Az osteoporosis a vázrendszer egészére kiterjedő, az évek során egyre súlyosabbá váló megbetegedés. A csonttömeg fogyása, a vázszerkezet károsodása, a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése fokozott törékenységükhöz vezet. A csontritkulás általában időskorban, illetve a nőknél a menstruáció elmaradását követően alakul ki. A betegségre azért kell különösen odafigyelni, mert már egész kicsi sérülés is okozhat csonttörést. Az időskori combnyaktörés szövődményei (pl. a tüdőembólia) pedig akár az életet is veszélyeztethetik. Dr. Puskás Réka reumatológus, a 27 Sellő Mozgásszervi Terápiás Centrum főorvosának segítségével nézzük át a legfontosabb tudnivalókat a betegségről, a megelőzésről és a kezelésről.
A leginkább érintettek
„Gyermekkorban a csontok folyamatosan nőnek és erősödnek. A csonttömeg csúcsa – azaz, amikor a legtöbb csont van a testben – általában a harmincas éveink elején jön el. Ezután a csont bontó és felépítő folyamatai sokáig egyensúlyt tartanak, az öregedéssel következik be az egyensúly eltolódása a csontbontás irányába, így csökken a csontok ásványianyag-tartalma (kalcium) is. A női csontok ásványianyag-tartalma genetikailag magasabb, mint a férfiaké, hiszen a terhességhez, a szüléshez elengedhetetlenek ezek. Aztán a menopauza környékén, amikor ezen okok miatt már nincs szükség a sok ásványi anyagra, a szervezet nem raktározza azokat tovább, és elveszítjük az ásványi anyagok kb. 10 százalékát. Ettől azonban nem kell megijedni, ez mindenkinél így van. Értelemszerűen, ha valakinek a változókor előtt nem volt túl magas a csontok csúcstömege, ásványianyag-tartalma, akkor alakulhat ki a betegség” – mondja a szakember.
Nők esetében kétszer olyan gyakori a csontritkulás kialakulása, mint a férfiaknál. Ám a nemen kívül is vannak egyéb hajlamosító tényezők. A páciens állapotát negatívan befolyásolhatják a hormonproblémák, a pajzsmirigy túlműködése, a cukorbetegség, bizonyos gyógyszerek és a túlzott kávé-, valamint alkoholfogyasztás, illetve a dohányzás. Ezenkívül gyakrabban fordul elő osteoporosis a vékony testalkatúaknál és azoknál, akik hirtelen sokat fogytak. A betegség nem öröklődik, ám a hajlam igen, vagyis, ha a betegséggel az édesanyánk, nagymamánk is küzd/küzdött, még nagyobb lehet a kockázat a kórra. Továbbá a mozgás hiánya és az egészségtelen étkezés is hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához. A korai menopauza (48 éves kor előtt) szintén növeli a betegség és ezáltal egy csonttörés kialakulásának esélyeit.
Az is számít, hogy mit sportolunk
A helyes táplálkozás mellett a mozgás szintén segít: a sport egyértelműen erősíti a csontokat és az izmokat is. A saját súllyal történő edzés, mint a séta, kirándulás, kocogás vagy a tenisz és a tánc a legmegfelelőbbek a betegség megelőzésére. Legalább heti 3-4 alkalommal mozogjunk. Ezek mellett az erőnléti és egyensúlyi gyakorlatok szintén támogatják az izomzat fejlődését, és segíthetnek az esések elkerülésében. Habár a kerékpározás és az ellipszisgép sokat segít a kardiovaszkuláris egészség fenntartásában, ezek a sportok nem a legjobbak a csontritkulás esetében, mert nem terhelik meg eléggé a csontokat a fejlődéshez.
Mivel pótoljuk a kalciumot?
Ahogy láttuk, vannak hajlamosító tényezők (pl. genetika), amelyeket nem tudunk befolyásolni, ám megelőzhetjük a bajt, vagy legalábbis késleltethetjük a kialakulását.
„Megfelelő étrenddel sokat tehetünk az egészségünkért. A kalciumpótlás nemcsak tinédzserkorban és a terhesség idején lényeges, hanem folyamatosan szükséges. Szakértők ajánlása szerint napi 1000 mg az ajánlatos kalciumbevitel, és 1200 mg menopauza után a nőknél. Az ajánlott mennyiséget 4 kalciumgazdag étkezéssel könnyedén be lehet vinni. Fogyasszunk megfelelő mennyiségű tejterméket, a tejcukorérzékenyek pedig joghurttal, valamint a sajtok egyes fajtáival próbálkozhatnak. A csontos konzervhalak, mint a lazac és a szardínia, a sötétzöld, leveles zöldségek, pl. a kelfélék és a brokkoli szintén sok kalciumot tartalmaznak. Ezenkívül legalább ilyen fontos a D-vitamin-pótlás. Mivel októbertől áprilisig nincs elég napsugárzás hazánkban, így ebben az időszakban mindenképpen ajánlott táplálékkiegészítő vitamint szedni. Azoknál, akik mondjuk, íróasztal mellett, mesterséges fénynél ülnek napi 8-10 órát, vagy akiknél már kialakult a csontritkulás, nyáron sem árt pótolni a D-vitamint” – mondja a szakértő.
Vizsgálat
Szűrésre menni a menopauza környékén és 65 év felett erősen ajánlott. A vizsgálaton a röntgenhez hasonló eszközzel állapítják meg a csontsűrűséget. A vizsgálat rövid ideig tart, és egyáltalán nem fájdalmas.
Ha már gyógyszerre van szükség
A kezdődő mészhiány tehát kalciummal és D-vitaminnal pótolható. A súlyosabb csontvesztést pedig gyógyszeres kezeléssel lehet megállítani, illetve segítségével csökkenthető az állapot romlása. Habár a kifejlett csontritkulást nem lehet teljesen visszafordítani, több módja is van az aktív kezelésének.
A gyógyszerek mindegyike különböző módon hat. Vannak olyan hatóanyagok, amelyek abban segítenek, hogy a csontok ne bomoljanak le. Más tabletták úgy hatnak, mint az ösztrogén, és segítenek fenntartani, illetve növelni a csonttömeget. Bizonyos készítményeket havonta, másokat hetente egyszer kell bevenni.
Tünetek
Néhány ember esetében az első tünet egy törött csont, ám szerencsés esetben lehetnek egyéb jelek, amelyek segíthetnek a diagnózisban. Ilyen lehet a tompa hátfájás, amely fekvés esetén enyhül, a testmagasság csökkenése és a görnyedt tartás. Ha a betegség komollyá válik, a normális ülés, állás, köhögés vagy akár az ölelés is fájdalmas gerinc-, derék- és csípőtáji törést okozhat.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
