Valóban naponta kell elmondania, hogy miképpen sikerült rendbe tennie Cserdi életét, legalábbis így írnánk helyesen, de ezt a pici „e” betűt kikéri magának. „Nem nekem sikerült rendbe tennem, nekünk sikerült rendbe tennünk!” – pontosít. És az is közös siker, amiről mostanában zeng a sajtó: a cserdi cigánylányok nagyon jó tanulmányi eredményeket értek el, közülük most valamennyi középiskolába megy.
„A cigánylányok is tanulni akarnak”
„A tizenéves cigánylányokról kialakult egy kép Magyarországon. Mely szerint »alultáplált iskolai végzettséggel« rendelkeznek, az eszük pedig csak azon jár, hogy gyereket szüljenek, és hogy kiálljanak a 6-os útra árulni magukat” – mondja Bogdán László. „Ezzel szemben, mi azt akartuk megmutatni, hogy ez egyáltalán nem így van. Bennünk is megvan az igény a szépre, jóra, a tudásra.” Ő amúgy sokat megmutatott már abból, merre van a helyes irány. Elriasztó szándékkal szervezett a cserdi fiatalok számára börtönlátogatást. És lám: a néhány évvel ezelőtt tapasztalható 600-800 bűncselekmény helyett tavaly már csak 9 volt, idén még egy sem. De persze nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a cserdi fiatalokat olyan felnőttek veszik körül, akikben már kialakult az igény a tudásra, az előrelépésre. „Sok köszönhető a szomszédos Bükkösd faluban található általános iskola igazgatónőjének, Meisl Károlynénak, aki szerencsére »színvak«. Azaz nem törődik azzal, hogy valaki fekete vagy fehér. És nem fogadja el azokat a szokásjogokat, amelyeket különben mindenféle mendemondák alapoztak meg a társadalomban a cigány nők társadalmi szerepéről. Például, hogy korán férjhez kell adni őket, korán gyereket kell szülniük, nekik nem jár a tudás, és hasonlók. Ő biztos volt abban, hogy ezeket a sztereotípiákat le kell rombolni, mert a gyerekek semmiben sem különböznek a többségi társadalom tagjaitól. Nem különböznek ők sem, a vágyaik sem” – állítja a polgármester.
„Van kire felnézni”
A bükkösdi iskola pedagógusai és a cserdiek nekiláttak, hogy közösen lerombolják ezeket a téves elképzeléseket. „Sok köszönhető a szülői háttérnek is, valamint azoknak a fontos segítőinknek, látogatóinknak, akik felkeltik az igényt a tudás iránt” – mondja Bogdán László.
„Mások mellett Vereczkey Zsolt amerikai orvosnak, Várnai Annának, a Színes Gyöngyök Egyesület elnökének, aki életre segítette a pécsi cigány éttermet, mondván: aki megkóstolja a finom fogásokat, kicsit megismeri a cigány kultúrát is, és így az előítélet is tompul majd. Gyakran jön Ottrubay Ágnes, az Esterházy Magánalapítványok egyik alapítója is. Szóval, a helyieken kívül is van kire felnézni.” A cserdi lányok ma már megállják a helyüket a pécsi Leő-wey Klára Gimnáziumban, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában vagy a rendőrképző iskolában is. Ám mára nem csak a cserdi lányok, hanem a felnőttek is megértették a tudás, szaktudás fontosságát. A polgármester mezőgazdasági termelést indított be a faluban, az ott élők hagymát, krumplit termesztenek, állattartással foglalkoznak, fóliasátort építettek. És a legújabb siker: fél év alatt 27 fővel csökkent a közmunkások száma, és a polgármesternek a napokban újabb 11 embernek sikerült munkát találnia környékbeli kisüzemekben. A sikerekhez tartozik, hogy rövidesen beindulhat a cigánylecsó, a Lasipe gyártása, forgalmazása.
„Cserdi úgy adott, hogy senkit nem állított sorba”
Cserdi Pécstől 23 kilométerre található, alig több mint 400-an lakják, a lakók többsége roma. A templomtéren hollywoodi mintára ezüstcsillagok vannak a földbe applikálva, rajtuk sztárok neve, csak ezeket a sztárokat Jézusnak, Teréz anyának, Mandelának, Martin Luther Kingnek vagy Gandhinak hívják. Megnézzük a helyiek által készített holokauszt-emlékművet is, amelynek egyik oldalán márványba vésve láthatók az európai országok, a másik oldala a polgármester alkotása, amelyen vasúti sínek futnak egyenesen a haláltábort megjelenítő fémrajzolatba. És megnézzük a haranglábat is, a Székelyföldön öntött, 51 kilós rézharanggal, amelyet lám, még soha, senki nem akart ellopni… Nem csak a jelen, a múlt is fontos. Jönnek az egyetemisták szakdolgozatot írni Cserdiről, polgármesterek kérik a receptet, politikusok keresik a kapcsolatot Bogdán Lászlóval. Naponta ad interjúkat, tart előadásokat. Volt olyan hét, hogy 3 ezer kilométert vonatozott, buszozott az országban. De tulajdonképpen mindegy is, hogyan forgatja a szavakat, mondandójának lényege mindig ugyanaz. „Cserdi egy olyan pontja lett Magyarországnak, amely úgy tudott adni az embereknek, hogy senkit nem állított sorba, a szkeptikus emberekben felélesztette a hitet, és a helyi lakosok jelentős részében elérhető vágyakat teremtett meg. A lányaink és a gyerekeink új útra tértek, ma már csak a színük más, a tudásuk nem kevesebb másokénál, és az ő karjukon is feláll a szőr a magyar himnusztól. Tudják tehát, mit tud adni Cserdi az embereknek? Reményt.”
Meglepő levelet kapott
A lányok továbbtanulását ismeretlenek is segítik. Ez a levél nemrég érte el a polgármestert: „Tisztelt Polgármester úr, kedves cserdiek! Szabó Julianna vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Évek óta figyelem elkötelezett és kiemelkedően sikeres munkájukat. Különösen melengeti a szívemet az a figyelem, ami a cserdi gyerekek iskoláztatását követi. Miután saját lányom, Anna már kirepült, és egyetemi tanulmányait külföldön folytatja, vele egyetértésben elhatároztuk, hogy szobáját annak az első cserdi lánynak ajánljuk fel tanulmányai idejére, aki valamelyik budapesti egyetem vagy főiskola nappali tagozatára bejut. (…)”
