Az ételallergia sok család életét megnehezíti, különösen akkor, ha kisgyermek is érintett. Egy friss, holland tanulmány azonban új megvilágításba helyezte a kérdést: több mint 200 olyan élelmiszert vizsgált, amik allergiás reakciókat válthatnak ki. Segít eligazodni az eredmények között Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus.
Az ijesztő nagy nyolcas csoport
Egy folyóiratban – The Journal of Clinical Allergy and Immunology – jelent meg a tanulmány, aminek az egyik különlegessége, hogy nemcsak az allergiás reakciók gyakoriságát, hanem azok súlyosságát is vizsgálta. „A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett nagy nyolcra, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló” – mondja Balogh doktor.
30 étel felelős a tünetek többségéért
A vizsgálatban 1085 beteg vett részt. Közel 70 százalékuknál valószínűsíthető ételallergiát állapítottak meg, és csaknem 33 százalékuknál lehetséges ételallergiára utaló tünetek jelentkeztek. A betegek 192 különböző élelmiszerrel kapcsolatban számoltak be panaszokról, de a kutatók azt az ereményt vonták le, hogy a tünetek közel 80 százalékát mindössze 30 étel okozta.
A leggyakoribb bűnösök a gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek lettek. Ezzel szemben a húsfélék, a fűszerek és gyógynövények ritkábban váltottak ki allergiás reakciót. A gyümölcsallergiák közül az alma vezette a listát: elfogyasztása után a betegek 44,4 százaléka számolt be tünetekről. Bár sokan panaszkodtak a kivire, a cseresznyére és az őszibarackra is.
Ezek okozzák a legsúlyosabb reakciót
Nemcsak az számít, milyen gyakran fordul elő allergia, hanem az is, hogy mennyire súlyos tüneteket okoz. A tanulmány szerint a legsúlyosabb reakciók leggyakrabban a magvakhoz és a halakhoz kapcsolódtak, de a hüvelyesek és a diófélék is ilyen szempontból előkelő helyen szerepeltek.
Érdekesség, hogy bár a gyümölcsök összességében gyakran okoztak súlyos reakciókat – különösen a trópusi fajták – az érintettek többsége mégis csak enyhe tüneteket tapasztalt. Ennek egyik oka az lehet, hogy sok gyümölcs és zöldség olyan fehérjéket tartalmaz, amik hasonlítanak a pollenekben található allergénekhez. Ez magyarázza azt is, miért jelentkezik sokaknál pollenallergiával együtt ételallergiás tünet is.
Valóban ételallergiás a gyerek?
Hivatalos meghatározás szerint ételallergiáról akkor beszélünk, ha egy adott élelmiszerrel való érintkezés minden alkalommal az immunrendszer túlzott reakcióját váltja ki. Vagyis nem egyszeri rosszullétről, hanem ismétlődő, azonos okra visszavezethető tünetekről van szó.
„Sok szülő él abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergia diagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. Ebben a téves öndiagnózisban szerepe van a drogériákban kapható gyorsteszteknek és a magánlaborok által biztosított egyéb ételintolerancia teszteknek is. A kutatások viszont azt mutatják, hogy ezek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára.”
A szakorvos tehát egyértelműen felhívja a szülők figyelmét:
„Mielőtt önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket a saját vagy a gyermek étrendjéből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza a panaszokat. Allergia vagy ételintolerancia, esetleg akár funkcionális, vagyis nem emésztőszervi probléma.”
Ez is érdekelhet
Csak orvosi vizsgálat után döntsünk
A szakemberek egyetértenek abban, hogy ételallergiáról csak orvosi diagnózis alapján beszélhetünk. A kivizsgálás alapja a részletes kórelőzmény felvétele, valamint a bőrtesztek és a vérvételes allergiavizsgálatok. Fontos tudni, hogy sem a negatív, sem a pozitív eredmény nem jelent automatikusan biztos választ. Az eredményeket mindig szakorvos kell, hogy kiértékelje a tünetekkel együtt.
Fotó: Getty Images
