„A vállízület rendkívül nagy mozgásterjedelemre képes” – mondja erről a testrészünkről dr. Dobos Márta Ilona ortopéd szakorvos. Ennek viszont az az ára, hogy ez az ízület fokozottan hajlamos a sérülésekre. Maga a vállöv a felkarcsontból, a lapockából és a kulcscsontból áll. Több izom is átszövi, amelyek közül kiemelkedő a négy, stabilizálást és mozgatást egyaránt szolgáló izomból álló úgynevezett rotátorköpeny szerepe. De részét képezi számos szalag, ín és porc is, az ízület belsejében pedig egy nyáktömlő gondoskodik a súrlódás csökkentéséről.
Ártalmas kényszertartások
Dr. Dobos Márta Ilona szerint számos vállproblémát okozhat, ha a karunkat, nyakunkat, vállunkat hosszú időn keresztül, akár éveken át kényszertartásba erőltetjük, tartósan kibillentjük az egyensúlyából. Ilyen kényszertartás lehet, ha vezetés közben mindig az ablakban könyökölünk, ha a vállunkat a testünk alá gyűrve, vagy a fejünk fölé nyújtott kézzel alszunk, vagy ha mindig ugyanazon az oldalunkon cipekedünk. Sokat árthat, ha a számítógép előtt ülve előregörnyedünk, és így a fejünk a gerinc vonalához képest előbbre kerül, gépelés közben pedig a vállaink is befelé rogynak. De az éveken át ugyanazokkal a mozdulatokkal végzett gyári, háztartási vagy kerti munka is megviselheti a vállunkat, és az egyoldalú sportok, például a tenisz vagy a vívás is okozhatnak problémákat.
Amikor fáj a mozdulat
Ortopéd szakorvos szakértőnk a leggyakoribb vállpanaszok között sorolja fel a rotátorköpeny sérüléseit, fájdalmát. Az akut sérülések mellett az is megtörténhet, hogy az e területet alkotó inakban meszes lerakódások alakulnak ki, krónikus fájdalmakhoz és a mozgásterjedelem szűküléséhez vezetve. Ilyenkor nagyon nehéz a karunkat vízszintes fölé emelni, és a forgatás, a törzsünk mögé nyúlás is nehézkessé válik.
De okozhat vállfájdalmat az ízületi porc kopása és a vállízület lágyrészeinek degeneratív elváltozása, például az úgynevezett „befagyott váll” szindróma is. Ilyenkor a mozgás rendkívül korlátozottá válik, ráadásul pihentetésre sem javul, hanem egyre csak romlik a helyzet. A fájdalom és a kialakuló gyulladás miatt a vízszintes alatti tartományban is kellemetlenné válik a mozdulat. Kialakulhat az érintett területen gyulladás, például a nyáktömlő gyulladása (bursitis) is. A vállmagasságbeli, fej fölötti és a törzs mögötti mozgások kitartó ismétlődése hozhatja létre az úgynevezett impingement-szindrómát, amelynek során a vállöv csontjai közötti rés csökken, és a közöttük futó ín fájdalmasan „beszorul”. A csontritkulással küzdő betegek gyakori sérülése a felkarcsont és a kulcscsont törése, amely rosszabb esetben csak műtéttel gyógyítható.
Fizioterápia, gyógytorna, fasciakezelés
„Vállfájdalmak esetén az a legfontosabb szabály, hogy ne akarjuk megvárni, amíg spontán javul a helyzet – mondja dr. Dobos Márta Ilona. – Ha például felkötjük, rögzítjük a fájó testrészt, könnyen befagyhat az ízület, és minél többet várunk, annál kisebb lesz a mozgásterjedelmünk. Ezt pedig csak hosszas, akár egy-másfél évig tartó terápiával lehet majd helyrehozni.” A doktornő tehát mindenkinek azt javasolja, hogy a fájdalmakkal minél hamarabb forduljon orvoshoz. A szakember kikérdezés, manuális vagy szükség esetén képalkotó vizsgálatok segítségével megállapítja a probléma okát, és előírja a szükséges kezelést.
Ez lehet ultrahangos, elektromos vagy mágneses fizioterápia is, de sokszor a gyógytorna hozza meg a sikert. A gyógytornász ráadásul alaposan kifaggatja a beteget a szokásairól, így a tüneteknek olyan apró okait is segíthet feltárni, amelyekről talán nem is gondolnánk, hogy hozzájárul a probléma kialakulásához. A rendszeres gyógytorna-foglalkozások mellett jó tapasztalatokat mutatnak az egész testünket összekötő kötőszövetes hálózatot egyensúlyba hozó, úgynevezett fasciakezelések is. Ezek ugyan kissé fájdalmasak is lehetnek, ám rendkívül hatásosak. Aki már járt ilyen kezelésen, általában arról számol be, hogy meglepően hamar visszanyerte a teljes mozgásterjedelmét és elérte a fájdalommentességet. A lökéshullám-terápia is sokat segíthet. A problémák egy részének a gyógyvizes kezelés is jót tesz – erről az orvosnak kell döntenie. „A medencében azonban figyeljünk, hogy az érintett terület a víz alá merüljön, és mindenképpen tartsuk be a gyógyfürdőzés ajánlott időtartamát, hogy ne terheljük feleslegesen a szervezetünket” – figyelmeztet dr. Dobos Márta Ilona.
Változtassunk a rossz szokáson!
Szakértőnk szerint a vállfájdalmak jó részét kivédhetjük. „Rendkívül fontos például, hogy ügyeljünk a testtartásunkra mozgás, állás és ülés közben. Ha a fejünk a gerincoszlop végén, és nem az előtt helyezkedik el, nem terheljük túl a vállöv és a nyak izmait – ellenkező esetben azonban máris kialakul a kényszertartás. Térképezzük fel azt is, van-e olyan szokásunk, amely rendszeresen egyoldalú terhelésnek teszi ki a vállunkat. Melyik kézben szoktuk például cipelni a bevásárlószatyrot, vagy húzni a kerekes táskát? Hogyan végezzük a házimunkát? Nézzük-e az oldalunkon fekve, a fejünket a tenyerünkbe támasztva a tévét? Ráfordulhatunk-e alvás közben a vállunkra, a testünk alá fordítva azt? Ha találunk ilyen ártalmas szokást, tudatosan törjük meg: változtassunk testhelyzetet, egy nagy helyett pakoljunk két kisebb szatyorba, hogy mindkét oldalunkat egyformán terheljük” – javasolja a doktornő. Fontos, az is, hogy rendszeresen szánjunk időt a mozgásra, sőt alkalmanként szakértő gyógymasszőr által végzett masszázzsal is kényeztessük az izomzatunkat. Mivel a stressz összerántja a nyak és a váll környéki izmokat, fontos, hogy rendszeres mozgással, pihenéssel, jóleső tevékenységekkel is oldjuk a mindennapi feszültséget.
Fotó: Adobestock
