Először is érdemes tisztázni a betegség mivoltát, amiben dr. Mitache András, az Oktogon Medical Center Magánklinika endokrinológusa segít nekünk. „A leptin a fehér zsírszövetben, valamint a tüszőkben termelődő hormon – ez szabályozza az éhséget. Mikor a leptinszint alacsony, akkor az éhségérzet fokozódik. Táplálék fogyasztását követően megfelelő mennyiségű leptin kiválasztása teltségérzést okoz” – magyarázza a szakértő. Hozzáteszi, hogy el kell különítenünk az úgynevezett leptinhiányt, amikor a leptin alacsony mennyiségben termelődik, és a leptinrezisztenciát, amikor annak ellenére, hogy a zsírszövet nagyobb mennyiségű leptint választ ki, az éhségérzet nem csillapodik.
Mikor gyanakodhatunk leptinrezisztenciára?
Ennek a betegségnek a leggyakoribb tünete az, ha valaki jelentős túlsúllyal rendelkezik – 20 kg vagy annál többel –, és túlzott mennyiségű hasi zsír keletkezik rajta. „Ez a felesleges zsír annak a mellékterméke lehet, hogy az agy nem reagál megfelelően a leptinre. Az alváshiány és a stressz kombinációja megemelheti a kortizolszintet, mely a mellékvese mirigy által termelt stresszhormon. Minél magasabb az értéke, annál kevesebbet alszik és annál több stresszt tapasztal az ember, ami kimondottan rossz egészségi állapothoz vezethet” – mondja az endokrinológus.
Az is valószínűsíti a leptinrezisztenciát, ha szigorú diéta mellett beindul a gyors fogyás, de hirtelen megtorpan, és attól kezdve egyetlen deka sem megy le. További tünete lehet:
- állandó étkezési sóvárgás,
- csillapíthatatlan falási rohamok – különösen gyorsételek fogyasztását követően, vagy azokban az esetekben, amikor evés után legalább négy órán keresztül alig tudjuk megtartóztatni magunkat, hogy ne együnk ismét valamit.
Nem kell éhezni, csak átállítani az étrendet
Jó hír azonban, hogy a falásrohammal és a jelentős túlsúllyal összeköthető betegség visszafordítható életmódváltással és megfelelő diéta, úgynevezett leptin diéta tartásával. Elengedhetetlen a megfelelő, pihentető alvás, napi legalább nyolc órán keresztül. Kerülendő az éjszakai étkezés, mert ez nemcsak leptinrezisztenciát válthat ki, de jelentősen növeli a súlygyarapodást is – főleg, ha többször étkezünk az éjszakai órákban. Ha a jelenlegi életmódunk „előírja” a leptinrezisztens diétát, akkor a következőket ehetjük. „Olyan magas leptintartalmú ételeket kell fogyasztani, amelyektől hosszabb ideig jóllakottnak érezzük magunkat. Ilyen a főtt krumpli, a teljes kiőrlésű gabonák, a diófélék, a magvak, a hús, a hal, illetve a görög joghurt. Csökkenteni kell a cukor-, a telített zsír- és a szénhidrátbevitelt. A telített zsírban és cukorban gazdag ételek fokozzák a gyulladásos választ az agyban (a hipotalamuszban), amely elősegíti a leptinrezisztenciát és az elhízást. Másodlagosan a szénhidrátbevitel csökkentése révén csökken a trigliceridek szintje is, amelyek gátolják a leptinjelek transzportját az agyba” – mondja dr. Mitache András endokrinológus. A szakember szerint azért is érdemes mielőbb diagnosztizálni a problémát, mert kutatások bizonyítják, hogy a leptinrezisztencia csökkentésével pozitív változások tapasztalhatók az inzulinrezisztencia és az autoimmun krónikus pajzsmirigygyulladások esetében is.
A holisztikus szemlélet, a leptin diéta, a rendszeres testmozgás, valamint a lehetséges társbetegségek kezelése (inzulinrezisztencia, cukorbetegség, PCOS, pajzsmirigy-alulműködés) megfelelő eredményt nyújthat a leptinrezisztencia hatékony kezelésében, így nem kell küzdenünk az állandó éhséggel, a falásrohamokkal, és a tükörbe is szívebben nézünk bele a jövőben. Arról nem beszélve, hogy egészségesen élhetjük az életünket, ami mindennél fontosabb, hiszen az egész életünk megváltozik – kizárólag jó irányba.
Más betegségek is állhatnak a háttérben
„Ha a szervezet nem reagál a jóllakottság üzenetére, a zsírsejtek több leptint szabadítanak fel, ami a hormon rezisztenciáját okozhatja. Ez további evésre ösztönözhet, és egyre több ételre vágyunk” – teszi hozzá dr. Mitache András endokrinológus, aki azt is mondja, ha az előbb említett tünetekkel mi is küzdünk, akkor a lehető leghamarabb fel kell keresnünk egy szakembert. Milyen vizsgálatokból lehet kimutatni a betegséget? „A leptinrezisztencia ellenőrzésének módja az éhomi szérum leptinszint-tesztje. A leptin/adiponectin hányados (L/A) előre jelezheti a szív- és érrendszeri betegségeket is, illetve az inzulinrezisztenciára való hajlamot. Ugyanakkor a leptinmeghatározás mellett a genetikai vizsgálatok – egyes esetekben – segítséget nyújthatnak az extrém elhízásban szenvedő betegek kivizsgálásában, a veleszületett leptinhiány és a leptinrezisztencia elkülönítésében. Fontos információ lehet, hogy a policisztásovárium-szindróma (ez egy hormonrendszert érintő betegség), a meddőség és terheségi cukorbetegség esetén gyakoribb lehet a leptinrezisztencia előfordulása. Sőt, azoknál is, akik rendszeresen éjszaka dolgoznak vagy utaznak. A vérvétel során csökkent D-vitamin-szintet, emelkedett LDH koleszterint, trigliceridet és CRP értéket észlelhetünk.”
Szöveg: Sinkó Edit
Fotó: Getty images
