A munkavállalóknak joguk lesz tudni, hogy munkakörük alapján melyik fizetési kategóriába tartoznak. Az Európai Parlament és a Tanács 2023/970-es, az ún. bértranszparencia-irányelve szerint a tagállamoknak június 6-án hatályba kellett léptetniük azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek 2026. június 7-ig megfeleljenek. A változásokról Kira Marie Peter-Hansent (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Dánia), az Európai Parlament jelentéstevőjét kérdeztük.
Öt százaléknál nem lehet több
Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk a béreket. Sőt, 2026-tól a hatóságoknak fel kell lépniük szabálytalanság esetén – akár pénzbüntetést is kiszabhatnak.
A számok tükrében
„Sokan azt gondolnák, hogy a skandináv országok, mint Dánia megoldották a kérdést, de a bérszakadék itt is egyenlő az európai uniós átlaggal. Ezzel szemben például Lengyelországban jóval kedvezőbb a helyzet. Ezek a különbségek több tényezőre vezethetők vissza, mint például kulturális különbségek, jogszabályok vagy eljárások, de akár munkahelyi gyakorlatok is. A jogszabályok mellett kulturális változtatásokra is szükség van annak érdekében, hogy bezáruljon ez a rés” – nyilatkozta Kira Marie Peter-Hansen.Az Európai Unióban a bérszakadék jelentős eltéréseket mutat. A 2021-es adatok szerint: Észtország (20,5%), Ausztria (18,8%), Németország (17,6%) és Magyarország (17,3%). A legalacsonyabb mutatók Romániában (3,6%), Szlovéniában (3,8%), Lengyelországban (4,5%), Olaszországban (5%) és Belgiumban (5%) voltak.
A nemünk nem számít
Az elfogadott szabályok értelmében kizárólag munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján lehet megállapítani a bértáblákat, vagyis a nemek ebben nem játszhatnak szerepet. „A fizetési különbségek teljes megszüntetése komplex kérdés, ami kitartó erőfeszítéseket igényel az érdekeltektől. Az irányelv biztosan egy lépés a helyes irány felé, de időre és még több tettre lesz szükség e területen” – mondja Kira Marie Peter-Hansen.
Nincs helye titkolózásnak
A munkavállalók egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban, akár már az álláshirdetésben is. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.
„Sajnos még Európában sem jellemző, hogy nyilvánossá tegyék a fizetéseket. Ugyanakkor azzal, hogy az álláshirdetések tartalmazzák a fizetési információkat, transzparens eljárásban és egyenlő esélyekkel pályázhatnak a munkavállalók. Könnyebben tájékozódhatnak a megpályázott pozícióról, és ez segítheti őket a bértárgyalásban is” – mondja a képviselő.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
