Egy lakás, amelyben a házaspár harminc éve él. Megtakarítás a bankszámlán, egy autó, néhány értékesebb tárgy és persze mindaz, ami egy közösen felépített élet során összegyűlt. Ha az egyik házastárs meghal, sok családban magától értetődő, hogy a gyerekek örökölnek mindent.
Csakhogy a törvény ennél jóval árnyaltabb.
A túlélő férj vagy feleség sem kerül ki az öröklésből csak azért, mert vannak gyerekek. Sőt, külön szabály vonatkozik a házaspár közösen lakott otthonára és a hagyaték többi részére is. Magyar Országos Közjegyzői Kamara törvényes öröklésről szóló tájékoztatója szerint leszármazó mellett a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Házastárs öröklése gyermek mellett
Itt érdemes két részre bontani a hagyatékot.
Az egyik az a lakás, amelyben az örökhagyó és a házastársa közösen lakott, valamint annak berendezési és felszerelési tárgyai. Ezekkel kapcsolatban a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Ráadásul a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatója arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a haszonélvezeti jogot a leszármazók nem korlátozhatják, és a házastárssal szemben a megváltását sem igényelhetik.
Mit örököl a házastárs a többi vagyonból?
A hagyaték többi részéből a házastársat egy gyermekrész illeti meg. Mit jelent ez hétköznapi nyelven?
Ha például az örökhagyó után a házastárs mellett két gyermek marad, akkor a lakáson kívüli, törvényes öröklés szerint felosztandó hagyatéknál a házastárs is egy gyermeknek megfelelő részt kap. Így ennél az egyszerű példánál három azonos örökrész keletkezik.
Fontos azonban, hogy ez a példa a törvényes öröklés alapesetét szemlélteti. Egy konkrét hagyatéknál a végrendelet, az öröklésből való kiesés vagy más körülmények is befolyásolhatják, hogy végül ki és mit szerez.
Mi történik, ha nincs gyermek?
Egészen más a helyzet akkor, ha az elhunytnak nincs öröklő leszármazója.
Ha nincs leszármazó vagy nem örökölhet, akkor a házastárs örökli a közösen lakott lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait. A lakáson kívüli hagyaték egyik fele a házastársé, másik fele pedig az elhunyt szüleit illeti meg egyenlő arányban.
Esetleg, ha sem leszármazó, sem öröklő szülő nincs, akkor a házastárs egyedül örököl.
Nem minden házastárs örököl automatikusan
Van még egy fontos kivétel, amelyről jóval kevesebben tudnak.
A házasság fennállása nem minden esetben garantálja a törvényes öröklést. A már említett Magyar Országos Közjegyzői Kamara összefoglalója szerint a házastárs nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor, vagyis az örökhagyó halálakor már nem állt fenn közöttük életközösség, és nyilvánvaló volt, hogy annak helyreállítására sem volt kilátás.
Ez például azért lehet lényeges, mert egy házaspár papíron továbbra is házas lehet úgy, hogy a kapcsolatuk ténylegesen már megszűnt. Ilyenkor a különélő házastárs kieshet az öröklésből.
Ez is érdekelhet
Öröklés házastárs és gyerekek között
Az öröklési szabályok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a család fejében élő elképzelés nem feltétlenül egyezik azzal, ami a hagyatéki eljárásban történik. A jogszaályok szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.
Érdemes tehát még életünk során tisztázni, hogyan szeretnénk rendelkezni a vagyonunkról, különösen akkor, ha több ingatlan, korábbi kapcsolatból született gyermek vagy más, összetettebb családi és vagyoni helyzet van a háttérben.
Ez a cikk általános tájékoztatás ad, egyedi öröklési ügyben közjegyző vagy öröklési jogban jártas szakember tud segíteni.
