1. A banán valójában bogyó
Az édes finomság a köznyelvvel ellentétben nem gyümölcs, hanem bogyó. Sőt, nem a banán az egyetlen olyan étel, amely a bogyós besorolás alá tartozik botanikailag. Ugyanez igaz a görögdinnyére, az avokádóra, a padlizsánra és a paradicsomra is, mivel mindegyik húsos belsővel, illetve egy vagy több maggal rendelkezik.
2. A lasagne görög étel
A több réteg tészta között megbújó szaftos húsos ebéd az olaszok egyik legkedveltebb fogása, ám valójában az ókori Görögországból származik, és a római hódítók útján jutott el Itáliába. Így akármilyen hihetetlen, nem olasz eredetű ételről beszélünk.
3. A mazsola remek teljesítményfokozó
Az energiaszeletek javítják a sportteljesítményt, de létezik olcsóbb alternatíva is. A mazsola az anyatermészet ajándéka edzéshez, mert szénhidrát- és glükóztartalmának köszönhetően gyors energiaforráshoz juttatja a szervezetet. Egy friss tanulmány szerint a mazsola és az víz együttese ugyanúgy fokozza a futási teljesítményt, mint a jóval drágább energiaszeletek.
4. Ettől függ a tojás színe
Bár sokan azt hiszik, hogy a tojáshéj színét a baromfi táplálkozási szokásai befolyásolják, valójában a tojást tojó tyúk fajtáját jelzi. Színük a hófehértől a sötétbarnáig terjed, de például a marans tyúkfajta vörösesbarna színű tojást ad, míg az araucana fajtáké egészen egyedi, kékeszöld színezetű. Érdekesség még, hogy ezer tojásból mindössze egynek lesz két sárgája, ami ugyanolyan biztonsággal fogyasztható, mint a szokványos egyszikűek.
5. Nem a narancsban van a legtöbb C-vitamin
Elképesztő, de egy csésze méretű brokkoli 81 milligramm C-vitamint tartalmaz – nagyjából 18 milligrammal többet, mint egy narancs. Sőt, ugyanennyi brokkoliban 3 gramm fehérje, 2,5 gramm rost is van, és 31 kalóriát biztosít a szervezet számára. Az élénkzöld zöldség Ázsiában és a Földközi-tenger partjain őshonos, és nálunk is egyre népszerűbb.
6. A szőlő nagy része borként végzi
Tudta, hogy a szőlőnek csak a 12 százalékát fogyasztjuk el frissen, a többiből bor készül? A szőlő sokféle vitamint és ásványi anyagot rejt, de az összes fajta közül a Concord (magyar népi nevén kurmin vagy kormin) tartalmaz a legnagyobb arányban polifenolokat, amelyek antioxidánsként működnek, és képesek mérsékelni a daganatos sejtek osztódási ütemét. Ebből a fajtából főként lekvárt és gyümölcslevet készítenek.
+1. A fagyi múltja
A hűs desszert eredete legalább az i. e. 2. századra nyúlik vissza. Állítólag számos korabeli uralkodó, köztük Nagy Sándor és Nero Claudius Caesar is rajongott a mézzel vagy gyümölcslevekkel ízesített hóért. A fagylaltot Marco Polo ismertette meg Európával, aki a Közel-Keletről egy sorbetrecepttel tért haza, amelyből a 16. században fejlesztették ki a ma ismert hűs desszertet.
Fotó: pexels.com