Riport

Biztonságot a nőknek! A Meglepetés kiáll az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett

A magyar női lapok szerkesztőségei, így a Meglepetés is október 11-étől egységes kampánnyal állnak ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett.

A 38 ország által ratifikált isztambuli egyezmény olyan nemzetközi szerződés, amely elismeri a történelmünk során a nők hátrányára keletkezett politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőtlenséget. Egyúttal kijelenti: a hátrányt ellensúlyozni kell, mert egyik rendszerszintű következménye a nőket és gyerekeket súlyosan veszélyeztető családon belüli erőszak.

Az egyezmény komplex módon támogatja a nők és gyerekek biztonságának megteremtését. Magában foglalja a megelőzést, a beavatkozást és a bűnismétlés megakadályozását.

Magyarország az isztambuli egyezményt 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta: nem léptette életbe. Hazánk idén áprilisban új, történelmi esélyt kapott erre.

A rendszerváltás kizárólag a nők és a gyerekek biztonságának garantálásával valósulhat meg.

A nők ügye közügy.

A magyar nők és gyerekek biztonságának szavatolása érdekében magyar női lapok –  a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Meglepetés, a Terézanyu, a WMN.hu – szerkesztőségei Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére egységesen kiállnak a nők és gyerekek biztonsága mellett: arra kérik a magyar kormányt, hogy haladéktalanul ratifikálja az egyezményt.

2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján (UNICEF) egységesen lecseréljük a borítókat médiafelületeinken, és november 25-éig – a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig – cikkekkel, riportokkal, edukációs tartalommal hívjuk fel a figyelmet a ratifikáció életbevágó jelentőségére.

Arra kérjük a civileket, a szakmai szervezeteket és a sajtó képviselőit, hogy csatlakozzanak a kampányunkhoz, és egyúttal a Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író által azonos céllal indított petícióhoz, amelyet eddig 22 600 ember írt alá.

Gyermekvédelemről lehetetlen beszélni a nők biztonságának garantálása nélkül.

A párkapcsolaton, családon belüli erőszak bizonyítása nehéz és nem biztonságos folyamat a bántalmazott nők számára, mert a jelenlegi intézményrendszer nem megfelelően támogatja őket. Gyerekek esetében gyakran lehetetlen feladat a jelenlegi kereteken belül. A bizonyítási eljárás, a kapcsolattartás jelenlegi hazai gyakorlata még kiszolgáltatottabbá teheti az egyébként is szenvedő gyerekeket.

Az egyezmény egyik fő alapelve kimondja (31. cikkely):

„A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak gyermek áldozatait és gyermek tanúit – adott esetben – különleges védelmi intézkedésekben kell részesíteni, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét.”

Az egyezmény szerint a kapcsolattartási jog gyakorlása nem veszélyeztetheti a gyermek vagy az erőszak áldozatának jogait és biztonságát.

Az egyezmény 48. cikke továbbá előírja az alternatív vitarendezési eljárások – így különösen a mediáció és a békéltetés – kötelező voltának tilalmát az egyezmény hatálya alá tartozó erőszak valamennyi formája esetében, hiszen erőszakos kapcsolatban az áldozat nem feltétlenül tudja szabadon képviselni az érdekeit.

Jelenleg hazánkban nem ez a bevett jogalkalmazási gyakorlat.

Az egyezmény a veszélyben lévő nők, gyerekek biztonságát védett lakhatással, anyagi támogatással, rendőri védelemmel is garantálja.

Komplex intézményrendszer létrehozását írja elő a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére. Végrehajtását egy független szakértői testület, a GREVIO is ellenőrzi.

Ezt a hazai jogszabályok önmagukban nem tudják helyettesíteni. Az egyezmény kiemelt figyelmet fordít a megelőzésre is, amely jelenleg Magyarországon nem valósul meg. Az államnak a szakmai civil szervezetek és a média képviselőinek bevonásával edukálnia kell a társadalmunkat. Mi erre készek vagyunk.

Üdvözöljük, hogy a Tisza-frakció Pásztor Anett vezetésével a napokban megalakult Női Műhelye az egyezmény ratifikálását prioritásként nevezte meg.

Gyermekvédelemről lehetetlen beszélni a nők biztonságának garantálása nélkül.

Rendszerváltásról lehetetlen beszélni ratifikáció nélkül.

Arra kérjük a kormányt, haladéktalanul ratifikálja az isztambuli egyezményt.

Antoni Rita nőjogi szakértő, aktivista és Dobray Sarolta író beszélgetéséből részletesen kiderül, miért életbevágó.

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása alapvető emberi jogi és társadalmi ügy.

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK