Fedák Sári 1879-ben született Beregszászon. Öt évesen megtámadta a szemeit egy súlyos betegség, ami miatt két évet az elsötétített szobájában töltött és egész életére rövidlátó maradt.
Ha ez nem lett volna elég kislányként, egy évvel a felgyógyulása után Fedák csonthártyagyulladást kapott, ami miatt majdnem amputálni kell az egyik lábfejét, végül meggyógyult. Az új esélyhez jutott Sári elhatározta, hogy kötéltáncos, vagy műlovarnő lesz.
A színház világa még jobban elvarázsolta
Végül a család egyik támogatója és barátja megismertette a kislányt a színház világával. A citerás című operettet látva Fedákot elvarázsolta a főszereplő, Küry Klára primadonna. Az elemi iskolák végigbukdácsolta, majd a Budapesti Naplóban felfigyelt egy hirdetésre. Rákosi Szidi színésziskolájában előképzettség nélkül két év alatt színészi mesterlevelet szerezhet a tehetséges jelentkező.
Fedák levelet írt Rákosi Szidinek, hogy pár év múlva jelentkezni fog nála.
Tizennyolc évesen édesapja Szegedre küldte zongorát tanulni. Fedák a zongoraleckék helyett viszont inkább a színház közelében töltötte az idejét.
Titkos viszony egy idősebb ezredessel
A művészek stílusát utánozva, púderezett arccal, strucctollal díszített kalapban tért haza. Édesapja feltett szándéka volt, hogy mielőbb férjhez adja lányát, ezért több társadalmi eseményen is részt vettek.
Az egyik alkalommal Fedák az apjánál is idősebb ezredessel keveredett kapcsolatba, ami miatt rosszalló pletykák keltek életre, ezért inkább Budapestre küldte Rákosi Szidi színitanodájába.
A színészpedagógus felfedezve a benne rejlő tehetséget, 1898-ban statisztaszerepet ajánlott Fedáknak a Magyar Színházban: apród lett a Gésák című operettben. A fiatal színésznő a színpadon elemében érezte magát, és mindent megtett, hogy felhívja magára a figyelmet. Ez sikerült is:
„Fedák egy szinte túláradó temperamentumú – csupa tűz és csupa grácia – széplány, akinek határozott jövője van a színpadon, ha hangja kissé megerősödök”
– írták róla akkor a Fővárosi Lapok című újságban.
Előbukkanó keblei csináltak belőle sztárt
A színitanodában tett sikeres vizsgája után a Magyar Színházhoz szerződött, de a nagy debütálása előtt Pozsonyba ment, hogy igazi színpadi rutint szerezzen.
Az első szlovák szereplésénél megbotlott, ruhája elszakadt, és előbukkantak a keblei.
A véletlen baleset után hamarosan nagy rajongótábora lett, bárók, grófok, és a testőrség fiatal katonái vetettek szemet rá.
Sorok álltak érte a művészbejárónál
1903-ban történt meg az igazi nagy áttörése, amikor a Népszínházban a Bob herceg című előadásban szerepelt. A színháztörténetben ez volt az első olyan darab, amit több, mint százszor adtak elő. A siker után Fedák a Vígszínházban eljátszotta a Forgószél kisasszony címszerepét.
Az előadás után már igazi sztárként, a művészbejárónál várta a közönsége.
„Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre…
Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét.
Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát” – írta róla Ady Endre.
Férfi szerepet kívánt magának: elvakította volna a siker?
Az extrovertált színésznő ezután nem kisebb szerepre vágyott, mint a János vitéz. De nem Iluska szerepére pályázott, Kukorica Jancsi bőrébe szeretett volna bújni. Sokan kudarcra ítélték a darabot, hiszen hogyan lehetne sikeres, ha a férfi főszereplőt egy primadonna alakítja?
Végül a Kacsóh Pongrác által megzenésített János vitézben Fedák karikás ostorral, karimás kalapban, bő nadrágban lépett színpadra, és majdnem 600 alkalommal játszotta el a férfi főszerepet.
Ezután már csak szerepekre szerződött, nem szerette volna lekötni magát egy színházhoz sem. Hol a Király Színházban, hol a Népszínházban lépett színpadra. Szerepelt Molnár Ferenc Farsangjában, Gárdonyi Géza Fehér Annájában, Lehár Ferenc Cigányszerelem című darabjában, az Ezüst menyasszonyban, és a Tokaji aszúban is.
A botrányok sem kerülték el
A merész, és provokatív színésznő német márkájú autójával – amely az első fővárosi autók egyike volt – önmagában is feltűnést keltett, de ő rátett még egy lapáttal. Rendszeresen írtak az újságok a sokszor botrányos viselkedéséről, mindkét színházában konfliktusokba keveredett. Minden új darab bemutatója előtt cikkeztek róla, vajon meg lesz-e a tartva az előadás?
Az újságok hasábjain a színésznő magánélete is terítékre került. Évekig volt Molnár Ferenc író élettársa, akivel végül 1922-ben házasságot is kötött. Viharos kapcsolatuk volt, amelynek 1926-ban válás lett a vége.
Két év börtönre ítélték
Az első világháború alatt a politikai szerepvállalása miatt – az Osztrák-Magyar Monarchia ellen buzdította közönségét, ismerőseit, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre buzdított mindenkit – menekülnie kellett az országból.
Bécsben elfogta a rendőrség, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárta. Miután szabadon engedték, csak külföldön léphetett fel. A színésznő hat nyelven beszélt, így nem okozott neki gondot, hogy Berlinben, Párizsban, Londonban vagy az Amerikai Egyesült Államokban kellett szerepelnie.
Hazatérése után 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája lett, az 1940-es évek elején pedig az Új Magyar Színház vezető színésznője volt.
„Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban.
Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény.
Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres…” – mondta róla Németh László.
Nem hagyott fel a politizálással
A színésznő a politikától azonban nem tudta távol tartani magát. 1944-ben a bécsi náci rádió munkatársaként a háború folytatása mellett kardoskodott, ezért a második világháború után a Népbíróság népellenes bűntettben bűnösnek találta, és hamis vádakkal két év börtönre ítélte.
Büntetését aztán nyolc hónapra csökkentették, de a színpadtól három évre eltiltották. Szabadulása után visszavonultan élt Nyáregyházán, és soha többé nem lépett színpadra. Fedák Sári 1955-ben hunyt el szívinfarktusban, 75 éves korában.
Ez is érdekelhet
Fotó: Fortepan/Botár Angéla, archív
Forrásunk volt: origo.hu
