A műsorvezető, tévébemondó idestova öt évtizede szerepel a nyilvánosság előtt. „Amikor én kezdtem a tévébemondói pályát, elég volt egyszer feltűnni a képernyőn, másnap mindenki megismert az utcán, hiszen akkoriban négy-öt millióan nézték a Jogi esetek című műsort, ahonnan a tévés karrierem indult. A közönség folyamatos szeretete ellenére sem éreztem magam sztárnak, nem is viselkedtem úgy. Mindig örültem, amikor levelet kaptam a nézőktől, és a mai napig kézzel írott választ küldök nekik. A munkámat szolgálatnak tekintem, sosem mondom azt, hogy dolgozni megyek, nekem ugyanis a műsorvezetés és a versmondás egyfajta szolgálat” – meséli a Kazinczy-díjas Mohai Gábor, akit a szép magyar beszédéért tüntettek ki a legrangosabb anyanyelvápoló díjjal.
Madárcsicsergésre ébred reggelente
Gábor kellemes orgánumát nemcsak a tévénézők szeretik, hanem a legendás Kovács Kati is felfigyelt rá. „A barátságunk úgy kezdődött, hogy Kati megkért, működjek közre az Indián nyár című sláger feldolgozásában. Ő énekelt, én pedig a férfi monológot mondtam el a dalban. A közös produkciónk az énekesnő egyik lemezére is felkerült, és egy tévéműsorban is előadtuk. Nagy sikerünk volt, azóta mindig boldogan találkozunk. Szeretem Kati személyiségét, a születésnapunk között is csak egy nap van, ő október 25-én született, én 26-án. Skorpió jegyűek vagyunk.”
Gábornak nagy baráti társasága van. A jó idő beköszöntével szívesen látja vendégül a számára kedves embereket. „Endrei Judittal, Kertész Zsuzsával, Tarnai Katival, Bay Évivel és Kudlik Julival folyamatos kapcsolatban vagyok, összeköt minket a közös múltunk. Julikám egy tünemény, minden karácsonykor kézzel hímzett, saját készítésű képeslapot küld nekem, kedvességét nem lehet túlszárnyalni.” A tévés közel harminc éve lakik Máriaremetén. Az ősfákkal körülvett telek egy nyugodt oázis. Az otthona nem hivalkodó, inkább praktikus.
„A Budai Várnegyedből költöztem ide, mert zavaró volt a sok turista. Itt nagyon békés, és jó a levegő. A madáretetőket a ház köré tettem, mert szeretek nyitott ablak mellett aludni és madárcsicsergésre ébredni. A hosszú évek alatt sokfajta fűszer- és gyógynövényt, virágot és zöldséget ültettem. A közeli kertészetben rendszeresen vásárolok, ha valamelyik növény megtetszik, elhozom. A kertem nem elegáns, sokkal inkább élhető, a mindennapi feltöltődést szolgálja, a szememnek kellemes látvány. A kutyák is szabadon szaladgálhatnak, nincs olyan, hogy fűre lépni tilos” – mondja nevetve Gábor.
Fontos a lelki békéje, a Vatikánban is járt
A Katolikus Televízióban, az EWTN-ben rendszeresen szereplő műsorvezető hívő ember. „Édesapám görögkatolikus pap volt. A vasárnapi misét gyerekkoromban sem hagytam ki, és most is rendszeresen elmegyek a Rózsák terén lévő templomba. Nemrég ismét Rómában jártam, ahol a Katolikus Televízió nemzetközi központja van. A pápai audiencián is részt vettem, nekem fontos a lelki békém, főleg most, amikor annyi gonoszság, rosszindulat van a világban. Szépirodalmat olvasok és klasszikusokat hallgatok. Egy-egy jó opera-előadásért szívesen utazom külföldre: Bécsbe, Milánóba vagy Párizsba” – árulja el.
Legalább kétszáz nyakkendője van
Gábor kedvence Görögország. Idén is szeretne elmenni a tengerhez. „Athénig repülővel megyünk, és ott bérelünk majd egy autót, amivel levezetünk délre. Egy előadás az epidauroszi ókori színházban sosem marad ki. Külföldön nyaralni azért is szeretek, mert egy kicsit lazább lehetek, nem kell hoznom a kifinomult tévés műsorvezetőt, amit a közönség megszokott tőlem. Igaz, gyakran csak deréktól felfelé öltöztem fel elegánsan, hiszen egy asztal mögött ülve vezettem az adásokat, a nadrágomat sosem látta néző, csak az ingemet és a nyakkendőt. Ez utóbbiból legalább kétszáz darab van, így tűnt mindig változatosnak a megjelenésem. A mi munkánkat még nem segítette stylist, a saját ruháinkban olvastuk fel a híreket, ismertettük a tévéműsort.” Mohai Gábor elégedett az életével. Élvezi a munkáját, és nem bánja, hogy nem most fiatal.
„A jelenlegi szórakoztató tévéműsorok engem nem szórakoztatnak. El sem tudom képzelni magamat bennük. Soha nem vágytam arra, hogy celeb legyek, és valóságshow-ban szerepeljek. Én ahhoz a generációhoz tartozom, akinek Ruttkai Éva és Tolnay Klári volt a kedvence. Klárikával egyszer egy egész éjszakát átbeszélgettem egy élő rádióműsorban. Azok voltak a szép idők, amikor órákon át tudtunk értelmes dolgokról beszélgetni. Megtisztelő, hogy nemrégiben a mohorai Tolnay Klári Emlékházban átvehettem a színésznőről elnevezett díjat. A mai világban szinte mindenki rohan valahová, nemigen jut idő egymásra. Ezért is szeretem meghívni a barátaimat, mert nálam egy finom bodzaszörp mellett kibeszélhetjük magunkat.”
fotó: Schumy Csaba, Olajos Piroska, Privát
