Ha a „jó”, „megfelelő”, „egészséges” légzésre gondolunk, a legtöbbünknek az jut eszébe elsőre, hogy lélegezzünk mélyeket, hogy minél több oxigénhez jusson a szervezetünk. Pedig paradox módon éppen akkor kapnak több oxigént a sejtjeink, ha kevesebb levegőt veszünk. És a néha eszünkbe jutó sóhajtozás helyett sokkal fontosabb lenne egy állandó tudatosságot elsajátítani a légzésünkkel kapcsolatban. De miért ne lenne jó az, ahogyan magunktól lélegzünk? Miért kellene megtanulni? Varga-Szilágyi Gyula, a Buteyko Légzés Központ alapítója magyarázza el.
„Táplálkozni is mindenki »tud«, mégis lehet jól és rosszul csinálni. Így van ez a légzéssel is. Szerintem ma tízből kilenc embernek nem megfelelő a légzése. Ahhoz, hogy megértsük ennek okait, fontos tudni, hogy az emberi szervezettől idegen az az életmód, amit a mai kor ránk kényszerít. 150 éve még az emberek maguk termelték meg a betevőjüket. Sokkal többet mozogtak, hűvösebb környezetben éltek, kevesebb és egészségesebb ételt fogyasztottak. És jóval kevesebb volt az életükben a stressz is.
Bármilyen alkalmazkodó is az emberi faj, ilyen sok változást ilyen rövid idő alatt lehetetlen káros következmények nélkül lekövetni. Nem gondolnánk, de ezek a változások – a stressz, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás – a legtöbbet a légzésünknek ártottak.”
Oxigénegyensúly
De hogyan „romolhat el” egy ilyen alapvető életfunkció, mint a légzés?
„A megváltozott életmódunk okolható azért, hogy sokkal több levegőt lélegzünk be és ki minden percben, mint a megelőző korok emberei – magyarázza Varga-Szilágyi Gyula. – Prof. dr. Konstantin Pavlovich Buteyko, a Buteyko-módszer megalkotója szerint a legtöbb civilizációs betegség kialakulásában szerepet játszik az állandó túllégzés. Más néven hiperventiláció és az emiatt fellépő krónikus oxigénhiány.
Allergiát, asztmát, COPD-t, szívbetegséget, magas vérnyomást, fejfájást, pánikbetegséget, apnoét, horkolást, ekcémát, de még túlsúlyt is okozhat a hibás légzés. Az olyan tünetek, mint a köhögés, fulladás, nehézlégzés, orrdugulás, alacsony terhelhetőség, alvási problémák szintén a túllégzés miatt alakulnak ki. És a normál légzés visszaállításával látványosan csökkenhetnek.”
Otthoni teendők
A légzés módszeres megváltoztatása nagy feladat, de kicsiben otthon is elkezdhetjük visszaszoktatni magunkat a helyes légzésre – ennek a legfontosabb eszköze pedig az orrlégzés. „Kezdetnek azt javaslom, hogy szájon ne engedjünk meg magunknak egyetlen levegővételt sem. A belégzés és a kilégzés is mindig orron keresztül történjen, méghozzá úgy, hogy az külső szemlélő által észrevehetetlen legyen, ne legyen látható, hallható. Már ezzel is sokat tehetünk az egészségünkért.”
A túllégzés veszélye
„A szén-dioxidról sokan azt hiszik, hogy fölösleges mellékterméke az anyagcserének, és egyáltalán nincs rá szüksége a szervezetnek. Ennek épp az ellenkezője igaz, szén-dioxid nélkül ugyanúgy néhány percen belül meghalnánk, mint oxigén nélkül. Egy egészséges ember percenként 4-6 liter levegőt cserél a tüdejében nyugalmi állapotban. Ha ennél többet, akkor beszélünk túllégzésről vagy hiperventilációról. Ilyenkor túl sok szén-dioxidot lélegzünk ki, azaz kevesebb marad a tüdőben, a vérben és a sejtekben, ami súlyos következményekkel jár.
Felborulhat a vér és a sejtek pH-egyensúlya, ami zavart okoz az enzimek, vitaminok működésében, és anyagcsere-problémákat idéz elő. Görcsöt vált ki a szervezet simaizomzatában, így a tüdő hörgőinek simaizmaiban, az erek falának simaizmaiban, a szívben, a belekben, az epevezetékben és más szervekben, ami lerontja azok működését. Ha csökken a vér szén-dioxid-tartalma, az oxigén nehezebben jut be a sejtekbe, az agyba, a szívbe és más szervekbe. Vagyis hiába intenzívebb a légzés, mégis kevesebb oxigént kapnak a sejtek.
Ez az agyi oxigénhiány azt a téves érzetet kelti, hogy levegőhiány áll fenn, ezért ösztönzi a légzőközpontot, amitől még inkább fokozódik a légzés, és ezzel bezárult az ördögi kör, a túllégzés öngerjesztővé válik.”
Újrahangolni a légzőközpontot
Ezek a tünetek mind arra utalhatnak, hogy a légzésünk nem megfelelő, túllégzünk: sóhajtozás, horkolás, ásítozás, éjszakai légzéskimaradás, hangos légzés, szájon át légzés, ziháló, lihegő légzés, gyakori mély levegővétel.
„Buteyko professzor rejtett hiperventilációnak nevezte ezt az alattomos jelenséget, mert az emberek nincsenek tudatában, hogy a normálisnál több levegőt cserélnek a tüdejükben – figyelmeztet a szakértő. – Ahelyett azonban, hogy a több, mélyebb, intenzívebb légzésre törekednénk, a Buteyko-módszer más megoldást javasol: az akaratlagos légzéscsökkentést, amivel fokozatosan, napról napra, hétről hétre visszaszoktathatjuk a szervezetünket a normális levegőmennyiségre. A gyakorlatok során a légzőizmok ellazításával csökkentjük a légzés mennyiségét, amplitúdóját, így újrakalibráljuk a légzőközpontunkat.”
A módszert minden pszichikailag egészséges felnőtt és iskolás gyermek elsajátíthatja, de csakis szakértő segítségével. „Helytelenül alkalmazva ugyanis a gyakorlatok túlzottan megterhelhetik a keringést, a szívet, a vesét, megemelhetik a vérnyomást, lecsökkenthetik a vércukorszintet” – figyelmeztet Varga-Szilágyi Gyula.
Jobb légzés, jobb élet
Milyen pozitív hatásokra számíthatunk, ha sikerül „újratanulnunk” a normál, optimális légzést?
✔ Enyhülnek az olyan tünetek, mint a köhögés, fulladás, nehézlégzés, orrdugulás.
✔ Javul a koncentráció.
✔ Nő a belső nyugalom, kevésbé érezzük a stressz negatív hatásait.
✔ Nyugodtabbá, pihentetőbbé, mélyebbé válik az alvás.
✔ Javul az energiaszint, a munkabírás és a fizikai terhelhetőség.
✔ Az önbizalom, az életkedv terén is javulás várható.
Fotó: getty images
