Riportok

„Játékmester vagyok a Póni dombról”

Dunai Attila utazó játékfilozófus iskolában, könyvtárban, kocsmában, kávézóban és búcsúban játszik ismeretlen emberekkel. Ha pedig épp otthon van, újabb és újabb játékokon töri a fejét.
riport játékmester

Sokan emlékeznek a Baranya megyei Magyar-lukafán arra a varázslatos lelkű fiatal házaspárra, akik nyaranta egy régi istálló helyén, a Póni dombra várták
a mezítlábas, porban szaladgáló gyerekeket. Ott, abba a világvégi kis falucskába soha nem jutott le népművelő. De Dunai Attila és felesége Ildikó, közös játékot szervezett nekik. Ha elfáradtak, akkor a felesége gitározott, énekelt, a refrént öles betűkkel egy kartonpapírra írta, így tanulták meg a szöveget. Sokszor napestig tartott a mulatság, amit tánccal zártak. Az újonnan érkezők el sem akarták hinni, hogy így, játszva is lehet élni. Persze, a különleges hangulatú együttléteknek hamar híre ment. Még a szomszéd falvakból is átjártak a gyerekek, majd később megjelentek a szülők is. Akadt a felnőttek között, aki eleinte a játék szótól is idegenkedett, de miután őt is sikerült bevonni, néha még a gyerekeknél is jobban élvezte a vetélkedők hangulatát.

Folytatás a Meglepetés magazinban!

Címkék:

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video