Egy hozzátartozó halála után, a személyes iratok átnézése közben váratlanul előkerülhet egy végrendelet. Rajta van az elhunyt aláírása, és pontosan leírta benne, kire mit szeretett volna hagyni. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy legalább az öröklés kérdése egyértelműen rendeződött.
Csakhogy attól, hogy létezik egy ilyen dokumentum, még nem biztos, hogy minden úgy történik majd, ahogyan a papíron szerepel.
Az is számít ugyanis, hogyan készült, mikor írták, és megfelel-e a törvény által előírt formai követelményeknek.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint végrendelkezni közjegyző által készített közokiratban vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, míg szóban csak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott rendkívül kivételes esetben. A MOKK arra is figyelmeztet, hogy a házilag szerkesztett végintézkedés hiányosság vagy alaki ok miatt érvénytelen lehet.
Kézzel írt végrendelet került elő? Nem mindegy, ki írta
Az első árulkodó jel maga az írás. Ha egy kézzel teleírt lapot találsz, nézd meg, hogy valóban az elhunyt kézírásának tűnik-e.
- A saját kezűleg írt, úgynevezett holográf magánvégrendeletnél ugyanis fontos követelmény, hogy az örökhagyó elejétől a végéig saját kezűleg írja és aláírja az okiratot.
- A gépelés ebből a szempontból nem minősül saját írásnak. Vagyis teljesen más helyzet áll elő, ha egy számítógépen elkészített és kinyomtatott végrendelet kerül elő.
- A megtalált dokumentumnál a keltezést is érdemes keresned. Az írásbeli magánvégrendeletnél ugyanis az okiratból a készítés idejének is ki kell tűnnie.
- Ha pedig a saját kézzel írt végrendelet több különálló lapból áll, azokat folyamatos sorszámozással kell ellátni.
Ezek nem jelentéktelen formai apróságok, hanem az érvényesség szempontjából fontos követelmények.
Ez is érdekelhet:
Gépelt végrendeletnél az aláírás önmagában nem elég
Ha a fiókban egy géppel írt vagy kinyomtatott végrendeletet találsz, már más feltételeket kell figyelembe venni. Ilyenkor nem elég azt ellenőrizned, hogy szerepel-e rajta az elhunyt aláírása.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ismertetése szerint a más által írt, úgynevezett allográf magánvégrendeletnél az örökhagyónak két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia az okiratot, vagy ha azt korábban már aláírta, előttük kell az aláírást a sajátjának elismernie. A tanúknak szintén alá kell írniuk a végrendeletet, tanúi minőségük feltüntetésével.
Több különálló lapnál még több részletnek lehet jelentősége: a MOKK tájékoztatója szerint a lapokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, és minden lapot alá kell írnia a végrendelkezőnek, illetve ha az érvényességhez tanúk szükségesek, mindkét tanúnak is.
A régi végrendelet nem biztos, hogy az utolsó
Különösen óvatosnak érdemes lenned, ha a fiókból előkerült végrendelet láthatóan régi. Hiába tűnik ugyanis szabályosnak, elképzelhető, hogy nem ez volt az elhunyt utolsó végakarata.
A MOKK tájékoztatója egyértelműen fogalmaz: ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletét visszavontnak kell tekinteni. A végrendelet visszavonással is hatálytalanná válhat.
Ezért önmagában abból, hogy megtalálsz egy dokumentumot, még nem következik, hogy biztosan az alapján történik majd az öröklés.
Lehet közjegyzőnél egy másik végrendelet is
A fiókban talált irat tehát nem feltétlenül az egyetlen végintézkedés. Ebben van jelentősége a Végrendeletek Országos Nyilvántartásának is.
A közjegyző által készített végrendelet közokirat, amely bekerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett nyilvántartásba. Írásbeli magánvégrendeletet szintén le lehet tenni közjegyzőnél, nyílt vagy zárt iratként, és a közjegyzőnél őrzött végrendelet is bekerül a nyilvántartásba.
A közjegyző a letétbe helyezett végrendeletet elzárva őrzi, a letét tényét pedig bevezeti a fent említett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A kamara ezt azért nevezi garanciának, mert így az okirat az örökhagyó után induló hagyatéki eljárás során biztosan előkerül.
Amit szóban ígért, azzal már más a helyzet
„A lakást majd te kapod.” „Az ékszereimet az unokámra hagyom.” Sok családban elhangzanak hasonló mondatok, amelyeket akár évekig mindenki észben tart.
Ettől azonban még nem érdemes úgy tekintened rájuk, mintha egy írásbeli végrendelet helyébe lépnének. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint szóbeli végrendelkezésre csak a Ptk.-ban meghatározott rendkívül kivételes esetben van lehetőség.
Hibát találtál a végrendeleten? Ne te mondd ki az ítéletet
Ha nincs rajta dátum, hiányosnak látszik az aláírás, gépelt példányon nem találsz tanúkat, vagy több lapból áll, de valami nincs rendben velük, ebből laikusként ne vond le azt a végső következtetést, hogy a végrendelet biztosan érvénytelen.
Az öröklés szabályait a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv VII. könyve szabályozza. A jelenleg hatályos szöveget a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében tudod ellenőrizni.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a közjegyző által készített végrendelet közokirat, amelynél törvényi vélelem szól amellett, hogy a tartalma és keletkezésének körülményei tekintetében a jogszabályok megtartásával készült, a közjegyző pedig a készítés során ügyel az alaki követelmények betartására.
Egy fiókban talált papír tehát lehet rendkívül fontos dokumentum, de attól, hogy rá van írva, hogy végrendelet, még nem érdemes kész tényként kezelni, hogy pontosan az történik majd, ami benne áll. Ha előkerül egy ilyen irat, a legfontosabb, hogy megőrizd, és a hagyatéki ügyben jelezd a létezését. A dokumentum jogi megítélését pedig érdemes szakemberre bízni.
