Egészség Riport

Csíp, viszket, ég? Különböző állatokra és növényekre más-más kezelés kell: íme a leghasznosabb gyulladáscsökkentők

Miközben a nyár örömeit élvezzük, megtörténhet, hogy leégünk a napon, megcsíphet egy rovar, de akár egy növénytől is kiütéses lehet a bőrünk. Az ezzel járó kellemetlenségek szerencsére legtöbbször hamar elmúlnak, de addig is csillapíthatjuk a zavaró bőrtüneteket.

Fullánkos látogatók

Ha méh vagy darázs csípett meg, figyeljük, hogyan reagál a szervezetünk a rovar mérgére – sajnos ugyanis bármikor allergiásak lehetünk rá, ez pedig akár életveszélyessé válhat. Ha csak helyi pirosság, duzzanat, fájdalom, később pedig viszketés a reakció, akkor az érintett területre tegyünk hideg borogatást vagy jeget legalább 20 percre. Így az erek összehúzódása lassítja a méreg felszívódását. Hatékony segítséget nyújthatnak az antihisztamin-készítmények, és a mentolt, illetve egyéb növényi kivonatokat tartalmazó hűsítő krémek, zselék is.

Amikor azonnal orvos kell

Ha viszont a csípést követően testszerte bőrkiütések jelennek meg, a beteg ajka és szeme megduzzad, vagy az érintett szédülni kezd, ájulás környékezi, akkor azonnal hívjunk mentőt. Akkor is a mentőket tárcsázzuk, ha a csípés a száj, a garat területét érte. Ez utóbbit megelőzendő, soha ne igyunk bele olyan palackba, üdítős flakonba, amelynek nem látjuk a tartalmát.

Vízparti esték vendégei

A szúnyogcsípés okozta viszketés ellen mindenkinek megvannak a házi praktikái. Van, aki a jégre, van, aki az aloe verára, más az ecetre, a szódabikarbónára vagy a bazsalikom levelére esküszik, megint más pedig körömmel egyszerűen keresztet rajzol a csípésbe, így tompítva el a bőr érzékelését. A házi praktikák mellett számos, viszketést csillapító krém és stift kapható – a legjobb, ha olyat választunk, amelyik a hűsítő mentol mellett más növényi hatóanyagokat, például a zsálya illóolaját, vagy a bazsalikom kivonatát is tartalmazza, egyesítve ezeknek a tüneteket enyhítő hatását.

Nem csak a leégéssel kell vigyázni

A déli, tűző napot a legtöbben már kerüljük, és egyre többen vannak azok is, akik magas faktorszámú fényvédő nélkül egyáltalán nem merészkednek a szabadba. Ha azonban mégis megtörtént a baj, felejtsük el a tejfölt, a vajat és a hasonló házi praktikákat. Langyos vízzel hűtsük a leégett bőrfelületet, de jegeléssel ne okozzunk benne további károkat. A húzódást, fájdalmat növényi kivonatokban gazdag, de nem zsíros hűsítő készítményekkel csillapíthatjuk.

De a nagy melegben nem csak az égés okozhat problémát. A napallergiások ebben az időszakban sokat szenvednek az éles napfény okozta viszkető kiütésektől. A bőr fényérzékenységét egyes gyógyszerek, illóolajok is fokozhatják. Nagyon fontos tehát, hogy a bőrünkre kent kozmetikumok esetében mindig ellenőrizzük: nem okoznak-e fényérzékenységet. A viszkető hólyagokat is jó, ha olyan készítménnyel kezeljük, amely nemcsak a viszketést enyhíti, hanem a bőr érzékenységét sem fokozza.

A kirándulók ellensége

A csalán szinte valamennyi kiránduló-útvonal mellett ott várja az áldozatait. Bár gyógynövényként hasznos segítőtársunk lehet, belegyalogolni egyáltalán nem kellemes: a csalánszőrök ugyanis acetilkolint, hisztamint, szerotonint és hangyasavat tartalmaznak, ezek pedig azonnal viszkető hólyagokat marnak a bőrre. Csípés esetén a legfontosabb, hogy a csípős vegyületek ne juthassanak be a bőr mélyebb rétegeibe, vagyis a legjobb, ha nagyjából 10 percig nem vakaródzunk. Utána szappanos vízzel lemoshatjuk a bőrünkre száradt anyagot, és hűsítő krémet alkalmazhatunk.

Fotó: Gettyimages