Otthon és Kert

Magas a fűtésszámla, mégis fázol otthon? 5 jel, hogy szökik a meleg, és 5 szakértői megoldás

Hiába fűtesz, mégis hideg van a lakásban? Öt árulkodó jel segíthet kideríteni, hol szökik a meleg, és mit tehetsz a hőveszteség ellen.
Meleg sapkába és vastag sálba öltözött ember ül a kanapén, szürke takaróba burkolózva, és a kezét a szája elé tartja. A kép azt a hétköznapi helyzetet idézi, amikor a fűtés ellenére is hidegnek érezzük az otthonunkat

Hiába megy a fűtés, a kanapén mégis magunkra húzzuk a plédet, az ablak mellett érezhetően hidegebb van, a fűtésszámla pedig egyáltalán nem arról árulkodik, hogy spórolnánk. Ilyenkor könnyű arra jutni, hogy erősebbre kell tekerni a fűtést. Pedig lehet, hogy nem kevés meleget termelünk, hanem túl sokat veszítünk belőle.

A hőveszteség ráadásul nem mindig látványos. Lehet a háttérben rosszul tömített ablak, huzatos bejárati ajtó, hideg külső fal, hiányos födémszigetelés vagy akár több kisebb probléma egyszerre. Éppen ezért nem feltétlenül az a legjobb első lépés, hogy nekiesünk a lakásnak egy nagyobb felújítással.

Nagy Szilvia, a Praktiker építőanyag és építőelem kategóriák szakértője szerint érdemes először összegyűjteni a nyomokat, és csak utána dönteni a megoldásról. Sokan például rögtön az ablakra gyanakszanak, mert ott érzik a huzatot, pedig a falakon, a padlásfödémen és a tetőn keresztül is jelentős lehet a hőveszteség. Nagyobb korszerűsítés előtt ezért érdemes az egész épületet rendszerként nézni.

  1. Hideg levegőt érzel az ablak mellett

Az ablak az egyik legegyszerűbben ellenőrizhető hely. Ha mellette állva légmozgást érzünk, először nézzük meg, megfelelően záródik-e, illetve milyen állapotban vannak a tömítések.

Amennyiben kézzel nem érezzük egyértelműen a huzatot, jöhet az egyszerű papírpróba: csukjunk egy papírlapot az ablakba, majd próbáljuk kihúzni. Ha könnyedén kijön, az arra utalhat, hogy azon a részen nem megfelelő a záródás.

Szakember egy nagyméretű műanyag ablak záródását és illeszkedését ellenőrzi egy világos lakásban. A rosszul záródó nyílászárók környékén huzat jelentkezhet, ezért érdemes a tömítéseket és az illesztéseket is átnézni.
Ha az ablak mellett érezhetően hidegebb van, először a záródást és a tömítéseket érdemes ellenőrizni (Forrás: Praktiker)

Kisebb réseknél ablaktömítő szalaggal is javíthatunk a helyzeten, fa- és műanyag nyílászáróknál egyaránt. Az üvegfelületen keresztüli hőveszteség mérséklésére ablakfólia jöhet szóba. Más a helyzet, ha maga a nyílászáró elavult, rosszul záródik vagy már nem szigetel megfelelően. Ilyenkor valóban indokolt lehet a csere.

Új ablak választásakor fontos adat az U-érték: minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.

És van itt egy makacs tévhit is. A faablak nem azért „lélegzik”, mert fából készült. A jól záródó, korszerű nyílászáróknál anyagtól függetlenül gondoskodni kell a rendszeres légcseréről.

Ezt olvastad már? Fatüzelés és hőszivattyús fűtés egymás mellett téli környezetben: az egyik oldalon tűzifával megrakott kazán, a másikon modern családi ház kültéri hőszivattyúval. Megnézem

Jobb a fa tüzelésnél a hőszivattyú? (Forrás: AI-generált kép)

  1. Huzat van a bejárati ajtónál

Nem kell különösebben érzékenynek lennünk hozzá: ha a bejárati ajtó mellett állva hideg légáramot érzünk, érdemes közelebbről is szemügyre venni.

