Ha hosszabb országúti úton ránézel a fedélzeti számítógépre, könnyű belefeledkezni a játékba: 6,1 liter, aztán 5,8, egy hosszabb lejtőn 5,4. Egy kicsit visszaveszel a gázból, és máris lejjebb kúszik az átlagfogyasztás. De vajon létezik olyan sebesség, amelynél az autók valóban a lehető legkevesebb üzemanyagot használják?
A régi autós bölcsesség szerint a 90 km/óra körüli tempó a nyerő. Nem teljesen alaptalan elképzelés, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. A francia Cerema 2021-es kutatása szerint az általuk vizsgált, átlagos személyautóra vonatkozó görbén 70 km/óra környékén volt a legalacsonyabb az üzemanyag-fogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy holnaptól mindenkinek hetvennel kellene járnia.
Miért éppen 70 km/óra körül csökkenhet ennyire a fogyasztás?
A fogyasztás és a sebesség kapcsolata nem olyan egyszerű, hogy minél lassabban haladunk, annál kevesebbet tankolunk. A Cerema által vizsgált személyautóknál inkább egy U alakú görbe rajzolódott ki: nagyon kis átlagsebességnél magasabb a fogyasztás, közepes tempónál csökken, nagy sebességnél pedig ismét emelkedik.
Ennek hétköznapi megfelelőjét mindenki ismeri, aki araszolt már budapesti, vagy más nagyvárosi dugóban. Hiába teszünk meg kevés kilométert, a folyamatos lassítás, gyorsítás és alacsony átlagsebesség nem kedvez a fogyasztásnak.
A francia következtetéseket egy 2026-os összefoglaló is hasonlóan értelmezi: a Roole szerint a Cerema adataiban 10 és 40 km/óra között magasabb az üzemanyagigény, majd a tempó növelésével csökken, mielőtt nagyobb sebességnél ismét emelkedni kezd.
A másik véglet az autópálya. Itt már az aerodinamika szól bele egyre erősebben abba, mennyi üzemanyagot kell elégetnünk ugyanannak a 100 kilométernek a megtételéhez. Nagyobb sebességnél fokozódik a légellenállás, ezért a motor számára sem mindegy, hogy mérsékelt tempót vagy nagy autópályás sebességet tartunk. A Cerema elemzése szerint is ezért a nagy sebességű tartományban ismét emelkedik a fogyasztás és a kibocsátás.
A 70 km/óra nem bűvös szám
A kutatásból nem következik, hogy bármilyen magyar benzines vagy dízel autó pontosan 70 km/óránál fogyaszt a legkevesebbet.
A Cerema tanulmánya többek között
- a sebesség,
- a fogyasztás
- és a kibocsátás
összefüggéseit vizsgálta a francia járműállományt reprezentáló modellel, és külön hangsúlyozzák azt is, hogy más tényezőknek, például az út emelkedésének vagy a hidegindításnak szintén lehet hatása. A kutatóintézet arra is felhívja a figyelmet, hogy az eredmények nem alkalmasak például egy városi 30 km/órás korlátozás hatásának önmagukban történő megítélésére, mert a valós közlekedés ennél jóval összetettebb.
Vagyis nincs olyan szám, amit filctollal érdemes lenne felírni a műszerfalra és eztán csak azzal haladni, ahol megengedett.
Egy korszerű dízel, egy kis turbós benzines és egy nagyobb szabadidő-autó más tömeggel, áttételezéssel és aerodinamikai tulajdonságokkal dolgozik. Még ugyanaz az autó sem feltétlenül ugyanazt az eredményt produkálja sík úton, emelkedőn vagy erős szembeszélben.
Magyarországon különösen érdekes a 70 és a 90 km/óra közötti különbség
Nálunk azért is izgalmas a kérdés, mert a személyautók számára az általános legnagyobb megengedett sebesség
- lakott területen kívüli egyéb úton 90 km/óra,
- autóúton 110,
- autópályán pedig 130 km/óra,
- ha tábla másképp nem rendelkezik.
Fontos azonban: a sebességhatár nem gazdaságossági ajánlás, hanem a megengedett legnagyobb sebesség. Attól, hogy országúton szabályosan haladhatsz 90 km/órával, nem következik, hogy autód ezen a tempón használja fel a legkevesebb üzemanyagot.
