Konyha

Több a zsírja, mégis egészségesebb: mitől olyan jó a mangalica, rackajuh, szürkemarha?

A három őshonos magyar állat egykoron népszerű volt világszerte, de aztán kis híján kihaltak a legelőkről és lekerültek az asztalokról. Ám lelkes állattenyésztőknek hála, ma újra fellelhetők a konyhában. Szerencsére, hiszen nagyon egészségesek.
Mangalica kolbász

Az érkímélő zsírsertés

1833-ban József nádor keresztezte a  szerb fejedelemtől kapott disznókat a saját állományából származó mediterrán fajtákkal. Ebből lett a mangalica, amely száz éven át a legnépszerűbb sertésfajta volt Európában, sok helyütt „magyar disznó”-ként emlegették. A szocialista gazdálkodásban elavultnak minősítették, csak lelkes állattenyésztők mentették meg a kihalástól.

Zsírsertés, ezért fele annyi a húsa, mint a hússertésnek, a szalonnája viszont vastagabb. Húsa lágyabb, mint a többi sertésé. Zsírja nagy arányban tartalmaz egészséges zsírsavakat, így könnyebben emészthető. Sütni és főzni is lehet benne. A hevített mangalicazsír nem alakul át transzzsírsavvá, nem okoz érszűkületet, érelmeszesedést. Koleszterinjét hosszabb szénláncok alkotják, ezért nem tapad az érfalra. A korábban csaknem kihalt sertésfajta húsa ma az ínyenc konyha egyik kedvence.

Sokszor a híres ibériai sonkához is magyar sertéstenyésztők szállítják Spanyolországba az alapanyagot. A mangalica sonkája érlelésekor nem szárad ki, zamatos marad. A boltokban számos mangalicatermék kapható: friss húsok (comb, tarja, karaj, szűzpecsenye stb.), füstölt sonkák, csípős és csemege kolbászok, tepertőkrém, füstölt szalonnák.

marha hús

Csak füvet legel, nem kap takarmányt

  • A szürkemarha őshonos magyar állat, a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett, vagy később a kunok hozták magukkal. Arányos testalkatával, az egy métert is elérő ívelt szarvával igazi látványosság.
  • Régen olyan híre volt, hogy amikor a hajdúk Németországba terelték a gulyát, tilos volt más húst árulni a piacon, nehogy a minőségi magyar áru közé keveredjen.
  • Az 1960-as évekre mégis a kihalás szélére került, de mára felszaporodott az állomány.
  • Minőségi húsának titka, hogy szabadon tartják, csak a legelők gyógynövényekkel tarkított füvét fogyasztja, semmiféle tápot, takarmányt nem kap. Amikor főzés közben kioldódik a hús zsírtartalma, a növények zamata a húsban marad.
  • Húsa sokkal kevesebb vizet tartalmaz a hagyományos marhafajokénál. Száraz, finom rostozatú, nem esik össze főzés közben, és minimális mennyiségű benne az izmon beüli faggyú. Kissé a vadhúsra emlékeztet.
  • A fiatalabb állatokból sülteket, az öregebbekből levest jó készíteni: a csomagoláson mindig rajta van a biléta, ami az állat korát jelzi.

Grill rack

Minimális faggyú, sok ásványi anyag

A rackajuhok gyapjából a pásztorok régen bundát, subát, takarót varrtak, jurtasátraikat a belőle készült nemezzel fedték. Az állat húsát kiszárítva tartósították. A 19. században még az első számú juhfajta volt itthon, de aztán a merinói juhok kiszorították. Ám szerencsére a hortobágyi tenyésztők megmentették! V alakban meredező, csavaros szarvával, vastag bundájával látványnak sem utolsó.

Ízletes a húsa, de nemcsak ezt és a belőle készült szalámit, hanem a bőrét és a tejéből készült remek sajtokat is forgalmazzák. A merinói fajtákkal szemben a húsa alig tartalmaz az élvezeti értékét csökkentő faggyút. Jó a víztartó képessége, vágási felülete száraz, sütés közben pedig kevéssé zsugorodik. Energiaértéke és ásványianyag-tartalma is magas.

Ez is érdekelhet: Főzzünk jókat olcsón: kevés marhahúsból is jól lakik a család

Fotó: Adobestock