Igaz, hogy a hőérzetünk sok mindentől függ: a korunktól, a testfelépítésünktől, az anyagcserénktől és a nemünktől is. Bár viszonylag kevés szakmai vizsgálatot, kutatást, evidens adatot találunk ebben a témában, kijelenthető, hogy inkább a hölgyekre jellemző a fázékonyság. Nézzük, mi lehet ennek az oka!
Hormonháztartás
A női és a férfi szervezet hormonháztartása eltér egymástól. A nőknél az ösztrogén van túlsúlyban, a férfiaknál az androgén hormonok a jellemzők. Ez utóbbiaknak gyengébbek a stresszre adott reakciói, vagyis általában véve a stresszhatásokra adott válasz kevesebb energiát igényel, így a test hőmérséklete is kevésbé ingadozik.
Kevesebb izom
A hölgyek a súlyukhoz viszonyítva nagyobb testfelszínnel rendelkeznek, épp ezért a hővesztésük is gyorsabb. Ráadásul, míg a férfiak teste 40 százalékban izomból áll, a nőkében mindössze 25 százalék a hőtermelő képességgel rendelkező izomszövetek mennyisége. Az izmokban ugyanis jóval több hőt szállító ér található, mint a kötőszövetben és a zsírrétegben.
Kedvezőtlen zsírelosztás
A kevesebb izom általában több zsírt jelent, ami pedig szigetel. Azonban a nők hasára, csípőjére, popsijára és a combjuk környékére koncentrálódik ez a mennyiség, amely hőtechnikai szempontból nem biztos, hogy előnyös. A férfiak testén arányosabban oszlik el a zsírréteg, amely védi a belső szerveket, és így a hőmérsékletet is egyenletes szinten tartja.
Érzékeny keringés
A nők a férfiakhoz képest hamarabb érzékelik a hideget, mivel a keringési rendszerük jóval érzékenyebben és hatékonyabban működik. Ugyanakkor testük belső hőmérsékletét hosszabb ideig meg tudják őrizni, amely a szüléssel, terhességgel áll összefüggésben. Ha akár kismértékben leesik a külső hőmérséklet, a nők keringése ezt azonnal érzékeli, és a vért a magzat védelmére a bőrfelszínről, illetve a végtagokból a test belseje, magja felé irányítja.
Lassú emésztés
Sokan étkezés után érzik testük lehűlését. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szervezet az emésztés hatásossága érdekében a belek felé irányítja a vért. Ráadásul a nők anyagcseréje mintegy 10 százalékkal lassabb, mint a férfiaké, amely szintén kevesebb energiát termel.
Vékony bőr
Még egy kis biológiai tény: a nők bőrének felhámja 15 százalékkal vékonyabb, mint a férfiaké, ezért gyorsabban kihűl.
Vashiány
Egyes nők a menstruációjuk idején érzékenyebbé válnak a hidegre a szervezetükben megcsappanó vaskészlet miatt. A vas ugyanis növeli a vörösvérsejtek számát, ezáltal segít megelőzni a fáradtságot, illetve csökkenti a hőveszteséget. Fogyasszunk sok lencsét, májat és spenótot, hogy ezt minimalizáljuk.
Pajzsmirigy
Ha nem termelődik elég pajzsmirigyhormon, akkor lelassul az anyagcsere, s ez megakadályozza, hogy a szervezet elég hőt termeljen. Mivel a pajzsmirigy-alulműködés gyakrabban érinti a hölgyeket, mint a férfiakat, így ez is oka lehet a fázásnak.
Betegség és fázás
Fontos tisztázni, hogy maga a fázékonyság nem betegség, sőt, ha valakinek nem túl heves a keringése, alacsonyabb a vérnyomása, az jobb életkilátásokat jelent. „Az alacsony vérnyomás ugyanis a hosszabb élet egyik titka. Ha hűvösebbek a végtagjaink, akkor az azt is jelenti, hogy a szervezet takarékosan bánik az energiáival, ami szintén előny az egészség szempontjából – magyarázza dr. Kádár János belgyógyász, immunológus főorvos. – Ugyanakkor vannak olyan megbetegedések, amelyeknek jele lehet a didergés. A lázas megbetegedések borzongással, hidegrázással járnak. Ez a tünet jellemzőbb a bakteriális fertőzésekre, amikor a napszaki ingadozás nagyobb. A vírusos megbetegedéseknek a magasabb, inkább a 38 fok feletti, de nem ugráló láz az ismérve.”
Vannak egyéb betegségek is, melyeknek szintén tünete lehet a fázás, a hidegebb végtagok. „Okozhatja keringési zavar, érszűkület, érgörcs, vérszegénység és alultápláltság is – mondja a főorvos. – Ez persze nem azt jelenti, hogy ha fázik a kezünk, egyből rohanjunk a kórházba, mert biztos keringési zavarunk van. Viszont ha az egész testünk hideg, és mellé fáradékonyság, csökkent terhelhetőség jellemző, esetleg fulladásérzés is társul, vagy elszíneződnek a végtagok, keressük fel az orvosunkat. Vérvétellel, vizsgálatokkal, szakorvosok felállíthatják a megfelelő diagnózist és megkezdhetik a terápiát.”
Tippek a folyton didergőknek
√ Fokozhatjuk a keringésünk működését megfelelő mennyiségű víz fogyasztásával. Hiányában ugyanis beszűkülnek a hajszálerek, ez pedig lassítja a keringés ütemét.
√ A szénhidrátok (pl. a burgonya vagy a gabonafélék) különösen sok energiát adnak, mert megemelik a vércukorszintet és ösztönzik a hőtermelést.
√ A csípős ételek szintén segítenek. A csili vagy a Cayenne-bors, illetve a gyömbér hatására a vér gyorsabban jut el a hajszálerekbe. Próbálkozhatunk még halolajjal, amely táplálékkiegészítőként kapható. Rendszeres fogyasztásával nő a szervezetben az úgynevezett jó koleszterin szintje, amely eltávolítja az érfalakról a lerakódásokat, így segíti a vér áramlását.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Getty images