Ellenőrizzük

  • a tömítéseket,
  • az ajtó záródását
  • és a tok mellett található réseket.

Egy sérült tömítés vagy rosszul beállított ajtó miatt nem feltétlenül kell rögtön az egész szerkezetet lecserélni. A tömítés cseréje vagy a résmentesebb záródás beállítása is csökkentheti a huzatot.

Szakember purhabbal tölti ki a bejárati ajtó tokja és a fal közötti rést. A megfelelő tömítés segíthet csökkenteni a huzatot és azt, hogy a réseken keresztül távozzon a meleg a lakásból.
Nem mindig maga az ajtó a hibás: a tok körüli rések mellett is kiszökhet a meleg (Forrás: Prakriker)

Ha viszont eljött a csere ideje, ne csak azt nézzük, melyik ajtó mutat jól. A hőszigetelés, a megfelelő légzárás és természetesen a biztonság is fontos szempont. A méret, a tok és a nyitásirány kiválasztásához érdemes szakértő eladó tanácsát kérni, a beépítést pedig szakemberre bízni.

  1. Feltűnően hideg egy fal vagy falsarok

Ha egy külső fal szinte ontja magából a hideget, miközben a lakás többi része kellemes, már érdemes tovább nyomozni. Különösen akkor, ha a sarkokban nedvesedés vagy penész is megjelenik.

Itt azonban fontos a sorrend. Nedves, penészes falnál először a nedvesség okát kell megtalálni és megszüntetni. Ha egyszerűen szigetelést teszünk egy olyan falra, amelynek a nedvesedési problémáját nem oldottuk meg, később komolyabb gondok is kialakulhatnak.

Meleg sapkába és vastag sálba öltözött ember ül a kanapén, szürke takaróba burkolózva, és a kezét a szája elé tartja. A kép azt a hétköznapi helyzetet idézi, amikor a fűtés ellenére is hidegnek érezzük az otthonunkat
Amikor megy a fűtés, mégis takaróba burkolózunk a kanapén, érdemes utánajárni, hol szökhet el a meleg a lakásból (Forrás: Adobe Stock)

Ha a hőveszteség valóban a falakon keresztül jelentkezik, a külső hőszigetelés jelenthet megoldást. A homlokzatokon gyakran használt expandált polisztirol, vagyis EPS könnyű és jó hőszigetelő képességű anyag, és sok esetben költséghatékony választás lehet olyan felületeken, ahol nincs jelentős nedvességterhelés.

A kőzetgyapot más tulajdonságokkal rendelkezik, ezért olyan helyzetekben is szóba jöhet, ahol a hőszigetelés mellett a tűzvédelem és a hangszigetelés is lényeges.

 

  1. A lábazat környékén jelentkezik a hideg, nedvesség

A ház alsó része külön történet. A lábazat jóval nagyobb nedvességterhelést kaphat, ezért nem mindegy, milyen szigetelőanyag kerül ide.

Ilyen helyen az extrudált polisztirol, vagyis XPS előnyösebb választás lehet, mert kevés vizet vesz fel, jól viseli a fagyás és olvadás váltakozását, és a mechanikai terhelést is jól bírja. Ezek a tulajdonságok a talajhoz közeli részeken különösen fontosak.

A megfelelő lábazati szigeteléssel a hőhidak kialakulásának kockázata is mérsékelhető. Ez azért lényeges, mert a hidegebb felületeken könnyebben jelentkezhet páralecsapódás, ami kedvező körülményeket teremthet a penész megjelenésének.

