A szájszag sokakat kínzó probléma Magyarországon, ám meglepő módon csak kevesen fordulnak szakorvoshoz miatta. Ennek egyik oka talán, hogy nem mindenki érzi saját magán, hogy rossz a lehelete. Időnként persze mindenkivel előfordul, hogy szájszagot tapasztal, különösképp erős illatú, fűszeres ételek fogyasztása után, mint a fokhagyma vagy a hagyma. Gond akkor van, ha a rossz lehelet nem múlik el, sőt a rendszeres és helyes fogmosás és szájápolás ellenére is megmarad. Hogyan kerülhetjük el, és mit tehetünk, hogy megszabaduljunk a szájszagtól? Dr. Tamás Hildát, a Hildent Fogászati Rendelő szakorvosát kérdeztük.
Ami egyszerűen megszüntethető
A szájszag legkézenfekvőbb oka a nem megfelelő szájhigiénia. „Sokszor nem elég a rutinszerű fogmosás, vagy inkább azt mondanám, hogy sokan nem fordítanak kellő időt az alapos fogmosásra, vagy egyszerűen nem jó technikával mosnak fogat. Ma már az interneten is számtalan oktatóanyagot találhatunk, de ha bizonytalanok vagyunk a helyes technikát illetően, bátran kérdezzük meg a fogorvosunkat. Gyerekeknél különösen fontos a megfelelő fogmosás elsajátítása” – mondja a szakember.
A rossz lehelet másik oka az ellátatlan szuvasodás lehet, amelyről sokan megfeledkeznek.
„A szuvas fog gyakorlatilag nem más, mint egy baktériumokkal teli felpuhult fertőzött szövet, amely – ha elér egy bizonyos méretet – már nemcsak kellemetlen leheletet, hanem rossz szájízt is okozhat. Ráadásul, amennyiben két fog között keletkezik a szuvasodás, az ételmaradékok is beékelődhetnek oda, és fokozhatják a szájszag kialakulásának esélyét. Szerencsére ez könnyen orvosolható a lyukas fogak betömésével” – javasolja dr. Tamás Hilda.
További ok lehet a fogkő és az ínygyulladás, ezekben az esetekben fogkő-eltávolítással, valamint szájöblítővel kiküszöbölhető a kellemetlenség.
Lehet, hogy új pótlás kell?
Összetettebb probléma, amennyiben a páciens szájában már egy elkészült, rosszul záródó pótlás található. Ez alatt azt kell érteni, hogy a pótlás vége az ínynél nem simul tökéletesen a foghoz, hanem eláll a széle. Ott pedig baktériumok, ételmaradékok jutnak be, amelyek elkezdik roncsolni a híd alatt lévő fogcsonkot, illetve ínygyulladást okoznak. Ebben az esetben hiába mos fogat valaki a legtökéletesebb technikával, nem tudja kezelni a kellemetlen leheletet. Ilyenkor szakembernek kell kicserélnie a pótlást egy jól záródó változatra.
Gyulladásos betegségek
A fogínygyulladás egyik biztos jele, ha fogmosás alkalmával rendszeresen vérzést, érzékenységet tapasztalunk. A gyulladás sajnos mélyebbre is terjedhet, ami már a fogágybetegség előszobája. Ez utóbbi olyan szájszaggal is járó betegség, mely során az íny krónikus gyulladása mellett a fogak is veszélybe kerülnek. A legtöbbször a rossz szájhigiénia és a felhalmozódott fogkő miatt jelentkezik, de kísérője lehet a cukorbetegségnek is.
Lepedékes nyelv
Fontos, hogy ne csak a fogunkat, hanem a nyelvünket is mossuk meg minden alkalommal, a nyelv lepedékében ugyanis számtalan baktérium található, amely szintén szájszagot okoz.
Ha az életmódunk a ludas
Természetesen nemcsak betegségek és a fogmosás hiánya okozhat gondot. Talán nem meglepő, de az sem mindegy, mit eszünk, iszunk. A túlzásba vitt alkohol- és kávéfogyasztás szintén komoly szájszagot hagyhat maga után – ezeken a szokásainkon magunknak kell változtatnunk.
„Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet a lehelet megváltozása, ahogy a hormonális változások is befolyással lehetnek erre. Ez utóbbi esetben főként a várandósok és az idősebb korúak érintettek. Az étkezés kihagyása vagy a kevés folyadékbevitel szintén oka lehet a kellemetlen szájszagnak. Ezt mindenképpen érdemes megjegyezni, mert a gyermekek kiszáradásának az egyik első jele lehet a kellemetlen lehelet” – figyelmeztet a doktornő.
Az alapok
- A helyes fogmosás 3-5 perc, mely kiterjed a fogak összes felszínére, a fogközökre, a lágyrészekre (nyelv, íny). A gépi vagy kézi fogmosási technika egyaránt hatékony. A fogközöket viaszolt fogselyemmel vagy/és fogköztisztító kefével tudjuk elérni. A fogköztisztító kefe helyes méretét saját magunk is meg tudjuk állapítani, amennyiben különböző méretet tartalmazó (sortiment) keféket vásárolunk.
- Gondoskodjunk továbbá a bőséges folyadékbevitelről: igyunk naponta 1,5 liter vizet. A legjobb, ha minden étkezést egy nagy pohár vízzel zárunk.
- Csökkentsük az alkohol és a kávé fogyasztását, illetve hagyjuk abba a dohányzást.
- Legalább évente egyszer menjünk el a fogorvosunkhoz egy alapos vizsgálatra.
Orvosról orvosra
Amennyiben a fogorvos nem talál semmiféle okot, amely a rossz lehelet forrása lehet, más szakrendelésre kell irányítani a beteget. Például a garat, a mandula, az orrmelléküregek gyulladása, emésztőrendszeri betegségek szintén rossz szájszagot képesek okozni. Ezenkívül gyomorprobléma, reflux, cukor-, illetve tüdőbetegség is állhat a háttérben, ezeket pedig mindenképpen fontos mielőbb kivizsgálni és kezelni.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Gettyimages
