Lélek

Mi lesz az ággyal és az asztallal: vagyonmegosztás válás esetén, mi is az a közös tulajdon?

Egy válás sosem egyszerű, és nem csak a lelki megpróbáltatások miatt. Az anyagiak megosztása sokszor sokkal nagyobb próbatétel, főleg, ha igazságosan akarunk osztoszkodni.

Válás vagyonmegosztás nélkül is?

Ha egy pár úgy dönt, külön folytatja az életét, egyetlen bírósági tárgyalás is elég ahhoz, hogy felbontsák a házasságot. Ehhez azonban meg kell állapodniuk:

● a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról, a tartásdíjról,
● az esetleges házastársi tartásról,
● a közös lakás használatáról.

Azt tehát el kell dönteni, ki marad és ki megy, ám a gyors válás érdekében a vagyonmegosztás nem feltétele a házasság felbontásának. A válópertől függetlenül, azt megelőzően, azzal egyidejűleg, vagy azt követően egy későbbi időpontban is megegyezhetnek, kinek mi kerül a tulajdonába, beleértve az ingatlanokat és az ingóságokat.

Mit kell szétosztani?

Ha nem sikerül közös megegyezéssel megálla- podni, a bíróságra hárul a feladat, hogy fele-fele arányban elossza a pár közös vagyonát. Először is vagyonmérleget állítanak fel, és tételesen összeírják a házastársak minden közös és külön vagyonát, a kapalácstól a gyerekágyig.

Közös vagyonnak számít amit az életközösség ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek:

● jövedelem, nyugdíj, nyeremény,
● nagyobb értékű használati tárgyak: számítógép, ékszer, hangszer, bútor,
● a külön vagyonból származó haszon, pl. az egyik házastárs kiadott lakásából befolyt bérleti díj,
● az egyik fél ingatlanjának közösen kibővített része, például tetőtér ráépítése.

Fontos! Bármennyi volt is a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyont alapesetben fele-fele arányban osztja szét a bíróság. Ha nagyobb különbség van a fizetések között, azt ugyan figyelembe vehetik, ám ekkor hosszas és nehézkes bizonyítás veszi kezdetét.

Külön vagyonnak számít

● azok a vagyontárgyak, amik már az életközösség fennállása előtt is megvoltak,
● az egyik fél vagyonának értékesítéséből szerzett további vagyon, pl. eladott lakásának vagy autójának árából vásárolt vagyontárgy,
● amit a házasság alatt örököltek,
● amit külön-külön ajándékba kaptak, legyen szó akár a szülőtől kapott anyagi támogatásról,
● személyes, kisebb értékű használati tárgyak, pl. férfiborotva, ruha, női bizsu.

jó tudni!

Közös vagyon nem kizárólag a házasság megkötése után keletkezik, hanem már az azt megelőző együttélés időszakában is, függetlenül attól, hogy bejegyzett élettársak-e vagy sem.

A közös megegyezés olcsóbb

Ha a pár a bíróságon meg tud egyezni vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, kinek mi jár, mentesülnek az illetékfizetés alól. Ha viszont peren kívül nem sikerül megállapodniuk, akkor a követelt vagyon értékének 6 %-át, min. 10 ezer forintot, max. 900 ezer forintot mindenképpen meg kell fizetniük. A 12 ezer forintos bontóperi illetéket mindkét esetben kéri a bíróság.

Nem számít, kinek a nevén van

Nem ritka, hogy egy, vagy akár több ingatlan csak az egyik házastárs nevén szerepel. Ám a házasság alatt épített vagy vásárolt ingatlanok akkor is közös vagyonnak számítanak, ha csak az egyikük van tulajdonosként bejegyezve. Ebben az esetben ugyanis a másik fél ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Ingóságok, pl. közös autó esetében ugyanez igaz.

Ha közös a hitel

Ha már az együttélés alatt, közösen vettek fel hitelt, a fennmaradó tartozás is fele-fele arányban oszlik meg a házastársak között váláskor. A párok előtt a következő lehetőségek állnak:

Ha csak a törlesztés közös

Gyakran előfordul, hogy a házaspár egyik tagja még azelőtt vett fel lakáshitelt, mielőtt összeköltözött volna élete párjával. „Ha később közösen törlesztik tovább a hitelt, majd válásra kerül a sor, az a fél, aki eredetileg sem volt tulajdonos, emiatt később sem léphet fel ilyen igénnyel – tudtuk meg dr. Csitári Nikolett ügyvédtől. – Csak úgynevezett megtérítési igénye lehet, vagyis legfeljebb az eddig közösen befizetett törlesztőrészletek felére tarthat igényt. Ezt a bíróság számolja ki és ítéli meg az elköltözőnek.”

1. lakás eladása:
Gyakori megoldás, hogy eladják az ingatlant, majd a befolyt összegből kifizetik a banknak a fennálló tartozást. Ilyenkor azonban kérdéses, hogy a hitel végtörlesztése után megmaradt pénz mire elegendő.

2. Hitel átvállalása:
Ha a pár egyik tagja a továbbiakban egyedül is meg tud birkózni a havi törlesztőrészletekkel, átvállalhatja a hitelt. Ekkor az ingatlan kizárólag az ő tulajdonába kerül, de ki kell fizetnie volt házastársát. Hogy mekkora összeg illeti a távozót, azt a bíróság számolja ki. „Először megnézik, hogy a házasság felbontásának pillanatában mekkora az ingatlan forgalmi értéke, ám sokan tévesen azt gondolják, hogy ennek a fele illeti őket. Ebből azonban még levonják a hátralévő hitel összegének a felét” – figyelmeztet dr. Csitári Nikolett. A szakértő azt is elmondta, hiába állapodunk meg párunkkal, a bank ezt nem köteles elfogadni. Szigorúan megvizsgálják, hogy az átvállaló jövedelme elég-e, ki tudják-e engedni a hitelügyletből az adóstársat, ill. tud-e a helyére kezest ajánlani.

3. Közös törlesztés:
A nehéz gazdasági helyzet miatt gyakori, hogy a felek nem tudják kifizetni egymást vagy eladni az ingatlant, esetleg a bank nem engedi a szerződésmódosítást, és a volt házastársak adóstársak maradnak. „Ekkor továbbra is közösen kell törleszteniük a hitelt, és a bíróság fog a lakás használatáról dönteni – mondja az ügyvédnő. – Előfordul, hogy az egyik fél elmarad a fizetéssel, ám a felvett hitelért a párok egyetemlegesen felelnek, vagyis a bank bármelyiküktől követelheti akár az egész tartozás vagy az elmaradt törlesztőrészletek megfizetését. Aki kifizeti, peres úton behajthatja pénzét a volt házastárson, de ez akár évekig is elhúzódhat.”

Ki maradhat a lakásban?

Ha a pár nem tud megegyezni, ki maradjon a közös otthonban, amíg el nem adják az ingatlant, vagy ki nem fizeti az egyik a másikat, addig a bíróság legtöbbször annak a javára dönt, akinél a közös kiskorú gyerek marad. Nagykorú gyereknél azonban ez a szabály már nem érvényesül. Aki kénytelen a lakást elhagyni, az jogosult az úgynevezett lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére, vagyis a bennmaradó fél köteles a volt házastársának a bérleti díjhoz hasonlóan fizetni. Ám ha önként elmegy, és nem is akar visszatérni, a lakásban maradónak ezt nem kell kifizetnie.

Fotó: shutterstock