Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor valaki nem tud, vagy rosszabb esetben nem akar kifizetni egy adósságot. Ez lehet gyerektartásdíj, hitel vagy másfajta tartozás, amit, ha másként nem megy, közjegyző által vagy bírósági úton, végrehajtással lehet kikényszeríteni. Szakértő segít tisztázni az újdonságokat.
Az adókedvezmény tabu
A 2025. július 1-jétől hatályos bírósági változások a magánszemélyek bankszámláin kezelt pénzek végrehajtás alóli mentességét érintik. A törvény alapján mentes a letiltás alól a családi adókedvezmény összege.
„Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy első lépésben a bíróság meghatározza a letiltás alapját. Vagyis, hogy mekkora összegből tudják levonni a tartozást – kezdi dr. Major Szilvia ügyvéd. – Eddig a teljes nettó jövedelmet vették alapul, mostantól viszont azt az összeget, ami az adós nettó bérében az érvényesített családi adó- és járulékkedvezmény miatt keletkezik, figyelmen kívül kell hagyni. Vagyis ezt az összeget az adósnak teljes egészében ki kell utalni.
A mentesség kizárólag a 2025. július 1-jén vagy azután induló végrehajtási eljárásokban érvényesül.”
Nő az összeghatár
A munkabérből főszabály szerint legfeljebb 33%-ig lehet levonni, kivételesen legfeljebb 50%-ig. Ám míg eddig nettó 60 000 forintban határozták meg azt az összeget, ami alatt nem lehetett levonni az adósságot a munkabérből, addig a nettó jövedelem levonás alól mentes része a minimálbér nettó összegének 60%-ára emelkedik.
Ez 2025-ben 116 029 forint. Ezt az összeget az adósnak mindenképpen kézhez kell kapnia.
„Változatlanul érvényes az a szabály, hogy ha a letiltást követően az adós részére kifizetendő összeg meghaladja a 200 000 forintot – természetesen a családi adó- és járulékkedvezmény nélkül –, a 200 000 forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására irányul, a fentiekben említett mentesség felét (50%-át) lehet levonni a 200 000 forint alatti részből is, ami ebben az évben 58 015 forint” – mondja Szilvia.
A nyugdíj is végrehajtás alá vonható
A végrehajtás alapvetően a munkabér adókkal és járulékokkal csökkentett összegéből történik. De nemcsak a munkabér, hanem más jövedelem (például nyugdíj) is végrehajtás alá vonható a törvényben meghatározott keretek között.
A nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből (pl. tizenharmadik havi nyugdíj, nyugdíjprémium), álláskeresőknek járó ellátásokból, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiból csak meghatározott tartozások esetén lehet levonni.
„Ami még fontos, hogy a végrehajtás teljes költségét, beleértve a munkadíjat, a készkiadásokat és a behajtási jutalékot is, az adós viseli” – figyelmeztet dr. Major Szilvia.
Ez is érdekelhet
Fotó: AdobeStock
