Azt a legtöbben már tudjuk, melyek a szívroham tünetei: bal karba sugárzó fájdalom, heves verejtékezés és sápadtság, azonban az agyi infarktus jeleivel korántsem vagyunk ennyire tisztában. Pedig dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa szerint a legsikeresebb rehabilitáció kulcsa a lehető leghamarabb történő diagnosztizálás, hogy a beteg mielőbb megkaphassa a szükséges vérrögoldó kezelést. Ez a tünetek megjelenésétől számítva minél korábban történik, annál jobbak az esélyei a felépülésre.
A három egyértelmű jel
„Mielőtt a rehabilitáció lehetőségeiről beszélnénk, nagyon fontos tisztázni, mi maga a stroke: a roham alatt az agy egy részének vérellátása, általában vérrög miatti agyi infarktus okán megszűnik, ami van, hogy vérzéssel, van, hogy vérzés nélkül zajlik – mondja dr. Simon Márta. – Ilyen esetben a beteg minél hamarabb kórházba kerül, annál jobb, így hát fontos a lakosságot edukálni arról, hogy melyek a tünetei. A stroke során az egyik arcfél a másikhoz képest elferdül, kevésbé mozog. Ha a beteg csukott szemmel felemeli, és tenyérrel felfelé tartja a kezeit, mintha tálcát fogna, az egyik kar lesüllyed. Ami pedig a beszédet illeti: a beteg nem tudja sikeresen elmondani azt a mondatot, hogy „Az ég kék Budapest felett”. Ha ez a három dolog egyszerre van jelen, akkor egész biztos, hogy baj van, és a beteget, amint lehet, hozzá kell juttatni a szükséges akkut kezeléshez.”
A terápiát sosem szabad halogatni
Az akkut kezelést követően lényeges, hogy a lehető leghamarabb kezdetét vegye a rehabilitáció, mert a szervezet a stroke utáni első néhány hónapban a leginkább fogékony a különböző terápiákra. A kezelés menetéről és mikéntjéről mindig személyre szabottan dönt a komplett szakembergárda: a neurológus, a gyógytornász, a logopédus, a neuropszichológus és az ergoterapeuta, attól függően, milyen mértékű a károsodás és milyen területeket érint. „Bal féltekei stroke esetében a jobb oldali végtaggyengeség jellemző, és afázia lép fel, azaz sérül a beszéd vagy az értőképesség. Jobb féltekei stroke-nál bal oldali végtaggyengeség figyelhető meg, valamint neglekt-szindróma, ami térérzékelési problémákat okoz. A stroke okozta károsodások lehetnek enyhék, közepesek vagy súlyosak, azonban a betegek állapota a kiindulási ponttól néhány hónapon át jelentősen javítható. Épp ezért az agyi infarktus utáni rehabilitációt nem szabad halogatni.”
Újratanulni beszélni
Ha az agyvérzés után a betegnek a nyelvhasználattal, az írással, a számolással, az olvasással, önmaga kifejezésével vannak gondjai, az nagy belső feszültség forrása. A szakemberek első körben azt vizsgálják meg, milyen súlyos a károsodás, mely területek épek, és milyen kompenzáló, fejlesztő stratégiák lehetségesek. A logopédiai terápia során igyekeznek a roham miatt elveszett funkciókat és képességeket akár más területek aktiválásával újra megtalálni. Ajak- és nyelvgyakorlatokkal stimulálják a beszédben résztvevő izmokat, arra törekednek, hogy a beteg, ha nem is pontosan úgy, mint régen, de magabiztosan és a környezete számára is érthetően tudjon kommunikálni.
Az érzékelés visszahozható
A mozgást, a tapintást gyógytornával és különféle gyógyászati segédeszközök használatával igyekeznek helyreállítani. Végtagbénulás, tartós izomgörcs esetén az is megesik, hogy botoxinjekciót használnak a mobilizálás elérése érdekében. Ma már számos korszerű gép, eszköz támogatja a talpra állást, még járást segítő robotok is vannak – igaz, ezek hazánkban a legtöbb esetben csak bemutatási darabok. Ha a stroke során a tapintás érzése szenvedett kárt, különféle gyakorlatokkal tanítják meg a testet újra érezni. „Ilyen például, amikor a betegnek bele kell nyúlnia egy dobozba, amiben nem tudja, hogy mi van, viszont ki kell találnia. Ez nem mindig sikerül elsőre, sőt, hiszen az érzékelése szenvedett kárt, és most újra kell tanulnia, milyen az, ha valami kemény, puha, szögletes vagy szúrós” – fogalmaz dr. Simon Márta.
A hangulat is sorsdöntő lehet
Az agyi infarktus okozta károsodások során a beteg sok esetben nem is tudja, hogy bizonyos funkciókkal gondjai vannak. Ennek példája a neglekt-szindróma, amikor az agysérüléssel ellentétes oldalon jelentkeznek észlelési hiányosságok, tehát a beteg vagy a jobb, vagy a bal oldalra nem figyel, olvasás közben kihagy sorokat, esetleg csak az egyik oldalon fésülködik meg. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a környezete és a terapeutacsoport is kíméletesen hívja fel a figyelmét a hiányosságokra, a beteg testi fejlesztése mellett óvják a lelkét is, hiszen már az óriási trauma számára, hogy az addig élt élete – akár átmenetileg – nem folytatható. A stroke után minden pontosan úgy, egyik napról a másikra változik meg, mint amikor baleset ér bennünket. Épp ezért a fejlesztések közben is nagyon figyelni kell a beteg mentális, érzelmi állapotára. A rehabilitációt nem szabad siettetni, sok türelem kell hozzá, bizalom és jókora adag motiváció. Főként azért, mert az agyvérzés után gyakori a depresszió, ami jelentősen hátráltatja a javulást. A beteg rossz hangulatának éppen az a néhány hónap eshet áldozatául, ami a fejlesztés során kulcsfontosságú. „Mind a terápiát végzők, mind a hozzátartozók részéről nagyfokú rugalmasság és együttérzés szükséges, hiszen a beteg a stroke után egyfajta gyászkrízisen megy át. Nem szabad alábecsülni a figyelmet sem, hiszen bármilyen állapot- vagy viselkedésváltozást ők tudnak kiszűrni, ami információértékű lehet a szakembereknek is” – mondja a doktornő.
Esélyek a gyógyulásra
Ami a stroke utáni teljes gyógyulást, az aktív életbe való visszatérést illeti, nagyok az egyéni eltérések. A statisztikai adatok szerint az agyi katasztrófát túlélők 48%-a féloldali bénulást szenved, 22%-a járásképtelen lesz, 24-53%-a szorul részben vagy egészen mások segítségére, míg 32 %-uk küzd depresszióval. Dr. Simon Márta szerint az első fél évben érdemes minden tőlünk telhetőt megtenni a rehabilitáció kapcsán, hogy a beteg a lehető legjobb állapotban stabilizálódjon.
Fotó: Adobestock
