A munkavállalónak lehetősége van egyenlőtlen munkaidő-beosztást elrendelnie a munkaidőkeret alapján. Ez tehát egy rugalmas foglalkoztatási forma, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkaidőt egy hosszabb, előre meghatározott időszakon belül (legfeljebb négy hónap) egyenlőtlenül osszák be. A feladatok mennyiségéhez igazodva. Így a heti munkaidő nem minden héten azonos, de a keret végére az összesített munkaidő megegyezik a rendes munkaidővel.
Tudod, hogy hogyan kell kivenned a szabidat 2026-ban, hogy több napot pihenj, mint a szabikereted?
Hogyan történik?
- A munkáltató meghatározza, hogy mi a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja, valamint azt, hogy egy munkaidőkerettel egyező tartamú időszakban mennyi időt kell rendes munkaidőként ledolgoznia a munkavállalónak.
- Ezután elkészíti hétről hétre a beosztást, megállapítja, mikor, hány órát dolgozunk és a hét mely napjain pihenünk.
- A dolgozó napi munkaideje főszabály szerint nem haladhatja meg a 12 órát, és a heti munkaidő sem lépheti túl a 48 órát átlagosan.
- Utóbbi a munkaidőkeret egy-egy adott hetében lehet több mint 48 óra, de a munkaidőkeret átlagában nem.
Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkaügyi szakértő magyarázata szerint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás rendes munkaidőben történik, így erre tekintettel nincs szükség extra díjazásra, például a szombati munkavégzés kapcsán, hiszen a szombat ebben az esetben egy beosztásban erre a napra kijelölt munkanap.
A heti pihenőnap ilyenkor a munkaidő-beosztásban más napra kerül kijelölésre.
A rendkívüli munkaidő bérpótléka a munkaidőkeret alapján nem attól függ, hogy a munkavégzés keddre vagy szombatra esett, hanem attól, hogy a beosztás szerint mely nap volt munkanap és melyik heti pihenőnap.

8 óra munka?
Ha teljes munkaidős a munkavállaló (ez általában a 8 órás bejelentést jelenti), akkor minimum 4 órás rendes munkaidőre kell őt időkeretes foglalkoztatás esetén is beosztani.
„Ez azt is jelenti, hogy az ennél kevesebb munkaidő szükségképpen rendkívüli munkaidő, melyre extra díjazás jár – mondja dr. Máriás Attila munkaügyi szakértő.
A bér mértéke
Hosszabb, több hónapot magába foglaló munkaidőkeretes foglalkoztatás esetén a dolgozó megkapja a teljes havi bérét. Függetlenül attól, hogy az adott hónapban a beosztás alapján kevesebbet vagy többet dolgozott, mint napi átlag 8 óra.
A túlórapótlék, vagyis a rendkívüli munkaidő bérpótléka kétféleképpen merülhet fel:
- A munkavállalónak az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően kell dolgoznia.
- Vagy a munkaidő végén kerül megállapításra, hogy a ledolgozott munkaórák száma több, mint a keretbe tartozó órák száma.
Utóbbit a munkaidőkeret végén, az azt követő elszámolás során kell kifizetni, míg a rendkívüli munkaidő bérpótlékát az adott hónapban.
- A munkanapi túlóra bérpótléka 50%, vagy ezzel egyező tartamú fizetett szabadidő.
- Míg a heti pihenőnapi rendkívüli munkaidő bérpótléka 100%, vagy 50% + másik pihenőnap.
Többletmunka
A beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő esetén kívül túlóra akkor keletkezik még, ha a munkaidőkeret végén a teljesített munkaidő mennyisége meghaladja a törvényes, például napi 8 óra alapulvételével megállapított időkeretet.
Ez is érdekelhet
Fotó: Adobe Stock


