„Kevesen tudják, de a tragédia napján, 1986. április 26-án egy Budapestről Moszkvába tartó repülőgépen a turisták mellett magyar televíziós szakemberek ültek. A gépen volt három ismert televíziós legenda: Knézy Jenő, Déri János és Árkus József” – írja még korábban a BlikkRúzs.
„A repülő alig néhány órával a csernobili robbanást követően húzott át a térség felett, gyakorlatilag belerepült a radioaktív felhőbe. Moszkvában egy ideig nem engedték kiszállni az utasokat, a gépet fertőtlenítették, de senkinek nem szóltak arról, miért volt erre szükség. Később több kedvelt televíziós rákbetegséggel küzdött, köztük a fent említett három legenda is” – olvasható a cikkben. Aminek megjelenése után Mező Gábor, A Hálózat című internetes lap munkatársa kezdett nyomozni.
Vajon mi igaz ebből az egyébként közszájon forgó történetből? Tényleg Csernobil áldozata lett Déri János, Knézy Jenő és Árkus József?
Mi lehet a valóság?
A Heves Megyei Hírlap, 2003. október 5.-i írása szerint A Knézy című könyvben, amely akkor, augusztus végén jelent meg a könyvpiacon, a tragikusan elhunyt sportriporter özvegye, Zsuzsa asszony említi meg, hogy talán köze lehet férje halálához a csernobili atombalesetnek.
„Néha eszembe jut, vajon lehet-e köze Jenő halálához Csernobilnak. Hiszen az atomreaktor felrobbanásakor, 1986. április 26-án ő is ott ült a Magyar Televízió dolgozóit szállító repülőgépen. Azóta már elhunyt Déri János is, aki szintén a gépen tartózkodott.
Amikor onnan hazajöttek, azt furcsállotta Jenő, hogy fehér ruhás emberek mossák, tisztítják, fertőtlenítik a repülőgépet.
Igaz, mit foglalkoztunk mi akkor Csernobillal.” – beszél a kötetben az özvegy, mintegy fenntartva annak a lehetőségét, hogy Knézy Jenő halála is összefüggésbe hozható az elmúlt század egyik legnagyobb atombalesetével.
A sportriporter özvegyének visszaemlékezésében Árkus József neve még nem is szerepel, aki utolsó éveiben parókában állt a közönség elé rákos megbetegedése és a kezelések miatt.
Az is kérdés, hogy létezett egyáltalán az a repülő?
Ezeket olvastad már?
A Hálózat utánanézett annak, vajon létezett-e a valóságban is ez a legendás járat, és a katasztrófa hatással lehetett-e a tévések további sorsára. Köteles György professzor, a Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet igazgató-főorvosa elmondta, ha valóságosnak fogadjuk el a járat létezését, tudományosan akkor sem létezik olyan, hogy repülőn repülve akkora sugárdózist kapjanak az utasok, hogy felmerülne bennük a rákos sejtek elszaporodásának a veszélye.
„Bármilyen furcsának is hangzik, de attól még tény, a helyi lakosság körében sem lehetett emelkedést tapasztalni a rákstatisztikákban. Akik közül valóban nagyobb arányú volt a rákos megbetegedés, azok az úgynevezett feltisztító munkások, akik a balesetet követően dolgoztak a reaktor környékén.” – állította Köteles professzor.
Az igazgató főorvos tudomása szerint a robbanást követően kialakult radioaktív felhő nem is emelkedett olyan magasra az akkori időjárási viszonyok miatt, amilyen magasságban a repülők közlekednek a légtérben.
Ráadásul a robbanás után keletkezett radioaktív felhő olyan radioaktív jódból és nemesgázokból állt, amely egyszerűen képtelenlett volna behatolni a repülő belsejébe.
Legendagyártás a megmagyarázhatatlan elfogadására?
„Ráadásul ezek a pajzsmirigyben csapódnak le. És a tudomány eddigi kutatásai alapján kijelenthető, hogy csak nagy mennyiségben okoznak maradandó károsodást.” – tette hozzá.
Dr. Kelemen Éva pszichiáter úgy véli, minden ehhez hasonló legendagyártásnak van valamilyen alapja. Általában különféle részinformációk birtokában rakják össze a „végleges” változatot az emberek.
Elment egy családtag, méghozzá az egyik legrosszabb, legborzasztóbb betegségben, és ilyenkor teljesen természetes, hogy a szerettei, akik nem képesek még felfogni és elfogadni a megváltoztathatatlant, valamilyen magyarázatot keresnek a halálra.
„Teljesen érthető ez a család részéről, hogy valamilyen külső okot keresnek arra, ami tragikus gyorsasággal elvitte az áldozatot” – magyarázta a pszichiáter, aki természetesen nem vonja kétségbe, hogy létezhetett egy ilyen járat.
Mit mond erről a Magyar Televízió?
Mindenesetre a Magyar Televízióban senki sem tudta vagy akarta A Hálózatnak megerősíteni, létezett-e az a bizonyos, televíziósokkal megtelt járat, amely a katasztrófa idején átrepült Csernobil felett.
Gulyás László sportriporter viszont, aki az elhunyt Knézy Jenő egyik legjobb barátja volt, kijelentette, nem tud ilyen repülőről.
„Akkoriban mindent megbeszéltünk egymással, sokat utaztunk együtt. Ám erről a csernobili járatról sosem tudtam. Szerintem legenda az egész” – mondta Gulyás.
Knézy Jenő (1944–2003)
A nyilvánosság előtt is megerősített diagnózis gyors lefolyású gyomorrák volt. Áprilisban állapítottak meg nála gyomorrákot, és maga Knézy is gyógyíthatatlan betegségként beszélt róla a sajtónak; halála 2003. június 17-én következett be.
Déri János (1951–1992)
A tévés diagnózisa tüdőrák volt. Korábban erős dohányos volt, a betegséget követően abbahagyta a cigarettát, de állapota romlott, és 1991 végén egy heidelbergi műtét során a tüdejéről egy nagy kiterjedésű daganatot kellett eltávolítani. A betegség a halála előtt a szívét is érintette.
Árkus József (1930–1992)
A pontos diagnózis nem volt nyilvános, általánosan rákbetegségként jelölik meg a halál okát, illetve „hosszú, súlyos betegségről” írnak. Egy Meglepetésnek adott interjúban Sas József azt mondta lapunknak, agydaganata volt.
FOTÓ Fortepan / Rádió és Televízió Újság / Szalay Zoltán