  1. Fent van meleg, mégis gyorsan kihűl a ház

Szakember sárga szálas szigetelőanyagot fektet le egy fa tetőszerkezet alatti padlástérben. A födém és a tető megfelelő szigetelése fontos része lehet az otthon hőszigetelésének és a hőveszteség mérséklésének.
Ne csak az ablakokat figyeljük: a födém és a tető szigetelésének állapota is sokat számíthat

Az ablakokat és az ajtókat könnyű gyanúba keverni, a fejünk fölött lévő szerkezetekről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Pedig a padlásfödém és a tető állapota is sokat számíthat abban, mennyire képes megtartani a meleget az otthonunk.

Ezért, ha egy családi ház gyorsan kihűl, a nyílászárók mellett a födém és a tető szigetelését is érdemes megvizsgálni. Lehet, hogy itt találjuk meg azt a problémát, amely mellett az ablakcserével csak a történet egyik felét oldanánk meg.

Ha kívülről nincs lehetőség szigetelésre, például egy társasházi lakásnál, szóba kerülhet belső oldali megoldás is. Ezzel azonban különösen óvatosan kell bánni, mert a hibás kialakítás páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezethet. Ennél már nem érdemes házilag kísérletezni, szakember segítségére van szükség.

Honnan tudhatjuk biztosan, hol szökik a meleg?

A huzatos ablakot még könnyen leleplezzük egy papírlappal, de egy egész ház hőveszteségét már nehéz pusztán érzés alapján feltérképezni. Ha nem egyértelmű, hol van a probléma, hőkamerás vizsgálat vagy szakember által végzett állapotfelmérés segíthet pontosabban megmutatni a gyenge pontokat.

Kézben tartott hőkamera vizsgálja egy tetőtér fa szerkezetét és szigetelését. A készülék kijelzőjén különböző színekkel jelennek meg a felületek hőmérsékleti eltérései, amelyek segíthetnek a problémás területek felderítésében.
A hőkamerás vizsgálat segíthet megtalálni azokat a pontokat, ahol érdemes alaposabban megvizsgálni a szigetelést (Forrás: Praktiker)

Ez azért sem mindegy, mert ugyanaz a beavatkozás nem minden épületnél hozza ugyanazt az eredményt. Lehet, hogy az egyik otthonnál valóban a nyílászáró jelenti a legnagyobb problémát, máshol viszont a födém vagy a falak korszerűsítésével lehet többet nyerni.

A barkácsáruház szakértőjének tanácsa ezért lényegében egy egyszerű sorrendre épül: először derítsük ki, hol szökik a meleg, és csak utána költsünk a megoldásra. Így kisebb az esélye annak, hogy sok pénzt fordítunk valamire, miközben a valódi hőveszteség forrása érintetlenül marad.

És végül talán tényleg lejjebb lehet venni azt a plusz pulóvert is.

Szakember sárga szálas szigetelőanyagot fektet le egy fa tetőszerkezet alatti padlástérben. A födém és a tető megfelelő szigetelése fontos része lehet az otthon hőszigetelésének és a hőveszteség mérséklésének.
Szakember purhabbal tölti ki a bejárati ajtó tokja és a fal közötti rést. A megfelelő tömítés segíthet csökkenteni a huzatot és azt, hogy a réseken keresztül távozzon a meleg a lakásból.
Szakember egy nagyméretű műanyag ablak záródását és illeszkedését ellenőrzi egy világos lakásban. A rosszul záródó nyílászárók környékén huzat jelentkezhet, ezért érdemes a tömítéseket és az illesztéseket is átnézni.
Kézben tartott hőkamera vizsgálja egy tetőtér fa szerkezetét és szigetelését. A készülék kijelzőjén különböző színekkel jelennek meg a felületek hőmérsékleti eltérései, amelyek segíthetnek a problémás területek felderítésében.
Meleg sapkába és vastag sálba öltözött ember ül a kanapén, szürke takaróba burkolózva, és a kezét a szája elé tartja. A kép azt a hétköznapi helyzetet idézi, amikor a fűtés ellenére is hidegnek érezzük az otthonunkat
5 fotó

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK