A kertünknek is szüksége van ősszel vitaminokra és más energiaforrásokra, hogy ne merüljön ki teljesen, és a jövőben is jól működjön. A talaj tápanyag-utánpótlása attól is függ, hogy a következő évben mit szeretnénk benne termeszteni, de a legszükségesebb pótolnivalók a nitrogén, a foszfor és a kálium.
Vannak giliszták?
Törekedjünk rá, hogy a talajban sok szerves anyag legyen. Ne dobjuk ki , égessük el a növényi maradványokat, kerüljenek inkább a komposztálóba. Figyeljük meg, mennyi giliszta él a földünkben – ha sok, az a termékenység jele. Ők alakítják ki azokat a biopórusokat is, amelyek a gázcseréhez kellenek. Lebontják a szerves anyagokat, ezzel pedig ápolják a termőtalajt.
Legjobb az istállótrágya!
A tápanyag-utánpótlás egyik legfontosabb eszköze a trágya, amely istállótrágya, zöldtrágya vagy komposzt is lehet. Ezektől javul a talajunk minősége és nő a szervesanyag-tartalma. Ráadásul szellősebb, nedvesebb lesz, és jobb vízelvezetés alakul ki benne. A legjobb, ha istállótrágyához jutunk, ennek a legkedvezőbb a hatásfoka, és legmagasabb az értékes beltartalma. A tápanyagigényes növények mellé szinte kötelező adagolni. A nagyon friss trágya viszont nem megfelelő, mert a benne élő tápanyagok még nem hozzáférhetők a kert lakói számára!
Érdemes komposztálni
A komposzt a növényi és állati szerves hulladék lebomlott változata. Lehet benne gyom, széna, szalma, konyhai maradék, vagy akár tojáshéj is– ez mind hozzáad a majdani értékéhez. A hónapok alatt kialakuló házi talajjavító keverék jól hat a növények betegségeire, növeli a termést és lazító hatással is bír. Egyértelmű hát, hogy ha lehetőségünk engedi, és van helyünk, ahol a bomló hulladékkal sem szagban, sem látványban nem zavarjuk a szomszédot, érdemes komposztálni! Már csak azért is, mert 2024-től kötelező lesz ez a művelet.
Tápláló zöldek
A zöldtrágyának szánt növényi részeket még nedves, lédús állapotban keverjük a termőföldbe. Különösképp a hüvelyes kertlakókat támogatjuk vele. A keverék segíti a tápanyagok megmaradását, megsokszorozza a szervesanyag-mennyiséget, csökkenti a talajeróziót, emellett, ha vannak állataink, nekik is biztosít egy kis takarmányt.
Fontos tudni
A műtrágyát ne kizárólagosan alkalmazzuk, mert így gátolnánk a természetes folyamatokat. A keverékhez mindig tegyünk élő, szerves trágyát is. A nitrogénes műtrágya inkább tavasszal hatékony, május körül szórjuk ki. A foszforalapút, legalábbis annak a vízoldékony változatát használhatjuk ősszel, a vetéssel egy időben. A káliumalapú műtrágyák is ilyenkor kerüljenek a talajba, hogy tavaszra jól beépüljenek.
Tipp
A kertészetben, gazdaboltban kérdezzünk rá, melyik növény pontosan milyen tápanyag-utánpótlást igényel – ez meglehetősen változó lehet! Nem megfelelő gondoskodással akár meg is ritkíthatjuk a jövő évi termést, ezért legyünk körültekintőek!
Szöveg: Kiszel Péter
Fotó: Adobestock
