Sokszor halljuk, hogy Magyarországon kiváló minőségű a csapvíz és magas az ásványvizeink mikroelem-tartalma. Viszont mégis sokszor felröppennek hírek különböző, a vizeinkben megjelenő, ám nem érzékelhető szennyezésekről, és az ivóvizeinkben felbukkanó káros anyagok sora egyre növekszik. Ám Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint ez nem jelenti azt, hogy ne fogyaszthatnánk a vizet, vagy ne főzhetnénk belőle olyan teát, ami javítja a memóriát és jobban is alszunk tőle.
Annak érdekében ugyanis, hogy a csapvíz minősége a mai tudományos ismereteknek megfelelően is jó minőségű legyen, az Európai Unió szakhatósága felülvizsgálta az irányelveket, és új szabályokat hozott, amelyek 2021 januárjában léptek hatályba, és 2026-tól kezdődően kell bevezetni az új előírásokat.
Szigorúbb szabályozás
„A szabályozás szerint a jövőben a vízszolgáltatók kötelesek lesznek előre felkészülni az ivóvízellátást fenyegető lehetséges kockázatokra és veszélyekre, és megfelelő intézkedéseket hozni. A módosított irányelv kimondott célja, hogy minden európai számára biztonságosabb hozzáférést biztosítson az ivóvízhez, összhangban az Európai Zöld Megállapodásban megfogalmazott nulla szennyezési célkitűzéssel. Az új irányelv szigorúbb minőséget ír elő 2026 végétől az ivóvíz szennyezettségére. Az előírásokat Magyarország is átvette, de az nagy kérdés, hogyan lesz képes a hazai rendszer megfelelni a szigorúbb szabályoknak.
A legnagyobb problémát nálunk a víz klór- és az ólomtartalma jelenti. Ettől azonban még fogyasztható a csapvíz.”
Simon Gergely nem tartja jó megoldásnak, hogy palackozott vízre váltsunk, hiszen a PET-palackok környezetszennyező hatását senkinek nem kell bemutatni.
„A csapvízben esetlegesen jelen lévő szennyeződések nagy részét jól karbantartott vízszűrő berendezésekkel kordában lehet tartani” – mondja a szakértő.
Ez is érdekelhet: Egészséges időskor 50 év felett: ezeket a szénhidrátokat edd, hogy sokáig egészséges maradj
A rendszeresen cserélt szűrő a kulcs
A hangsúly mindenképpen a karbantartáson, a felelősségteljes vásárláson és használaton van.
„Függetlenül attól, hogy komolyabb vízszűrő berendezést vagy egyszerűbb, olcsóbb szűrőkancsót használunk, fontos, hogy kizárólag hatóság által bevizsgált eszközt vegyünk. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni a rendszeres tisztításról sem” – figyelmeztet a szakértő.
- Ha nem rendszeresen, vagy nem előírás szerint cseréljük a szűrő(betéte)ket, akkor elszaporodhatnak bennük a baktériumok.
- A könnyen hozzáférhető elemek általában mindenki számára egyszerűen fertőtleníthetők.
- A zárt elemeken, belső járatokban azonban már nehézségekbe ütközhetünk, így ezekre különösen nagy gondot kell fordítani.
- „A legjobb, ha havonta, de minimum 2-3 havonta cseréljük a szűrőket, ellenkező esetben a szűrőn elszaporodhatnak a mikroorganizmusok.
- Hasonló kockázatot rejt a pangó vízben megjelenő nitrit. vagy ezüstözött aktívszén használata esetén az ezüst beoldódása a vízbe.
- Amit még ajánlunk, hogy alaposan nézzük meg, mit képes szűrni a berendezésünk. A klórozás mellékterméke a klorát gyakran gondot jelent, régebbi épületekben meg az ólomcsőből az ólomszennyezés, ezért mindenképpen olyan eszközt érdemes használni, amely ezeket is kiszűri a vízből” – javasolja Simon Gergely.
Ez is érdekelhet:
Fotó: AdobeStock
