Amikor felújítod az otthonodat, előbb-utóbb felmerül a kérdés: maradjanak a radiátorok, vagy megéri padlófűtésre váltani? Elsőre könnyű azt gondolni, hogy amelyik modernebb, az biztosan olcsóbban is működik. Sajnos azonban nem mindig ilyen egyszerű és fekete-fehér a válasz.
A padlófűtés valóban képes alacsonyabb hőmérsékletű vízzel befűteni a lakást, és különösen jól dolgozik hőszivattyúval együtt, ám a kiépítése jóval komolyabb beruházás lehet. Radiátorokkal pedig sok esetben nincs értelme szétverni egy egyébként jól működő otthont. De akkor mégis melyik éri meg jobban, mit jelent mindez forintban?
Padlófűtés vagy radiátor: nem csak a rezsit kell nézned
A legfontosabb különbség a két rendszer között a hőleadás módja: a radiátor kisebb felületen, jellemzően magasabb vízhőmérséklettel adja át a hőt. A padlófűtésnél viszont szinte az egész padló hőleadó felületté válik. Az Energy Saving Trust szakmai összefoglalója szerint éppen a nagyobb hőleadó felület teszi lehetővé, hogy a vizes padlófűtés alacsonyabb előremenő hőmérséklettel működjön, mint egy hagyományos radiátoros rendszer.
Ez mérsékelheti az energiafelhasználást, és különösen előnyös lehet hőszivattyú alkalmazásakor.
Van azonban egy fontos dolog: az alacsonyabb hőmérsékletű víz önmagában nem jelenti azt, hogy minden padlófűtés automatikusan olcsóbb minden radiátoros rendszernél. Rengeteget számít maga a hőtermelő is.

Még többet olvasnál lakberendezésről? Ezek most a legolvasottabb cikkeink
Padlófűtés vagy radiátor: ennyit jelenthet forintban egy 70 négyzetméteres lakásnál
Vegyünk egy megfelelően szigetelt, 70 négyzetméteres lakást, amelynek fűtéséhez évente 7000 kWh hasznos hőre van szükség. Ez nem országos átlag, hanem összehasonlításra szolgáló példa: ugyanannak a lakásnak ugyanazt a hőigényét számoljuk ki padlófűtéssel és radiátorral.
Hőszivattyús padlófűtés éves fűtési díja
Hőszivattyús padlófűtésnél a 35 Celsius-fok körüli előremenő vízhőmérséklet mellett egy korszerű készülék szezonális teljesítménytényezője, vagyis SCOP-ja megközelítheti a 4,4-et. Ebben az esetben 7000 kWh hő előállításához körülbelül 1590 kWh villamos energia kell. Ha 23 forintos H tarifával számolunk, ez nagyjából 36 600 forintos fűtési költséget jelent egy szezonban.
Hagyományos radiátor éves fűtési díja
Hagyományos radiátoroknál a hőszivattyúnak gyakran 55 Celsius-fok körüli vizet kell előállítania. Ilyen körülmények között ugyanannak a berendezésnek a szezonális teljesítménytényezője körülbelül 3,1-re csökkenhet. A 7000 kWh hőhöz így már körülbelül 2260 kWh villamos energia szükséges, ami 23 forintos H tarifával számolva nagyjából 52 000 forint egy fűtési szezonra.
A padlófűtés így olcsóbb, de a valóságban is?
A két rendszer között ebben a példában tehát körülbelül 15 000 forint az éves különbség a padlófűtés javára. Ha azonban a radiátorokat eleve alacsony hőmérsékletű üzemre méretezték, és 45 Celsius-fokos vízzel is elegendő hőt adnak le, a SCOP körülbelül 3,7 lehet. Ebben az esetben az éves fűtési költség hozzávetőleg 43 500 forintra mérséklődik, vagyis már csak körülbelül 7000 forinttal lenne több a padlófűtéses változatnál.
A számításhoz használt teljesítménytényezők az EN 14825 szabvány szerinti szezonális hőszivattyús teljesítményadatokat összegző szakmai összehasonlításból származnak: 35 Celsius-fokos előremenőnél 4,4-es, 45 Celsius-foknál 3,7-es, 55 Celsius-foknál pedig 3,1-es értékkel számolhatunk példaként.
