Egymás lelkébe szeretnek bele, nem a külsőbe
Sokan vannak, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy férfi és nő között szexualitástól mentes, kizárólag lelki, szellemi eggyé váláson alapuló kapcsolat jöjjön létre. Pedig a plátói szerelem valóban létezik. Az ezotéria szakértői szerint azoknak a nőknek és férfiaknak, akik a kapcsolatukban nem törekszenek a szexuális beteljesülésre, valószínűleg ez a mostani az utolsó újraszületésük. Találkozásuk célja, hogy együtt tudjanak kilépni a körforgásból.
Épp azért nincs közöttük szexuális vonzalom, mert a szerelem tárgya a testiség és a fizikai világ felett áll. A másik lelkébe beleszerető ember érzéseit nem befolyásolja a társa külseje, csak a magasabb szintű kapcsolódás. Egyenesen misztikus dimenzió, amikor a másik még az előnytelen megjelenésű embert is szépségtől átsugárzottnak látja.
Ez a fajta párkapcsolat a mély, őszinte barátságnál is jóval több: a felek őszintén szeretik egymást, ám alapvetően másképp éreznek, mint ahogy általában a párkapcsolatokban szokás.
Nem lesz közös családjuk
Az ezoterikus tanítások azt vallják, hogy ebben az esetben olyan bölcs lelkek találkozásáról van szó, akiknek nem tartozik az életfeladatukhoz a testi szerelem megtapasztalása. Mindketten öreg lelkek, akik előző életeikben sokszor alkottak egy párt, és a mostani találkozásuk után spirituális testvérként, lelki szintű párkapcsolatban élhetik az életüket.
A történelemben sok plátói párt ismerünk. A legismertebb lelki kapcsolat Assisi Szent Ferencé és tanítványáé, Szent Kláráé, akik között jóval több volt, mint barátság vagy testvériség – de kizárólag szellemi szinten. Azt mondják róluk: azért születtek, hogy az embereknek kozmikus tanításokat adjanak át. Azért érkeztek egy időben, mert együtt könnyebben el tudták végezni ez irányú munkájukat, mint külön-külön. A férfi a férfiaknak, a nő pedig a nőknek adta át a tudását. Ugyanakkor a családalapítás, a gyermeknemzés, a gyermekszülés nem tartozott az életfeladataik közé, csak az imának, a tanításnak éltek.
Elszakíthatatlan kötelék
Mi köze van a jelenség elnevezésének a Kr. e. 5–4. században élt görög filozófushoz, Platónhoz? Ő volt az, aki a Lakoma című művében, az európai kultúrkörben először beszélt arról, hogy az igazi szerelemnek nem elengedhetetlen feltétele a szexualitás. Úgy vélekedett, hogy a szerelmesek lelkének és szellemének kell eggyé válnia, összeforrnia. A hellén bölcs szerint épp ezért létezik a testiség nélküli szerelem, amely nemcsak sokkal mélyebb, mint egy hagyományos, szexualitással is bíró párkapcsolat, hanem elszakíthatatlan is.
Világviszonylatban azonban nem Platón volt az első, aki az ilyen jellegű kapcsolatokat említette. A fennmaradt ősi, ezoterikus tanok szerint a szerelem lényege, hogy két, egymást szerető ember lélektől lélekig váljon eggyé. Ez esetben az egyéni aurájuk is megszűnik és összeolvad.
Napjainkban is előfordulhat bárkivel
A plátói szerelemmel kapcsolatban az emberek véleménye két szélsőség között mozog: egyesek bálványozzák, mások pedig nevetségesnek tartják. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy kizárólag bölcsek, szentek, filozófusok és a hozzájuk hasonló, spirituális küldetéssel rendelkező emberek között jöhet létre.
Pedig napjainkban is léteznek ilyen kapcsolatok, és átlagemberek között is kialakulhat a plátói szerelem. Asztrológusi praxisomban is előfordult a jelenség. Egy cukrászdában, a süteményes pultnál kiszolgáló Adrienn és a vásárló Péter egyszer csak elkezdtek beszélgetni, és meglepődve tapasztalták, hogy nemcsak hasonlóképpen gondolkodnak, hanem különleges vonzalmat is éreznek egymás iránt. Olyan rajongást, amelyet szavakkal nem tudtak leírni, és amelyet eddig még senki felé nem tápláltak. Közben mindketten kiegyensúlyozott párkapcsolatban éltek, de ez az új érzés nem zavarta meg a magánéletüket. Amikor arra került sor, hogy írják le, pontosan mit éreznek, akkor mindketten egyszerre feleltek a kérdésre: mintha testvérek lennének. Szerencsések voltak, mert a házastársaik elfogadták a különös, lelki kapcsolatukat, sőt abba is belementek, hogy négyesben járjanak el kirándulni vagy szórakozni.
Nem birtokolják egymást
Bár korábban egyfajta spirituális testvéri kapcsolatnak neveztük, tovább boncolgatva a kérdést, voltaképpen még ennél is többről van szó. A mély, őszinte szeretet adott, ám a testiség hiánya mellett még valami megkülönbözteti ezeket a viszonyokat a házasságoktól, szerelmektől. Nevezetesen az, hogy nem törekszenek birtoklásra vagy kizárólagosságra. Az is belefér a kapcsolatba, hogy a felek mással éljenek hagyományos párkapcsolatban. Az ezotéria tanai szerint ez annak köszönhető, hogy a felek közös korábbi leszületéseik során rendkívül magas lelki fejlettségi szintre jutottak, és már nem várnak el a másiktól személyre szóló ragaszkodást. Önzetlenségük jutalma az, hogy a mostani inkarnációban is szerethetik egymást, és feltehetően életük végén – megszabadulva minden karmikus köteléktől – végleg hazatérhetnek a Fénybe.
Fotó: gettyimages
