögzíti a beteg fogainak állapotát. Ezután kerül sor a kezelési terv és az árajánlat elkészítésére. Ha a beteg ezt elfogadja, az orvos lenyomatot vesz a fogakról (sőt, akár 3D-szkennerrel is elkészülhet a mintavétel), amelyet átad a fogtechnikusnak. A fogtechnikusok ma már egyre kevésbé készítik kézi munkával a fogpótlásokat, erre a területre is begyűrűzött a digitalizáció: a lenyomat vagy a digitálisan szkennelt fogsor alapján számítógép vezérelte eszköz készíti el egy porcelántömbből a kész fogpótlást.
Fotó: Adobestock
