Az asztma a hörgők simaizomzatának összehúzódásával, gyulladásos sejtes beszűrődésével, fokozott nyákképződésével járó krónikus betegség. Ez a három tényező járul hozzá a kislégutak beszűküléséhez. Tünetei közé tartozik a rohamszerű köhögés alig ürülő nyákkal, nehézlégzés, amely kilégzéskor sípoló hanggal jár együtt.
Nagyobb rá az esély, ha…
Az asztma egy allergiás betegség, és mint ilyen, a betegségre való hajlam örökölhető.
- „Általánosságban az asztmánál megfigyelhető családi halmozódás, ennek oka a genetikai hajlam. Ha az egyik szülő asztmás, a gyerek esélye a kór kialakulására kb. 30%, ha mindkét szülő asztmás, akkor ez az arány 50-60 százalék. Fokozott esélye van az utódnak a megbetegedésre, amennyiben egyéb allergiás betegséggel küzd, különösen, ha allergiás náthában szenved. Az asztmások legalább 60-70%-ánál allergiás nátha (szénanátha) is tapasztalható – mondja dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt-tüdőgyógyász szakorvosa. – Mindez fordítva is igaz: vagyis az allergiás náthában szenvedők kb. 30%-ánál várható az asztma kialakulása.
- „Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy monogénes betegség, vagyis nem egy génről, hanem több százról van szó, amely befolyásolja a betegség kialakulását” – magyarázza a doktornő, így egyelőre nem gyógyítható ez a kór. Egyszer talán a génterápia javíthat a helyzeten, de ez még a jövő zenéje.
- A genetikán kívül vannak egyéb tényezők, amelyek kiválthatják a betegséget. Tanulmányok bizonyították például, hogy a koraszülöttek között nagyobb az asztma kialakulásának esélye, amely valószínűleg az éretlen tüdő miatt alakulhat ki.
Jelentős szerepük van még a környezeti tényezőknek, például egy bizonyos légúti vírusfertőzés, a dohányzás, a lég-, illetve pollenszennyezettség is előidézheti. - Az elhízás növeli a betegség kialakulásának kockázatát. „Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kövérség váltja ki az asztmát, de tény, hogy az elhízottak között több az asztmás megbetegedés, mint a normál testalkatúak között – mondja a doktornő.
A túlzásba vitt fertőtlenítés is árt
A nem kezelt allergiások nagyobb eséllyel számíthatnak asztma kialakulására. Ennek több oka van. Egyrészt a felső és az alsó légutak felépítése, nyálkahártyája hasonló, tehát a szervezet válaszreakciója miatt a belélegzett pollenek a hörgőket is irritálják. Másrészt az allergiás gyulladásban érintett orrnyálkahártyán képződő nyák lecsorog a hörgőkbe, és gyulladásos folyamatot indít be. Továbbá a nem megfelelő orrlégzés miatt a beteg kénytelen a száján keresztül lélegezni. Mivel ilyen módon az orr nem szűri ki a pollent és az egyéb szennyező anyagokat, így ezek nagyobb koncentrációban jutnak a hörgőkbe.
„Ezenkívül, talán meglepőnek hangzik, de a túlzott higiénia is növeli az asztma kialakulásának esélyét. A gyerekeknek az első években erősödik az immunrendszerük. Az állandó sterilizálás, fertőtlenítés ugyanakkor hátráltatja az immunrendszer stimulálódását. Ez persze nem azt jelenti, hogy koszban kell élni, de nem is kell mindent sterilizálni – magyarázza Hidvégi doktornő. A feleslegesen adott antibiotikumok is rontják a védekezőképesség kialakulását.
Igenis jót tesz a sport!
Fontos tudni, hogy a kezeléssel elért tünetmentesség nem jelent végleges gyógyulást, mert a panaszok újra kialakulhatnak, és a gyulladás súlyosbodásával visszafordíthatatlan károsodás alakulhat ki a hörgőrendszerben. Ám a jól karbantartott asztmás beteg az egészségesek életét élheti, sportolhat, sőt kifejezetten ajánlott számára a testmozgás.
„Gyerekkorban és felnőttkorban egyaránt javaslom a mozgást: séta a friss levegőn, torna vagy épp úszás. A mozgásforma nagyjából mindegy, a lényeg, hogy rendszeresen végezzük. Szülők, nagyszülők gyakran elkövetik azt a hibát, hogy amikor a gyerek futkározni kezd, rászólnak, hogy üljön le, főleg, ha esetleg köhögni kezd. Erre azonban semmi szükség, fontos, hogy a gyerek mozogjon, ezzel a testalkata is karbantartható, és megmaradjon önfeledt gyereknek.”
Akár tünetmentessé is tehető
Asztma gyanúja esetén mindenképpen érdemes szakorvost felkeresni, hiszen ő állíthatja fel a diagnózist. A betegség felismerése a típusos tünetek és a hallható eltérés mellett allergia-, illetve ún. légzésfunkciós vizsgálattal történik. „Napjainkban már a hörgőbe juttatott, belélegzett orvosságokkal, szteroidos spray-kkel jól kezelhető ez a kór, sőt akár tünetmentessé is tehető. A kezelés a betegség súlyosságától függ: gyulladáscsökkentő, hörgőtágító gyógyszerek és ezek kombinációja is létezik. Súlyos esetben kiegészítő tablettás kezelésre szintén szükség lehet” – mondja a doktornő.
Óvintézkedések a lakásban
- Allergiás megbetegedéseknél – így az asztmánál is – célszerű kerülni a padlószőnyeg használatát, mert ez jó táptalaja lehet a poratkának.
- Fontos továbbá, hogy mosható ágyneműt használjunk. A mosással ugyanis el tudjuk távolítani a poratkákat az ágyneműből is, nem csak a huzatból.
- Télen, a fűtési szezonban gondot okoz a száraz levegő, ami kiszárítja az orr nyálkahártyáját, ezzel súlyosbítva a helyzetet. A párásítás hatékony megoldás lehet, ám a túlzottan párás levegő sem jó, mert a nedvesség hatására penész képződhet.
Az ideális hőmérséklet a szobában a 22 fok, de semmiképpen ne menjünk 24 fok fölé. Éjszakára mindenképpen alacsonyabb hőmérsékletet válasszunk, inkább vegyünk jó meleg pizsamát, takarót.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock, Getty Images, privát
