A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező 1936-ban Valentin napon született, Budapesten. A szerelmesek napjának hagyománya csak később lett divat hazánkban, de a színész a születésnapján mindig rengeteg rajongói levelet kapott, köztük szerelmeseket is, amelyeket a fia a mai napig őriz.
Kétszer sem vették fel a fősikolára
Sztankayt görögkatolikus pap édesapja miatt kétszer is eltanácsolták a főiskoláról – eközben dolgozott segédkántorként, kifutófiúként, csillésként is, föld alatti építkezéseken –, de az álmát nem adta fel, és harmadszorra is jelentkezett.
Ekkor az egyik felvételi bizottsági tag, Gáti József kijelentette:
„Ez a srác annyira tökéletes, hogy ne vegyük fel!”,
vagyis, minek neki a főiskola, anélkül is elhelyezkedik majd valamelyik színháznál. De a többiek kiálltak érte, és végül felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
Sztankay a diploma megszerzése után Miskolcra szerződött, 1963 és 1974 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatában játszott. 1991-től a nyugdíjba vonulásáig pedig örökös tagként a József Attila Színházban lépett színpadra.
A színész legendás párost alkotott Schütz Ila színésznővel a Jövőre, veled, ugyanitt című darabban, amelyet 500-szor adták elő. A színésznővel házaspárt is játszottak, A 78-as körzet című tévésorozatban és a Szeszélyes évszakok családrovatában, a Szeszélyes családban.
És bár olyan darabokban játszott, mint a Tartuffe, a Rómeó és Júlia, a Tévedések vígjátéka, A néma levente, a Három nővér, a Liliomfi, vagy az Illatszertár, az országos ismertségét a filmszerepek hozták meg számára.
A jellegzetes mély orgánumú színész a Hattyúdal és az 1968–71 között vetített Bors című tévésorozat címszerepének köszönhetően az egyik legnépszerűbb színész lett.
Az örök magyar hang
Sztankay rendezőként és szinkronszínészként is maradandót alkotott, az ő hangján szólalt meg Jean-Paul Belmondo, Tony Curtis, Danny DeVito, Gregory Pack, és Leslie Nielsen is.
„Az egész pályafutását nagyon sokra tartottam, természetesen minden filmjét és alakítását megnéztem. Felvételről ma is szívesen megnézem, mert ilyenkor olyan érzésem van, mintha ma is élne. Talán a legemlékezetesebb alakítását számomra Sütő András Csillag a máglyán című drámában nyújtotta Kálvin szerepében. Elképesztő volt benne!
Itt megmutatta a drámai arcát is, mert a másik emlékezetes szerepében, Lengyel Menyhért Waterlooi csata című vérbeli komédiájában Mr. Green bőrébe bújva, sziporkázott, abban is zseniális volt.
Ebből is látszik, hogy milyen széles spektrumon teljesített a művészi pályán. Nagyon sok mindent lehetett tanulni tőle, például emberséget, eleganciát és azt, hogyan kell kezelni saját hibáinkat, gyengeségeinket – mesélte a Bikknek a színész fia, Sztankay Ádám.
Négyszer nősült, Beáért Rómát is otthagyta
Sztankay első két feleségét is a színi pályának köszönheti, első feleségével, Mészöly Júliával még a főiskolán találkozott, második feleségét, Kun Magdát – akitől két gyermeke született – pedig a Miskolci Nemzeti Színház társulatában ismerte meg. Az első együtt töltött éjszaka után Sztankay az mondta:„Magda, csodálatos volt veled”, mire a színésznő azt felelte:
„István, ne haragudjon, ott még nem tartunk, hogy tegeződjünk.”
A színész házaspár végül egész életében magázta egymást. Sztankay harmadik felesége Sárközy Györgyi kozmetikus volt, majd épphogy túl a válásán, közel hetven évesen egy kiállításon ismerkedett meg a nála 21 évvel fiatalabb keramikus-lakberendezővel Bedők Beával.
Egy átbeszélgették este után Bea hiába várta a színész hívását.
„Három nappal később azonban mégis megcsörrent a telefon, István volt az, aki előtte elutazott Rómába nyaralni a gyermekeivel. Kérdeztem, hogy Rómából hív-e, mire azt felelte, hogy nem, miattam repült haza”
– mesélte Bedők a Story magazinnak.
Fiának az emberi gyarlóságról tanított
A színésznek a magánéletében különc szokásai voltak, szenvedélyesen gyűjtötte a rádiókat és zseblámpákat, és szenvedélyes dohányos volt. Huszonkét éves korában kezdett el cigarettázni, majd 46 év után, egyik pillanatról a másikra tett le orvosi tanácsra. Ő maga pedig a gyerekeit látta el útmutatással.
„Egy színházi család nyilván szélsőséges amplitúdók között működik, de nálunk mindent megbeszéltek. Nem voltak elhallgatások, tabuk, félmondatok mögé rejtett igazságok. Inkább elmagyarázták, miért olyanok a felnőttek, amilyenek.
Egy színész végső soron azt csinálja, hogy megmutatja, milyen az ember. Apám otthon is ezt tette.
Kamasz voltam, amikor elmondta, milyen egy férfi, milyen egy nő, milyen leszek én – és hogy ettől nem kell megijedni. Hogy az emberi gyarlóság nem rendkívüli dolog, alapállapot. A saját hülyeségeimet pedig próbáljam a helyükön kezelni, mert abból mindenkiben van bőven.
Azt is megtanították: ha megbántasz valakit, akkor kérj bocsánatot. De ne rutinból. Úgy, hogy közben megpróbálod megérteni, mit tettél, és mit okoztál a másiknak. Mindezt játékosan tanultam meg. Nem fegyelmezéssel, nem kíméletlen elvárásokkal. És ezért ma is hálás vagyok” – mesélte Sztankay Ádám a hir13.hu-nak.
Utolsó hónapjaiban nem evett, nem ivott
Sztankay idős korában Alzheimer-kórral küzdött, és mivel mindig félt a szellemi leépüléstől, és attól, hogy így nem tudná megtanulni a szövegeit, 2013-ban vonult vissza szerepléstől.
Élete utolsó hónapjaiban depressziós lett, sem inni, sem enni nem akart, fizikailag nagyon legyengült. A kórházban szerettei körében hunyt el, 2014-ben.
Ez is érdekelhet
Fotó: archív
