Címlapsztori Sztár

Édesapjára emlékszik Tordy Géza lánya, Anna: „Nem volt mintaapa, viszont mintanagypapa volt”

Megható őszinteséggel mesélt édesapjáról Tordy Géza lánya, Anna. Megemlékezett a nem mindennapi apa-lánya kapcsolatukról és a legfontosabb közös emlékeikről.
Tordy Géza

Megható szavakkal idézte fel édesapja emlékét Tordy Géza lánya, Anna. Nehezen, de őszintén nyilatkozott a Best magazinnak.

„Gyakran álmodom vele, a házunkban mindenütt ott vannak a fényképei. Sokat mesélek a gyerekeimnek róla, együtt megyünk hozzá a Farkasréti temetőbe is. A sírnál mindig eszembe jut, ahogy ő simogatta a szülei sírkövét. Én most ugyanazokat a mozdulatokat teszem.”

Apa-lánya kapcsolat

Tordy Géza és lánya
Tordy Géza és lánya között nem volt az a klasszikus apa-lanya kapcsolat

Anna és édesapja között nem a jól ismert, hagyományos kapcsolat volt, de nagyon szerették egymást. Voltak pillanatok, amik örökre meghatározták a köztük lévő köteléket:

„15 éves koromig anyukámmal hol együtt, hol külön éltek, így nem alakult ki köztünk egy klasszikus apa-lánya kapcsolat. Viszont ami időt együtt töltöttünk, az csodálatos volt, azt soha nem felejtem el. A közös nyaralásainkat Tihanyban” – mondta.

„Egyszer például kicsi voltam, ugráltam az ágyon, leestem, felszakadt az állam. Nagyon megijedt, aggódott értem, rohant velem egy orvos barátjához, aki összeragasztotta. Nem volt mintaapa, viszont mintanagypapa volt. Hihetetlen türelme volt az unokáihoz. Rajzolt velük, énekelt, mesélt nekik” – tette hozzá.

Jöhet egy retró kvíz?

Hivatás vagy család?

BEST címlap

A családról és hivatásról vallott nézeteik sokáig különböztek.

„Már a gimnáziumban mondogattam: én nem vágyom karrierre, sokkal inkább arra, hogy családom legyen, hogy otthon főzzek a férjemnek, a gyerekeimnek. Erre sokáig azt felelte: Kislányom, te nem vagy normális! Aztán belátta, igazam volt és van, én ebben vagyok jó.”

Anna kiemelte, hogy bár édesapja nem volt egyszerű ember, de okkal szerették őt ennyien: „Aki ismerte őt, pontosan tudja, nem volt egyszerű ember, de jó ember volt, csodás színész, nagyszerű rendező, és egy biztos, mindene volt a hivatása, a színház. Utolsó percig annak élt. Hogy miben hasonlítok rá? Talán az indulataimat, az ajtócsapkodásaimat tőle örököltem” – vallotta be.

A teljes cikket megtalálod az eheti BEST magazinban. Keresd az újságárusoknál!

Fotó: Steindl Gabriella, Szabolcs László