És fordítva sem érdemes a 70 km/órás kutatási eredményt célsebességként kezelni. A megfelelő tempót mindig az adott út, a forgalom, az időjárás, a sebességkorlátozás és a közlekedés biztonsága alapján kell megválasztani.
Autópályán már sokat számíthat, mennyire nyomod a gázt
A gyakorlati tanulság talán nem is az, hogy 70 vagy 90 km/óra a tökéletes érték. Sokkal érdekesebb az, mi történik akkor, amikor tartósan nagy sebességgel autózunk.
A Cerema görbéin jól látszik, hogy a 70 km/óra körüli minimum után a sebesség emelkedésével ismét nő a személyautó üzemanyag-fogyasztása.
Ezért ha valakinek az a célja, hogy autópályán mérsékelje a fogyasztását, általában többet nyerhet azzal, ha nem ragaszkodik mindenáron a megengedett maximális tempóhoz, mint azzal, hogy országúton megpróbálja hajszálpontosan eltalálni autója feltételezett „ideális” sebességét.
A 130 km/óra Magyarországon felső határ, nem kötelező utazósebesség.
Városban hiába keresnénk a tökéletes tempót
Budapesten vagy egy másik magyar nagyvárosban eleve kevés helyzetben választhatunk hosszú időre állandó utazósebességet. Lámpa, kereszteződés, torlódás, gyalogátkelőhely követi egymást, ezért itt sokkal fontosabb szerepet kap a folyamatos haladás.
A Cerema kutatásában a nagyon alacsony átlagsebességekhez magasabb fajlagos fogyasztás társult. A modellben 10 km/óra környékén az üzemanyag-fogyasztás hozzávetőleg a kétszerese volt a 70 km/óra körüli minimumnak. Ez azonban modellből származó átlagérték, nem azt jelenti, hogy egy adott autó tízzel haladva automatikusan kétszer annyit fogyaszt, és nem használható egyszerű érvként a városi sebességkorlátozások ellen sem.
A való életben ezért sokszor nem azon érdemes gondolkodni, hogyan tartsunk egy bizonyos számot a kilométerórán. Sokkal többet mond a saját autó fedélzeti számítógépe: ugyanazon az útvonalon, hasonló forgalomban meg lehet figyelni, hogyan változik az átlagfogyasztás eltérő, de természetesen mindig szabályos és biztonságos vezetési stílus mellett.
És mi a helyzet az elektromos autókkal?
A 70 km/órás eredményt az elektromos autókra sem szabad egyszerűen ráhúzni. A Cerema 2021-es tanulmányának idézett fogyasztási görbéi a vizsgált járműpark üzemanyag-fogyasztásával foglalkoznak, tehát ebből nem lehet ugyanilyen konkrét optimumot megadni egy villanyautóra.
A fizika egyik része azonban ugyanaz: nagyobb sebességnél a légellenállás az elektromos autónak is ellensége. Ezért autópályán az energiafogyasztás, és vele együtt a tényleges hatótáv is érzékeny lehet az utazósebességre.
Akkor mennyivel érdemes menni, ha spórolni szeretnénk?
A válasz kevésbé látványos, mint egyetlen bűvös szám, viszont használhatóbb. Nincs minden autóra és minden útra érvényes leggazdaságosabb sebesség. A Cerema eredménye alapján a vizsgált átlagos személyautóknál 70 km/óra környékére esett a fogyasztás minimuma, de ezt nem érdemes vezetési előírásként értelmezni.
A saját autónknál többet ér,
- ha figyeljük a fedélzeti fogyasztási adatokat,
- kerüljük a fölösleges gyorsításokat és fékezéseket,
- és ahol a körülmények engedik, egyenletes tempót tartunk.
Autópályán pedig érdemes észben tartani: attól, hogy a szabályok megengednek egy bizonyos sebességet, a pénztárcánk nem feltétlenül örül annak, ha végig ki is használjuk.
Talán tehát nem az a legjobb kérdés, hogy 70 vagy 90 km/óra a tökéletes tempó, hanem az, hogy ugyanazt az utat mennyi felesleges gyorsítással, fékezéssel és nagy sebességű szakasszal tesszük meg.