Ezek nem minden készülékre érvényes állandó számok, és mint fentebb láthatod, csak akkor érvényesek, ha használhatod a H tarifát. A tényleges értéket
- a hőszivattyú típusa,
- az időjárás,
- a lakás hővesztesége,
- a rendszer méretezése
- és beállítása is befolyásolja.
A H tarifa kizárólag külön mérővel és megfelelő, megújuló energiát hasznosító berendezéshez vehető igénybe. Az MVM Next H tarifáról szóló hivatalos tájékoztatója szerint a kedvezményes elszámolás október 15. és április 15. között használható; ezen kívül a fogyasztást a nappali tarifa szabályai szerint számolják el.
Ez csak egy energiafelhasználási példa, nem egy átlagos magyar háztartás garantált éves fűtésszámlája. Nem tartalmazza például a melegvíz-készítést, a rendszer segédenergia-fogyasztását és az esetleges egyéb díjakat.
Hőszivattyúnál már nagy előny lehet a padlófűtés
A hőszivattyú hatásfokát erősen befolyásolják az üzemi körülmények. Mivel a padlófűtés nagy felületen adja le a hőt, alacsonyabb vízhőmérséklet is elegendő lehet hozzá, ezért a padlófűtés és a hőszivattyú kifejezetten jól illik egymáshoz.
A radiátor azonban ettől még nem rosszabb választás. Megfelelően méretezett radiátorokkal alacsonyabb előremenő hőmérsékletű rendszer is kialakítható, így egy meglévő lakásban nem feltétlenül szükséges padlófűtésre cserélned mindent csak azért, mert hőszivattyút szeretnél. Ez azért fontos, mert a megtérülésnél a beruházási költséget is figyelembe kell venned.
Mikor éri meg inkább a padlófűtés?
Új építésnél vagy teljes felújításnál a padlófűtés logikus választás lehet, különösen akkor, ha eleve hőszivattyús rendszerben gondolkodsz. Nem kell egy már elkészült lakás burkolatát csak a fűtési rendszer miatt felszedned, miközben hosszú távon kihasználhatod az alacsonyabb hőmérsékletű fűtés előnyeit.
Másik előnye a komfort. A padló egyenletesen adja le a meleget a helyiségben. A kő- és kerámiaburkolatok különösen jól továbbítják a hőt, és valljuk be, télen nagyon jó érzés mezítáb a kellemesen meleg padlón járkálni.
Ráadásul ha az esztétikát is figyelembe vesszük, padlófűtés esetén értelemszerűen nincsenek radiátorok, ami egyrészt helyet vesz el, másrészt pedig nem minden esetben a legszebb látvány.
Mikor jobb döntés megtartani a radiátort?
Ha már működő radiátoros rendszered van, önmagában néhány százaléknyi remélt energiamegtakarítás kedvéért aligha éri meg automatikusan felszedned a padlót és komplett padlófűtést kialakítanod. Különösen igaz ez akkor, ha jó a lakás hőszigetelése, korszerű a hőtermelő, és a radiátorokat megfelelően méretezték.
Akkor a padlófűtés vagy a radiátor az olcsóbb?
- Új építés vagy teljes körű felújítás + hőszivattyú: a vizes padlófűtés nagyon jó választás lehet, mert jól kihasználja az alacsony előremenő hőmérséklet előnyeit.
- Meglévő, jól működő radiátoros lakás: sokszor gazdaságosabb a meglévő rendszer korszerűsítése és megfelelő beállítása, mint kizárólag a várható rezsicsökkenés miatt teljes padlófűtést kiépíteni.
- Elektromos padlófűtés: elsősorban kisebb felületen érdemes gondolkodnod benne, nem szabad összekeverned a hőszivattyúval működő vizes padlófűtéssel.
A valódi kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy padlófűtés vagy radiátor, hanem az, hogy milyen lakásban, milyen hőtermelővel, milyen hőigény mellett szeretnél fűteni.



