Legtöbbször akkor merül fel ez a dilemma az emberekben, amikor úgy érzik, nincsenek igazán a helyükön. Valami másra vágynának — például a munka vagy a magánélet területén —, de egyelőre nem tudják, milyen irányba forduljanak. Az ezoterikus szakértők úgy tartják, a gyerekek még általában hallják a belső hangot, ám ahogyan idősödnek, egyre inkább megfelelnek a külső elvárásoknak, a környezetük nyomásának, és elhalkul ez a sugallat. Gyakran előfordul, hogy azért hozunk magunkkal ebbe az életbe egy feladatot, mert egy előző leszületésben nem sikerült valaminek pontot tennünk a végére. „A gyerekek esetében sokszor előfordul, hogy valamihez szinte megmagyarázhatatlan módon vonzódnak — mondja Melitta lélekgyógyász. — Például egy hangszert mindenképpen meg akarnak érinteni, vagy valamilyen sportba szinte megszállottan öntik az energiát. Ennek az is lehet az oka, hogy egy előző életben köze volt ezekhez — például zongoraművész vagy elismert focista volt —, ám valamilyen okból, esetleg egy hirtelen bekövetkező haláleset vagy háború kitörése miatt akkor nem folytatódhatott ez a pálya. Fontos, hogy figyeljünk a gyermekünk jelzésére, mert megmutathatja, hogy miben van előző életből hozott tehetsége.”
Vissza a magzati korba
Amikor felnőttként szeretnénk rálelni az életfeladatunkat, akkor azt a tiszta forrást is keressük, amely megmutatja az utunkat. Ilyenkor jó néhányan mestert választanak maguknak, és tőle várják a választ, ám ő csak irányt adhat, a végső célt magunknak kell kitűznünk. Hogy ez mi, segíthetnek meditációs technikák vagy például a tánc. „Akik nagyon aktívak, azoknak azt szoktam javasolni, hogy mindenféle elvárás és szabály nélkül kezdjenek el valamilyen ritmusos zenére táncolni. Az önfeledt mozgás egyfajta transzállapotot hoz létre, és ha hagyunk magunknak időt, megérkezhet a válasz a kérdésünkre. Aki picit passzívabb, befelé forduló, annak a vízmeditációt ajánlom, hogy közelebb kerüljön élete feladatához, hiszen ez felidézi a magzati kor időszakát. Langyos vizet engedjünk a kádba, majd szórjunk bele friss zsályalevelet, amely bölcsességet és védelmet ad utazásunkon. Minden zavaró körülményt kizárva csendesedjünk el, és figyeljünk befelé. Valamilyen formában megkapjuk a választ.”
Mindig ugyanabba a folyóba…
Melitta úgy fogalmazott, hogyha valamiben nincs feladatunk, azt odafentről megállítják. Nem hagynak minket a tévúton. Először enyhébb, majd keményebb jeleket kapunk. Ezt erősíti meg Nagyidai Ildikó reikimester, tiszánlátó is. „Vannak, akik ragaszkodnak egy munkakörhöz, ám bármelyik céghez mennek, nem érzik jól magukat, elvágyódnak máshová — kezdi Ildikó. — Aki ez alapján megérti, hogy máshol kell keresni a feladatát, az szerencsés, de van, hogy ehhez baleset vagy betegség szükséges. Fontos, hogy ne jussunk el eddig! A lehetőséget mindig megmutatják, ám a mi feladatunk, hogy észrevegyük azt.” Ám miközben ez irányba haladunk, érkeznek olyan feladatok is az életünkbe, amelyet előző életünkben, életeinkben „szereztünk” magunknak. A látó úgy fogalmaz, ezeket ki kell pipálnunk, vagy továbbvisszük egy újabb leszületésbe. „A karma a harmónia helyreállítását jelenti. A mérleg két serpenyője úgy lesz egyensúlyban, ha valamit megteszünk, megtapasztalunk és annak az ellenkezőjét is. Nincs olyan, ami mindenkinek jó; ha valaki egy alkoholista mellett tapasztalhatja meg a feladatát, akkor hiába mondja a környezete, hogy ez így rossz, nem fog rajta változtatni. Ha mégis lép a többiek nyomására és nem saját akaratából, mindig ugyanilyen partnert választ majd: mert a feladatát még nem végezte el.”
Mit mond az asztrológus?
„A horoszkópunkban benne van, hogy milyen életfeladattal érkeztünk, de valójában ennek megvalósítása több lépcsőből áll, és ezek valójában az önmegvalósítás eszközei — mondja Faragó Melinda asztrológus. — Egy asztrológus meg tudja mondani, hogy mik lehetnek ezek a lépések, illetve, hogy milyen gátak állhatnak az útjába, esetleg segíthet átfogalmazni, módosítani ezeket a gátló tényezőket. Ugyanakkor nem egy irány, egy lehetőség áll csak előttünk. Nem jelenthetünk ki olyat, hogy valaki családanyának, olimpiai bajnok sportolónak vagy tanárnak született. Több úton járhatunk, több módon valósíthatjuk meg az életfeladatunkat, több módon is kiteljesedhetünk ebben az életben.”
