A titok mindig érdekes
„Nem tudok úgy kilépni az ajtón, hogy ne jelenne meg azonnal a szomszéd néni a kertkapunál. Mindent tudni akar, faggat, hová megyek, miért öltöztem így ki, és természetesen azt sem hagyja szó nélkül, ha hozzám érkezik valaki. Nem tudom, mit tehetnék, hiszen tudom, hogy Irénke néni alapvetően nem rosszindulatból csinálja ezt. Engem viszont borzasztóan zavar. Már arra is gondoltam, hogy elköltözöm” – panaszolja olvasónk, Ilona.
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szerint alapvető emberi tulajdonság, hogy kíváncsiak vagyunk. „Szinte mindenki szeret belesni mások kulisszái mögé, exkluzív, nem nyilvános információkat megtudni, bennfentessé válni. Ez még akkor is igaz, ha egyesek épp arról panaszkodnak, hogy a mai világban néha már azt sem tudjuk, ki lakik mellettünk. A valóságshow-k is épp ennek köszönhetik a népszerűségüket, hiszen ezek legális lehetőséget adnak idegenek megfigyelésére. Nem csak az tartja szemmel a környéket, aki unatkozik vagy magányos, bár tény, hogy ez is lehet egy tényezője a dolognak” – mondja a szakértő, aki leszögezi: ezekből a megfigyelésekből, ha az illető továbbadja őket, könnyen lehet akár az egész települést bejáró pletyka.
Sokszor az is a másik életének megfigyelésére sarkall, ha bizonytalanok vagyunk, és össze akarjuk hasonlítani a saját életünket másokéval. Ilyenkor akár azt is megállapíthatjuk, hogy mi sokkal jobban tesszük a dolgunkat, sőt pálcát törhetünk a másik felett – ezzel szerezve némi ideiglenes pszichológiai előnyt.
Visszaköszön a múlt
Vannak azonban, akiket zavar ez a túlzott érdeklődés, és nem feltétlenül akarnak minden lépésükről beszámolni egy idegennek. „Előfordulhat, hogy ennek gyökerét az illető múltjában kell keresni: akit korábban a párja vagy a szülei folyton elszámoltattak, azt később érzékenyebben érinthetik az ilyen tapasztalatok. De az introvertáltabb, zárkózottabb emberek sem veszik jó néven a megfigyelést, a kéretlen kérdéseket” – hívja fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus. Szakértőnk azt tanácsolja: ha kényelmetlenül érezzük magunkat ebben a helyzetben, először mindig a saját életünk eseményeit, a gondolkodásunkat vizsgáljuk meg. Mennyi szól ebből a rossz érzésből a konkrét eseményről, és mennyi a múltból esetleg magunkkal hozott sérelmekről? Ez utóbbiakon érdemes dolgozni.
Ne menjünk bele a játékba!
A másik oldalon persze sokan vannak azok is, akik egyszerűen nem érzik a határokat – már csak azért sem, mert olyan közegben szocializálódtak, amelyben ez a fajta kíváncsiság nem jelentett problémát. Velük szemben érdemes világos határokat húzni. Dr. Makai Gábor szerint rossz megoldás belemenni a játékba, például akkor kiszökni a kapun, amikor tudjuk, hogy az illető nem figyel. Az sem feltétlenül jó, ha megállunk vele beszélgetni, és hagyjuk, hogy kifaggasson, akár olyan dolgokról is, amelyeket egyébként nem biztos, hogy az orrára kötnénk. Vállaljuk fel inkább a konfliktust, de ne legyünk agresszívak. Udvariasan, mégis határozottan mondjuk el az érintettnek: kényelmetlenül érezzük magunkat attól, hogy mindig rajtunk a szeme.
„A legtöbb ember szereti, ha az ilyen kissé illetlen dolgai rejtve maradnak, így a véleményünk nyílt felvállalása a legtöbbször visszazökkenti őket – magyarázza a szakember. – Persze van olyan is, akit ez sem hat meg, sőt ő lesz megsértődve, amiért nekünk nem esik jól, amit ő csak kedves érdeklődésként értelmez. Ez viszont már nem a mi dolgunk: más sértettségét nem szabad magunkra venni, hiszen az csakis róla szól.”
Ha elfajul a helyzet
De mi a helyzet, ha ennél is súlyosabb a probléma? Például a szomszéd az ablakunkon is be-beles, esetleg épp akkor, amikor nem vagyunk teljesen felöltözve. Vagy olyan kamerát szereltet fel a házára, ami a mi lakhelyünknek egy részét is mutatja.
„Ha a kérésünk ellenére sem hajlandó változtatni a felsoroltakon – mondja dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor –, akkor jogunk van a helyi önkormányzat jegyzőjétől birtokvédelmet kérni. Polgári peres eljárást is indíthatunk, sőt akár fel is jelenthetjük az illetőt zaklatásért. Az azonban fontos, hogy bizonyítékokkal vagy tanúkkal kell igazolnunk a jogsértést. A térfigyelő kamera képei személyes adatnak minősülnek, így működtetésénél be kell tartani az adatvédelmi szabályokat. Ha jogellenesen, az adatkezelési szabályok áthágásával készítenek képet, felvételt rólunk, akkor akár kártérítést vagy sérelemdíjat is kérhetünk.”
Fotó: adobestock
