Az életkorunk előrehaladtával egyre több szabadidőhöz jutunk – kirepülnek a gyerekek, kevesebb házimunkát kell végeznünk, aztán jön a nyugdíjazás. Jólesik ilyenkor nagyokat pihenni, tévézni, de érdemes olyan elfoglaltságokat is betervezni az életünkbe, amelyek javítják a mentális és fizikai állapotunkat.
Az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság 700 ezer amerikai veterán bevonásával készített egy érdekes kísérletet. Ennek során kilenc olyan életmódbeli szokást találtak, amelyek bizonyítottan 24 évvel meghosszabbíthatják az életünket, még akkor is, ha ezeket csak a 40-es, 50-es és 60-as éveinkben sajátítjuk el. Természetesen ebben vannak kevésbé meglepő tanácsok is. Például az, hogy rendszeresen kell mozogni, egészségesen táplálkozni, elegendőt aludni, nem dohányozni, de kevésbé ismert életmódbeli javaslatokat is közzétettek, amelyeket érdemes megfontolni.
1. Egyik lábat a másik után
Sokat teszünk azért, hogy növeljük a várható életkort és pozitívan befolyásoljuk az agy teljesítményét, ha gyalogolunk. Egy tanulmány szerint azoknál az átlagosan 70 éves férfiaknál és nőknél, akik aktívabban éltek, alacsonyabb volt a halálozással összefüggő betegségek előfordulása, mint azoknál, akik ülőmunkát végeztek, és nem mozogtak. Azok jártak a legjobban, akik futottak és ütősportokat űztek, de a második helyen meglepő módon nem az úszás vagy kerékpározás végzett, hanem a gyaloglás – már napi 4000 lépés is hozzájárul a hosszú és fitt élethez.
2. Olaszul vagy franciául?
Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy az új dolgok tanulása segíthet az agyunk egészségének megőrzésében. Egy 2014-es tanulmány szerint azok az idős emberek, akik egy vagy két idegen nyelvet beszélnek, öreg korukban is sokkal frissebbek szellemileg, mint akik az anyanyelvükön kívül nem sajátítottak el semmilyen nyelvet – ebbe beletartoztak azok is, akik felnőttkorukban szánták rá magukat a szótárazásra.
3. Szabad egy táncra?
A tánc is bizonyíthatóan lassíthatja az öregedést: egy egészséges, idősebb felnőttek körében végzett tanulmány szerint a tánc az állóképességi edzéshez hasonló pozitív változásokkal jár a hippokampuszban, azaz az öregedéssel összefüggésbe hozható agyi régióban. Továbbá az egyensúlyérzékünket is javítja, ami az állóképességet növelő edzésekről nem mondható el.
4. 70 felett is atletikusan
Ha érezzük magunkban az energiát, nyugodtan növelhetjük is a tétet, és sportoljunk aktívabban! Gondoljunk csak arra a kanadai tanárnőre, Olga Kotelkóra, aki a 70-es éveiben kezdett el atlétikai sportszámokat űzni – összesen 11-et –, és egészen a 95 éves korában bekövetkezett haláláig 750 aranyérmet gyűjtött be és 26 világrekordot állított fel.
Dr. Art Kramer, a bostoni Northeastern University agykutatási központjának igazgatója lehetőséget kapott arra, hogy annak idején MRI-vizsgálatot végezzen Kotelkón. Ebből kiderült, hogy az agyában lévő fehérállományú pályák hasonlóak voltak, mint a nála sokkal fiatalabb nőkében. Ezek az agyterületek a gondolkodásban, a tervezésben és az önkontrollban vesznek részt. Más szóval, azokkal a funkciókkal, amelyek a legsérülékenyebbek a kor előrehaladtával.
5. Új tevékenységeket, ide!
Amikor nyugdíjba vonulunk, sok olyan kihívás is megszűnik, amelyekkel a munkánk során szembesültünk, ezért nagyon fontos újabbakat keresni. A próbatételek a kisagyat aktiválják, amely az automatikusabb és reflexszerűbb viselkedést irányítja. Az internet segítségével könnyű új lehetőségeket találni: helyi közösségi tereket, továbbképzési programokat, ahol biztosan akad nekünk olyan tennivaló, amivel eddig még nem próbálkoztunk.
6. Patchworközés és fotózás
Egy dallasi kutatócsoport arra kért 60 és 90 év közötti embereket, hogy három hónapon keresztül heti 16 órában varrjanak foltokat, vagy fotózzanak digitális fényképezőgéppel. Mindkét készség aktiválja az epizodikus memóriát és a gondolkodást. Egy másik csoport kevésbé megterhelő feladatokat kapott, mint például keresztrejtvényfejtés és társalgás. A három hónapos időszak végén azt mutatták a tesztek, hogy az első csoportba tartozók memóriája és feldolgozási sebessége jelentősen gyorsabban javult. Sőt, a csoportban végzett munka még rá is erősített erre a folyamatra. A szakértők feltételezése szerint nemcsak a tanulás, hanem a társas környezet is rengeteget számít, amit sokan alábecsülnek.
7. Dolgoztassuk meg a memóriánkat!
Egy 2011-ben közzétett, mára már klasszikusnak számító tanulmány a londoni taxisofőri képesítés megszerzésére készülő embereket vizsgálta. Az ottani tanulás ugyanis köztudottan elég nehéz feladat. A jelölteknek el kellett sajátítaniuk a világ egyik legnagyobb városát alkotó, mintegy 25 ezer utca, sikátor és sugárút labirintusát. A kutatók megállapították, hogy azoknál, akik sikeresen teljesítették a vizsgát, megnőtt a szürkeállomány és javult a memória.
8. Zsonglőrködés otthon
Most tényleg a nappaliban dobáljunk több labdát egyszerre, mint a cirkuszban a bohócok? Igen! Számos tanulmány a zsonglőrködést jelölte meg olyan új készségként, amely különösen hasznos lehet az egészséges agy és test megőrzésében, ugyanis ez egy összetett észlelési-motoros feladat. Tudnunk kell, hol vannak a labdák, előre kell látnunk őket, és közben a karjainkat is mozgatnunk kell. Azért is jó ezt otthon gyakorolni, mert nem igényel speciális felszerelést, ülve vagy állva is elvégezhetjük, és akár többen is csinálhatjuk.
9. Kortalan játékörömök
Bár a videójátékokat és a kütyüket a társadalom számos bajáért okolják, megfelelő módon használva segíthetnek fiatalon tartani minket. A kaliforniai Irvine Egyetem kutatói 60 és 80 év közötti felnőttek egy csoportját figyelték meg, akik háromféle játékkal játszottak rendszeresen – nagyjából heti 10-12 órát. Fontos, hogy a résztvevőknek nem volt korábbi tapasztalatuk ezzel az időtöltéssel kapcsolatban, de négy hét után mindenkinek javult a memóriája.
Szöveg: Sinkó Edit
fotó: Adobestock
