Már gyermekkorukban kiütközött a köztük lévő különbség: Szabina határozott, mindig száz fokon pörög, ezzel szemben Andi nyugodt, érzékenyebb típus. Nehezen tudtak közös nevezőre jutni, de az sosem volt kérdés, hogy számíthatnak-e egymásra.
„Sokat fejtegettük, miért indult nehezen a kapcsolatunk, talán a tizenöt hónapnyi korkülönbség lehetett az oka. Szabi még pici volt, amikor bejöttem a képbe, nyomot hagyhatott benne, hogy a figyelem egy része rám irányult. Évtizedekbe telt, mire rájöttünk, mekkora ajándék egy testvér” – árulja el Andrea.
Vágyott a nővére figyelmére
Egyöntetűen azt mondják, akkor kezdtek el közelebb kerülni egymáshoz, amikor Szabina édesanya lett. Ugyan hosszú út vezetett idáig, a változás mindkettejüknek jót tett.
„Nem volt különösebb testvérviszály közöttünk, a szüleink nagyon jó megtanították és belénk nevelték, mit jelent a család, ezért hiába is voltak köztünk konfliktusok, mindig számíthattunk egymásra. Ugyanakkor tény és való, hogy lelkileg nem álltunk közel egymáshoz. A testvéri viszony olyan, mint egy jó párkapcsolat, össze kellett csiszolódni. A fiam, Bence megszületésével komolyabb és felelősségteljesebb lettem, a lányok, Milla és Bella érkezésével pedig a nyugalom és a békesség jött el. Ahogy idősödtem, jobban megismertem magamat, ezáltal a testvéri kapcsolatom is sokat változott” – mondja Szabina, akinek szavait húga is megerősíti.
„Távol állt a szívünk egymástól, ami érzékenyen érintett. Vágytam Szabi figyelmére, és bántott, hogy a maga útját járja. Fiatalabb testvérként szükségem lett volna egy olyan nővérre, aki jobban megért, és szorosabban részt vesz az életemben. Hiányzott, hogy ezt akkor nem kaptam meg, de jobb később, mint soha. Hálás vagyok, amiért végre olyan nővéri kapcsolat van közöttünk, amilyenről mindig álmodtam.”
Megértőbb lett, nem vesz mindent a lelkére
A gyerekek megszületésével nemcsak a testvérek közti kötelék fűződött szorosabbra, hanem Bella érkezésével külső szemlélőként is láthatják, milyenek lehettek kis korukban.
„A gyerekeim tükröt tartanak elém, visszakapom, ahogy annak idején viselkedtem, és most én próbálok ellensúlyozni úgy, ahogyan gyerekkorunkban anyukánk tette. Amikor a lányaim civakodnak, mintha Andit és magamat látnám. Milla pontosan olyan, mint én, mindig megpróbálja a húgát a nyugalmából kizökkenteni, Bella pedig hagyja, ahogyan gyerekkorunkban a tesóm is tette. Ma már tudom, hogy nehéz lehetett a húgomnak lenni, ahogyan azt is, milyen jó, hogy vagyunk egymásnak” – meséli a háromgyerekes édesanya, aki mindig igyekezett Andinak segíteni, de ez sokszor balul sült el.
„Szabina és az anyukám nagyon szerették volna irányítani az életemet, és jellemző volt, hogy belefolytak a dolgaimba, aminek korábban nem örültem. Most már megfontolom a tanácsaikat, és ők is szelídültek, már hagynak engem is mérlegelni. A nővéremmel új lapra helyeződött a viszonyunk, felnőtt nők lettünk, nagyra értékelem, hogy elindult benne a változás, finomabb és megértőbb lett velem szemben, de ahogy mondani szokás, kettőn áll a vásár. Nekem is kellett dolgoznom magamon, például, hogy ne érezzem magam sértettnek. A hitre találás is sokat segített, másképpen nézek az emberekre, megértőbb vagyok, és nem veszek mindent a lelkemre.”
Tanú lesz a húga esküvőjén
Andi álmai esküvőjére készül, idén nyáron kel egybe szerelmével. A tanúja Szabina lesz. „Mindent beleadunk anyuval, hogy Andinak megvalósuljon a csodanapja. Nagyon boldog vagyok, hogy együtt tervezgethetjük és szervezzük az esküvőjét. A házasság kettőjükön múlik, mindenhol van fent és lent. Ha kikéri a tanácsomat, örömmel segítek, de már nem vagyok olyan nővér, aki beleszól a húga döntéseibe, inkább segítőként vagyunk jelen egymás életében” – mondja a sportoló, aki rutinos anyukaként húgának majd a gyereknevelésben is a támasza lesz.
„Szeretnénk családot alapítani, és anyukámat végre boldoggá tenni, ugyanis már régóta szeretné, hogy én is megajándékozzam egy unokával. Eddig próbáltam Szabi mögé bújni, de örülök, hogy én is megtaláltam azt a társat, akiben látom a gyermekeim apját. Biztonságérzetet ad, hogy a tesóm a tanácsaival segít majd, hiszen példaértékű, ahogy a munkája mellett kézben tartja a háztartást és három virgonc gyerek anyukájaként megteremti a kiegyensúlyozott családi légkört” – meséli Andi, mire Szabina legyint, mintha a kisujjából rázná ki.
„Van egy szuper naptáram és a gyerekeknek egy még szuperebb apukája, aki mindenben partner. Jól működik a családunk, összehangoltan koordináljuk a teendőket, ha közbejön valami, anyura, Gáborra és a húgomra mindig számíthatok. Minden kapcsolatomban változnom kellett, már jobban felismerem, mikor van szükség visszavenni a tempóból” – teszi hozzá mosolyogva.
Egymás ellen, mégis egymás mellett
A Tápai testvérek a kézilabdapályán még ha egymás ellen játszottak is, akkor is egymást védték. „Egy csapatban és ellenfelekként is játszottunk, ha láttam, hogy valaki Szabinához erőteljesebben közelít, vagy kekeckedik vele, mindig megbosszultam” – meséli Andi.
Szöveg: Somlai-Kiss Tímea
