Válás vagyonmegosztás nélkül is?
Ha egy pár úgy dönt, külön folytatja az életét, egyetlen bírósági tárgyalás is elég ahhoz, hogy felbontsák a házasságot. Ehhez azonban meg kell állapodniuk:
● a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról, a tartásdíjról,
● az esetleges házastársi tartásról,
● a közös lakás használatáról.
Azt tehát el kell dönteni, ki marad és ki megy, ám a gyors válás érdekében a vagyonmegosztás nem feltétele a házasság felbontásának. A válópertől függetlenül, azt megelőzően, azzal egyidejűleg, vagy azt követően egy későbbi időpontban is megegyezhetnek, kinek mi kerül a tulajdonába, beleértve az ingatlanokat és az ingóságokat.
Mit kell szétosztani?
Ha nem sikerül közös megegyezéssel megálla- podni, a bíróságra hárul a feladat, hogy fele-fele arányban elossza a pár közös vagyonát. Először is vagyonmérleget állítanak fel, és tételesen összeírják a házastársak minden közös és külön vagyonát, a kapalácstól a gyerekágyig.
Közös vagyonnak számít amit az életközösség ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek:
● jövedelem, nyugdíj, nyeremény,
● nagyobb értékű használati tárgyak: számítógép, ékszer, hangszer, bútor,
● a külön vagyonból származó haszon, pl. az egyik házastárs kiadott lakásából befolyt bérleti díj,
● az egyik fél ingatlanjának közösen kibővített része, például tetőtér ráépítése.
Fontos! Bármennyi volt is a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyont alapesetben fele-fele arányban osztja szét a bíróság. Ha nagyobb különbség van a fizetések között, azt ugyan figyelembe vehetik, ám ekkor hosszas és nehézkes bizonyítás veszi kezdetét.
Külön vagyonnak számít
● azok a vagyontárgyak, amik már az életközösség fennállása előtt is megvoltak,
● az egyik fél vagyonának értékesítéséből szerzett további vagyon, pl. eladott lakásának vagy autójának árából vásárolt vagyontárgy,
● amit a házasság alatt örököltek,
● amit külön-külön ajándékba kaptak, legyen szó akár a szülőtől kapott anyagi támogatásról,
● személyes, kisebb értékű használati tárgyak, pl. férfiborotva, ruha, női bizsu.
jó tudni!
Közös vagyon nem kizárólag a házasság megkötése után keletkezik, hanem már az azt megelőző együttélés időszakában is, függetlenül attól, hogy bejegyzett élettársak-e vagy sem.
A közös megegyezés olcsóbb
Ha a pár a bíróságon meg tud egyezni vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, kinek mi jár, mentesülnek az illetékfizetés alól. Ha viszont peren kívül nem sikerül megállapodniuk, akkor a követelt vagyon értékének 6 %-át, min. 10 ezer forintot, max. 900 ezer forintot mindenképpen meg kell fizetniük. A 12 ezer forintos bontóperi illetéket mindkét esetben kéri a bíróság.
Nem számít, kinek a nevén van
Nem ritka, hogy egy, vagy akár több ingatlan csak az egyik házastárs nevén szerepel. Ám a házasság alatt épített vagy vásárolt ingatlanok akkor is közös vagyonnak számítanak, ha csak az egyikük van tulajdonosként bejegyezve. Ebben az esetben ugyanis a másik fél ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Ingóságok, pl. közös autó esetében ugyanez igaz.
Ha közös a hitel
Ha már az együttélés alatt, közösen vettek fel hitelt, a fennmaradó tartozás is fele-fele arányban oszlik meg a házastársak között váláskor. A párok előtt a következő lehetőségek állnak:
Ha csak a törlesztés közös
Gyakran előfordul, hogy a házaspár egyik tagja még azelőtt vett fel lakáshitelt, mielőtt összeköltözött volna élete párjával. „Ha később közösen törlesztik tovább a hitelt, majd válásra kerül a sor, az a fél, aki eredetileg sem volt tulajdonos, emiatt később sem léphet fel ilyen igénnyel – tudtuk meg dr. Csitári Nikolett ügyvédtől. – Csak úgynevezett megtérítési igénye lehet, vagyis legfeljebb az eddig közösen befizetett törlesztőrészletek felére tarthat igényt. Ezt a bíróság számolja ki és ítéli meg az elköltözőnek.”
1. lakás eladása:
Gyakori megoldás, hogy eladják az ingatlant, majd a befolyt összegből kifizetik a banknak a fennálló tartozást. Ilyenkor azonban kérdéses, hogy a hitel végtörlesztése után megmaradt pénz mire elegendő.
2. Hitel átvállalása:
Ha a pár egyik tagja a továbbiakban egyedül is meg tud birkózni a havi törlesztőrészletekkel, átvállalhatja a hitelt. Ekkor az ingatlan kizárólag az ő tulajdonába kerül, de ki kell fizetnie volt házastársát. Hogy mekkora összeg illeti a távozót, azt a bíróság számolja ki. „Először megnézik, hogy a házasság felbontásának pillanatában mekkora az ingatlan forgalmi értéke, ám sokan tévesen azt gondolják, hogy ennek a fele illeti őket. Ebből azonban még levonják a hátralévő hitel összegének a felét” – figyelmeztet dr. Csitári Nikolett. A szakértő azt is elmondta, hiába állapodunk meg párunkkal, a bank ezt nem köteles elfogadni. Szigorúan megvizsgálják, hogy az átvállaló jövedelme elég-e, ki tudják-e engedni a hitelügyletből az adóstársat, ill. tud-e a helyére kezest ajánlani.
3. Közös törlesztés:
A nehéz gazdasági helyzet miatt gyakori, hogy a felek nem tudják kifizetni egymást vagy eladni az ingatlant, esetleg a bank nem engedi a szerződésmódosítást, és a volt házastársak adóstársak maradnak. „Ekkor továbbra is közösen kell törleszteniük a hitelt, és a bíróság fog a lakás használatáról dönteni – mondja az ügyvédnő. – Előfordul, hogy az egyik fél elmarad a fizetéssel, ám a felvett hitelért a párok egyetemlegesen felelnek, vagyis a bank bármelyiküktől követelheti akár az egész tartozás vagy az elmaradt törlesztőrészletek megfizetését. Aki kifizeti, peres úton behajthatja pénzét a volt házastárson, de ez akár évekig is elhúzódhat.”
Ki maradhat a lakásban?
Ha a pár nem tud megegyezni, ki maradjon a közös otthonban, amíg el nem adják az ingatlant, vagy ki nem fizeti az egyik a másikat, addig a bíróság legtöbbször annak a javára dönt, akinél a közös kiskorú gyerek marad. Nagykorú gyereknél azonban ez a szabály már nem érvényesül. Aki kénytelen a lakást elhagyni, az jogosult az úgynevezett lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére, vagyis a bennmaradó fél köteles a volt házastársának a bérleti díjhoz hasonlóan fizetni. Ám ha önként elmegy, és nem is akar visszatérni, a lakásban maradónak ezt nem kell kifizetnie.
Fotó: shutterstock
