A témák ismertetéséhez, átgondolásához pszichológus, szociológus, szociális munkás szakértőket hívtunk segítségül. Célunk, hogy minél pontosabb képet adjunk arról, hogy milyen hatásai vannak pl. a gyermekkori bántalmazásnak, traumatizálódásnak felnőttkori döntéseinkre, cselekedeteinkre. Alátámasztva mindezzel azon állításunkat, hogy az áldozatok ténylegesen áldozatok és nem saját felelőtlenségük kényszerítette őket a reménytelennek tűnő helyzetekbe. Első témánk a családon belüli vagy kapcsolati erőszak.
A nők 49%-ának volt már olyan kapcsolata, amelyben partnere szóban és lelkileg bántalmazta. Minden ötödik nőt fizikailag is bántalmazott már partnere – derül ki egy friss kutatásból. Magyarországon jelenleg közel 300 000 nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai és/vagy szexuális erőszakot követ el ellene partnere. Ráadásul a nők elleni erőszak jelei sok esetben nem láthatóak. A koronavírus okozta frusztráció tovább növelte a feszültséget. A bántalmazóval való összezártság, a menekülési lehetőségek hiánya csak tovább súlyosbítja az egyébként is rendkívül nehéz helyzeteket. Erőss Gyuláné Évával, az Üdvhadsereg Fény Házában is dolgozó mentálhigiénés és családterápiás szakemberrel beszélgettünk a jelenségek hátteréről.
Erőss Gyuláné Éva, okleves mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember, pár- és családterapeuta, szociálpedagógus. Az Üdvhadsereg Fény Háza Családok Átmeneti Otthonában segíti bántalmazott anyák lelki sebeinek gyógyítását.
Karantén idején világszerte egyre fokozódó problémát okoz a családon belüli erőszak. A jelenség az egész világon megfigyelhető, legalábbis ott, ahol korlátozzák az emberek szabad mozgását: Olaszországban 40-50 százalékkal emelkedett az esetek száma, Katalóniában 20 százalékos emelkedésről számoltak be, Németországban és Cipruson pedig 30 százalékkal hívták többen a segélyvonalakat, mint általában. Mi a helyzet Magyarországon?
EGYÉ: Nálunk az anyaotthonban mindig teltház van, folyamatos a várólista. Ebben a helyzetben hozzánk is több segítségkérő telefon fut be, de úgy tudom sok segélykérő vonal forgalma megduplázódott, de vannak olyan helyek is, ahol egyáltalán nem érzékelhető változás. Persze ez jelentheti azt is, hogy egy adott régióban egyébként is ritkán fordulnak a bántalmazott emberek segítséget nyújtó szervezetekhez. Ennek több oka is lehet. Vannak helyek, ahol az áldozatok sokkal jobban félnek a következményektől, nem tudják hova lehet fordulni, hol és milyen szintű segítséget kaphatnak. Másfelől pedig vannak nők (és férfiak is) akik nem ismerik fel, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek.
A cikk itt folytatódik: https://www.udvhadsereg.hu/lathatatlan/csaladonbelulieroszak
A kampány hosszú távú célja az érzékenyítésen túl, hogy megoldási javaslatokkal, alternatívákkal szolgáljon az érintetti célcsoport felé.
