Nagyon öreg birskörtefánk van, jó termés ígérkezik. Milyen összetételű permetet ajánlana gombabetegség és kártevők ellen? – kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza:
Az almatermésűeket károsító állati kártevők és gombakórokozók ellen a legfontosabb növényvédelmi munkálat a tél végi metszés. Ilyenkor a beteg, elhalt részek eltávolításával jelentősen gyéríthetjük az ott élő, telelő kártevőket, kórokozókat. Ilyenkor távolítsuk el a fán maradt, összeaszalódott, úgynevezett gyümölcsmúmiákat is. A metszés után a Bordói lé+kén nevű szer oldatával mossuk le az akkor még lombtalan fákat, cserjéket. Ezután a következő teendőnk virágzás előtt egy gombaölő szeres permetezés, lisztharmat, és monilínia ellen. Ezt difenokonazol és mankoceb hatóanyagú szerekkel végezzük. A monilínia trükkös jószág, akkor a legveszélyeztetettebb a növényünk, amikor nyílik a virág. Ez a gomba a virág bibéjén keresztül jut a növénybe, éppen ezért ekkor, sziromhulláskor is permeteznünk kell ellene. Erre olyan szert kérjünk, amely nem perzseli a virágot. Monilínia ellen 4 védekezés a legmegfelelőbb, az első hajtásnövekedés kezdetekor, majd rózsaszín bimbós állapotban, sziromhulláskor, végül pedig gyümölcsnövekedés kezdetekor. Ha a virágzást követően megjelennek a kis gyümölcskezdemények, csak nyitva kell tartanunk a szemünket.
Én a saját fámat ettől kezdve nem permetezném, hacsak nem feltétlen szükséges. Például ha egy levéltetű vagy más szúró-szívó szájszervű állat támadása sebeket ejt a gyümölcsön, ezeken át tud fertőzni a gomba, tehát kombinált védekezés szükséges. A rovarkártevők közül a legjelentősebbek a levéltetvek, az atkák, ám a legsunyibbak az almamolyok. Ezek, amikor dió méretűek a termések, észrevehetetlenül berágják magukat, és ott fejlődnek, majd utat rágnak és elszállnak.
Ellenük permeteznünk kell, például: acetamiprid vagy tiametoxam hatóanyagú szerrel. Örök érvényű, hogy a nedves környezet kedvez a gombafertőzésnek, ha ez még meleggel is párosul, tehát dunsztos lesz a környezet, akkor az állati kártevők, főleg a tetvek is rajzani fognak. Egy jégeső sem csak azzal okozhat kárt, hogy leveri a termést, hanem hogy apró sérüléseket ejt a növényen és a termésen, ahol a gomba mint másodlagos károkozó fertőzni tud.
Állati kártevők tekintetében sohasem fontos a teljes sterilitásra törekednünk, mert a növényvédőszer-felhasználást mindenki szeretné a minimumon tartani, de azért az elburjánzást sem engedhetjük meg. Ezek tekintetében tehát azt kell hogy mondjam, muszáj permetezni.
Fotó: shutterstock