Akár nő, akár férfi a nevelőszülő, semmi jóra nem vezet, ha aránytalan elképzelésekkel, elvárásokkal igyekszik családot építeni párjával és annak korábbi kapcsolatából származó gyerekével.
Egy gyereknek két apja nem lehet!
Nem csak az a baj, hogy ilyen helyzetben óhatatlanul is rivalizálni kezd egymással a vér szerinti és a nevelőszülő, hanem az is, hogy a gyerek lelkében olyan zavar keletkezik, mely akár felnőttkori sorsát is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
„Rossz irányba tereli a boldogságot, aki ilyen módon próbál családot kovácsolni. Semmilyen helyzetben nem várható el egy gyerektől, hogy édesapaként tekintsen a férfira, aki neveli ugyan, de vér szerint semmi köze hozzá – fejti ki véleményét Faragó Melinda pszichológus. – A gyerek kizárólag a saját szüleit nevezze apunak és anyunak. A menet közben becsatlakozott új szülői partnert talán legjobb, ha a keresztnevén szólítja. Akkor is ezt tartom egészségesnek, ha az édes szülő már nem él, hiszen a gyereknek szüksége van arra, hogy tisztában legyen a gyökereivel. S bár gyakran előfordul, hogy a nevelőszülő többet ad, ezért őt cserébe más típusú köszönet illeti. Ráadásul, ha a gyereknek párhuzamosan 2 férfit kell apaként elfogadnia, az a személyiségében bizonytalanságként jelentkezik. Ez később az élet minden területére rávetül: depresszióra való hajlam, gyenge döntéshozó képesség, bűntudat járhat vele.”
Komolynak, hosszú távra tervezett párkapcsolat esetében érdemes körültekintően felépíteni az újonnan belépő szülői partner és a gyerek közti rendkívül kényes viszonyt.
„Alakulófélben lévő mozaikcsaládok esetében mindig megfigyelhetők a gyerek és a leendő nevelőszülő egymáshoz közeledésének jól elkülöníthető szakaszai. Kezdetben pedálozás, hiszen hogy megmaradjon a szerelem, meg kell nyerni a gyereket. A pedálozás rivalizálásba is átcsaphat, ilyenkor ugyanis feltétlenül bizonyítani kell, ki a jobb.”
Minek a kulcsa is a szeretet?
A szürke hétköznapok számos, korábban nem ismert problémát vetnek fel.
„Jobb, ha az új partner a kezdeti időszakban nem száll be a gyerek nevelésébe, tudomásul kell vennie, hogy sok mindenbe nem lehet beleszólása. Ha mégis ő foglalkozik a gyerekkel, csak akkora űrt töltsön be, amennyit a helyzet megkíván, ha nem így tesz, az később visszaüt.”
Régen rossz, ha a családba újonnan bekerült nevelőszülő különböző akciókkal magához akarja édesgetni a gyereket. Különösen visszatetsző, ha azokon a területeken domborít látványosan, amelyekben nem igazán erős a távol lévő édes szülő.
„A gyerek ösztönösen a saját véréhez húz, lelke mélyén az édesapjához, édesanyjához kötődik, akkor is melléjük áll, ha gyengébbek. Néhány rosszízű megjegyzés mellett átnyújtott nagy értékű ajándék nemhogy mélyítené a nevelőszülővel alakulgató kapcsolatot, de ellenségképet is teremthet a gyerekben. Az erőltetett odafigyelés, a túlzásba vitt gondoskodás és a cserébe bevasalni kívánt tisztelet miatt lesz egyre nagyobb a távolság a gyerek és az új partner között.”
Tovább bonyolítja a felállást, ha az édes szülő is ki van hegyezve az ilyen jellegű konfliktusokra, és elkezdi óvni a nevelőszülőtől a gyereket. A viszálykodás állandósul, s ez rányomja a bélyegét a párkapcsolatra is. Szakértőnk szerint más tényezők is ékként feszülhetnek az új partnerek közé.
„A féltékenység gond lehet. A nevelőszülő gyakran nehezményezi, hogy párja több időt szán a gyerekére, mint rá. Márpedig ebben az esetben a felnőttnek kell belátással lennie: el kell fogadnia, hogy a gyerek elsőséget élvez. Cifra helyzet áll elő, ha gyereknek kell küzdenie az őt egyébként megillető jogokért.”
Tippek
✔ Törekedjünk arra, hogy a gyerek pontosan tudja, kik az édes szülei.
✔ Bármi történt is a másik édes szülővel, intézzük úgy, hogy a gyerekben éljen iránta a tisztelet.
✔ Ne várjuk el, hogy a gyerek anyának, apának szólítson.
Fotó: shutterstock
